A szemerkélő októberi esőben kezemben egy szövetzsákot lóbálok, benne könyvek. Az idő zord, a kedvem is hasonló, tartva attól, milyen fogadtatás vár a könyvtárban. Mert már megint lejárt a kölcsönzési idő, sokadszorra…
Végy két eleven kölyköt és két tököt! Ha azt hiszed, hogy ez holmi félórás „gyorsprogram” lesz, hát nagyon tévedsz. Tököt faragni éppúgy nem lehet ímmel-ámmal, mint ahogyan mézeskalácsot sütni sem…
Gyermekkori emlékeim ihlette írás, aminek végén szinte éreztem a kiolvasztott libamáj ízét.
„Csak a nyelvi közeg más, de a játék, az itt is ugyanúgy játék” – szögezi le Boros Krisztina angoltanárnő, aki óvodásokat és gimnazistákat is igyekszik angolul tanítani, legalábbis segíteni nekik elsajátítani a nyelvet. Ez a két dolog ugyanis határozottan mást jelent!
Szögezzük le az elején: a fejtetvesség nem szégyen. Aki valaha is érintett volt már a témában akár szülőként, akár gyerekként, ő érti, miről beszélek… Ha ugyanis felüti a fejét a parányi élősködő egy közösségben, ott a szégyenérzetet félretéve fel kell venni a kesztyűt ellene. Haladéktalanul és együttes erőkkel.
„Szülőként meg kell értetnem a gyerekkel, hogy csak akkor aggódjon, ha én, az anyja problémázok valamin. Addig nincs oka rá” – vallja Vitéz Katalin pszichológus, édesanya, akivel az iskolai szorongásról beszélgettünk, és arról, mit tehetünk, ha már hétfő reggel áll a bál otthon.
Évről évre egyre hamarabb lepik el az üzletek polcait a tanszerek. A minél nagyobb fogyasztásra ösztönző marketing sikeres: kevés gyerek és szülő tud ellenállni a színes füzethalmok között néhány „egyet fizet, hármat vihet” címkével felvértezett grafitceruzának, miközben csak kenyérért és tejért ugrott be a boltba. Lehet ilyenkor egyáltalán tudatosnak (netán zöldnek) maradni?
A Tisza magyarországi szakasza nemcsak az ártéri erdők megismételhetetlen ökoszisztémájával ejti rabul a természet szerelmeseit. Ha valaki szeretné megtapasztalni a folyóvízi, homokos tengerpartot idéző strandolás élményét, és ezt összekötné egy kellemes bortúrával, akkor (is) páratlan lehetőségekre talál a folyónál.
Enni kell és enni jó. Különösen jó, ha közben együtt a család. Nem kapkodva, állva, telefont nyomkodva…
Először a Zwinger árnyékában, egy szupermarket alagsorában szembesültem azzal, hogy a magyar görögdinnye 1/1 helyett kisebb hányadban is megvásárolható. Akár a párizsi… felszeletelve, újrahasznosított tálcára csomagolva, hűtve. Azóta sem fér a fejembe… nekem EGY dinnye az legalább EGY focilabda nagyságú, hanem inkább KETTŐ… Elmesélem, miért.
Ha ma Franci néni azt üzenné anyámnak, hozzuk el a citromfát, én mennék érte. Igaz, megmozdítani sem bírnám a zöldre mázolt fadézsát, de addig erőlködnék, amíg szusszal bírom. De már hiába.
36 éves múltam, kétszer szültem. Teljesen átlagos nő vagyok: nem túl magas, nem túl alacsony, nem túl sovány, és nem túl kövér. Személyi edzők hada csámcsoghatna a testem hibáin, bár jelentem, ha holnap mennék érettségizni, ugyanabban a fekete miniszoknyában indulhatnék el, mint 18 évvel ezelőtt.
