Néhány évvel ezelőtt a hipermarketek kasszáinál kérés nélkül nyomták a kezünkbe a reklámszatyrokat. Egy részük ugyan még félútig sem bírta, de az emberek vitték, mint a cukrot. A sarki kisboltban még tavalyelőtt is ez a szemlélet működött…
Idén április 21-én hazánk már 31. alakalommal csatlakozik a Föld napja elnevezésű, világméretű figyelemfelhívó és cselekvésre ösztönző kampányhoz. Ennek célja a bolygónk természeti környezetének megóvása, a biológiai sokféleség megőrzése – mégis a szemetelésről kell ma beszélnünk. Mert még mindig aktuális, mert még mindig fontos.
„Mínusz 7,3-at mértem hajnalban. A nagy kajszifa már múltkor úgy megfagyott, hogy hajtani se hajt… Áldom az eszemet, hogy nem ültettem korai paprikát a sátor alá. Akinél nem fagyott el, ott lehet, hogy mind egy szálig megfázott” – hangzik a fázós hajnalban egy gazda beszámolója. Nincsenek ideális körülmények, idén is csőstől jönnek a gondok. De az élet nem áll meg, élni akar; a növények nőnek, a termelők pedig dolgoznak, amivel csak lehet.
„Hagyja csak anyuka őket, hadd csinálják, nem az eredmény számít!” – Kerti mennyország gyerekszemmel
Hajnal van. Kint a meggyfát rázza a böjti szél, csepereg az eső. Ahogy nyitom a kaput, megcsap a bimbódzó jácintok tömény édessége és a sarjadó fű katonásan friss illata… Tavasz van, tavasz… megállíthatatlanul.
Tapasztalataim szerint az emberek többsége még mindig azt a nézetet vallja, hogy amit kinyomtat, az a kézzelfogható, maradandó valóság. Az a dokumentum, ami csak elektronikusan áll rendelkezésre, nem bír olyan „értékkel”. És valóban, van ebben igazság, ha nem is úgy, ahogy gondolnánk: mert értéke leginkább az eldobott, feleslegesen elhasznált, élővilágot szennyező papírnak van.
A fiúk és a divat. A divat és a fiúk. Akárhogyan is forgatom, sehogyan sem tetszik. Valahogy így kellene írni: a FIÚK és – valahol sokkal arrébb – a divat.
Jártamban-keltemben számtalan 'eladó' táblát láttam az elmúlt hetekben. Elhanyagolt kiskertek, elvadult szőlőtőkék, metszés után sóvárgó gyümölcsfák, elárvult kis házak… várjatok, jövünk!
Jónéhány olyan téma van, ami harminc éve naponta meg tudja osztani az embereket, de ezek közül az egyik legjelentéktelenebb talán a menza. Az iskolai étkeztetés, ami ellen lázadunk, amit utálunk, és amiért mégis sok szülő hálás. De a koronavírus itt is változást hozott: „az online menzát”, amin talán még többet lehet vitatkozni, mint a hagyományos verzión! De minek...
Anyuka, apuka sétál, a baba alszik, a telefonok pedig vibrálnak, csörögnek, pittyegnek. Anyuka és apuka pedig töltődni akar, de csak merül, mint a telefon akkumulátora. Fehér-Forgó Marcsi, kétgyerekes anyuka pedig megelégelte, hogy nézze, miképp szenved ettől mindenki.
Friss tojás, hulladék-újrahasznosítás, szemléletformálás... csupán három ütős érv, amiért érdemes elgondolkodni az otthoni tyúktartás lehetőségéről.
Kevesen ismerik azt az ádáz munkát, azt a hitet, amivel megindul az idény minden év elején a hidegházi növénytermesztésben. Személyes élményen alapuló beszámolónk egy nagy sátor kis növényeiről.
