Pünkösd

„Isten abban érdekelt, hogy az emberiség sikeres legyen” – pünkösdi interjú Böjte Csabával

Mindenki csak úgy ismeri: Csaba testvér. Megjelenése, viselkedése és modora is mindig azt sugallja, hogy ő nem akar „atyáskodni” senki felett, pedig az általa alapított, idén 27 éves Szent Ferenc Alapítványban több mint 6500 gyermeknek adott lehetőséget, és mutatott új irányt az élethez – vagyis apai szerepet öltött, szerzetesként. A Szentlélek ünnepéről, pünkösdről beszélgettünk Böjte Csaba ferences szerzetessel.

Pünkösd rovatunk szakmai partnere a Magyar Turisztikai Ügynökség. 

A Biblia szerint a teremtő Atya és Jézus Krisztus után egy harmadik személy is teret kér az életünkben – ő pedig nem más, mint a Szentlélek, és talán róla a legnehezebb valami konkrétumot mondani. Ki is a Szentháromság harmadik szereplője, és mi pünkösd jelentősége? 

Magas a labda, örvendek! Hogy miért is jött el közénk Jézus Krisztus, és miért küldte el a Szentlelket, nagy kérdés. Nem mondták el a hírhozó angyalok bővebben, hogy kicsoda Jézus Krisztus. Ő viszont saját magáról azt állította, hogy ő a Vigasztaló! És azt is elárulta, hogy mikor majd ő elmegy, helyette a Mennyei Atya új vigasztalót küld, mégpedig a Szentlelket. A vigasztalás szó már az Ószövetségben sokszor szerepel, jelentősége van. Például Izajás prófétának is azt mondja az Úr: „menj és vigasztald meg az én népemet”. 

Mit jelent ez pontosan? 

Tudjuk, hogy egy épület, ha megroskad, akkor azt aláfalazzák, megerősítik. A focimeccsen is drukkolunk, szurkolunk a játékosoknak. Ezt jelenti a vigasztalás. Tulajdonképpen Jézus humánerőforrás-menedzser. Ő nem azért jött el, hogy elítélje a világot, hogy számonkérjen bennünket, hogy elkezdjen velünk kekeckedni, hanem hogy segítsen. És ha megnézzük az életét, tényleg erről szól: az apostoloktól elkezdve Zakeusig és a gadarai ördöngösökig mindenki, aki Jézussal találkozik, jobb, több, erősebb, bátrabb, tisztább, szentebb lesz. A Szentlélek is ugyanígy, ezért jön. Azt üzeni, hogy a galileai mester drukkol értünk, és győzni fogunk! 

Sokszor nem ezt tapasztaljuk a mindennapi életünkben. Mintha inkább a rossz győzedelmeskedne. 

Isten abban érdekelt, hogy az emberiség sikeres legyen. A gonosz lélek viszont abban, hogy összedőljön minden. Azzal érvel, hogy ő már az elején megmondta, hogy ez az egész teremtés egy nagy túró, ebből úgyse lesz semmi. Jézus Krisztus az, aki hisz és bízik bennünk. Én eldöntöttem, hogy Jézus csapatában szeretnék játszani, és

arra is fogadok, hogy a koronavírusos időszak után jobb lesz a világ, mint előtte.

Megtisztul, erősebb lesz, a lényegesebb dolgokat jobban fogjuk látni. 

Hogyan működik a Szentlélek? 

A gyerekeknek úgy tanítjuk harmadikos korban, hogy Isten eszünkbe juttatja, amit mondani akar nekünk. Mivel az ember a Szentlélek temploma, a lelkiismereten keresztül tud szólni hozzánk. A lelkiismeret az egy nagyon érdekes dolog. Még az ateisták is azt mondják, hogy lelkiismereti szabadság létezik. De mi is az a lelkiismeret? Nem lehet sebészeti szikével kivágni az emberből. Nem tudok arról, hogy ezt valaha is ki tudták volna venni az emberből, mint a többi szervet. A lelkiismeret az a hely az emberben, ahol az Ég a Földdel összeér. Ahol az Isten és az ember találkozik. Ahol párbeszéd folyik, és az Isten az embernek elmondja, hogy mit álmodott meg vele kapcsolatban. Mennyei GPS-nek is szoktam nevezni. Én azt gondolom, az a jó, hogyha erre a Szentlélek Úristenre merünk, akarunk figyelni. Jézus azt mondja: bármit kértek az Atyától, megadja nektek. Mennyivel inkább adja nektek a lelket, ha kéritek Őt. Hát akkor? Most pünkösdre készülünk, kérjük szeretettel, imádságos jósággal Istentől, hogy megvilágosító, vigasztaló lelkét küldje el nekünk. 

Csaba testvér szavai alapján elég egyszerűen felismerhető az Isten akarata. Mégsem mindig arra haladunk. Valóban mindig működik ez a mennyei GPS? 

A kánai menyegzőn Mária azt mondja a szolgáknak, hogy tegyék meg, amit fia mond. És Jézus a lakodalom kellős közepén arra kéri őket, hogy menjenek, és töltsenek meg vízzel hat korsót. Azt a körülbelül hatszáz liter vizet ki kellett húzni a kútból! Kérdezem én, ha nem csinálták volna meg, vajon Jézus megajándékozta volna őket borral? Mert végül is a semmiből is csinálhatott volna bort, de én azt gondolom, hogy nem tette volna meg. És az összes többi csodánál is úgy tűnik:

Jézus elvárja, hogy a magunk részét mi is tegyük meg. A GPS-nek is kell, hogy megtegyünk néhány métert, hogy tudja mondani, merre tovább.

Én mindenkit arra biztatok, hogy csendesedjen el, nyugodjon meg, a belső zajokat is csillapítsa egy kicsit, tartson bűnbánatot, járuljon szentgyónáshoz, és utána fogja hallani a Jóisten szavát a lelke mélyén. Csak erre időt, energiát kell fordítani. 

Honnan lehetünk biztosak abban, hogy a Szentlélek szól hozzánk? 

Ne valami rendkívüli dologra gondoljunk! Jézus egyszer megkérdezi a tanítványokat, hogy „ti kinek tartotok engem?” Péter válaszol neki, hogy „te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia”. Jézus válaszában elmondja, hogy Péter ezt nem magától találta ki, hanem a Mennyei Atya mondta általa. Csak egy jó gondolat volt, ami Isten szava volt Péterben. Belülről jött neki ez a meggyőződés. Néhány perccel később viszont, mikor Jézus a rá váró szenvedésről és a haláláról beszél nekik, Péter ismét megszólal, mégpedig megpróbálja Jézust lebeszélni a küldetéséről. Azt mondja neki, hogy „Távol legyen ez tőled, Uram! Ez nem történhet meg veled.” Nem fogja fel, hogy mit mond. Jézus nagyon kemény szavakat intéz hozzá: „távozz tőlem, Sátán!” Jézus már nem dicséri Pétert, hanem azt mondja, hogy ezt a butaságot a gonosz lélek mondja általad. 

Összességében elmondható tehát, hogy ami örömmel, fénnyel, meleggel, békével tölt el bennünket, az a Szentlélek Úristentől van, és azok a gondolatok, amik haraggal, gyűlölettel, keménységgel, hidegséggel töltenek el minket, azok biztos nem a Jóistentől jönnek, hanem a gonosz lélektől. Az egyik legnagyobb művészet ezen a Földön ezeket megkülönböztetni egymástól. 

Szent Pál azt írja, hogy a Szentlélek különböző ajándékokat készít számunkra: köztük van a bölcsesség, a tudomány vagy a lelki erősség. Mindannyian kapunk legalább egyet ezekből? 

Biztosan mindenki kap valamit, csak ezzel is úgy vagyunk, mint általában mindennel, hogy a szomszéd kertje zöldebb. Szilágyi Domokos költőnk tette fel úgy a kérdést, hogy „a szép lányok miért mindig a másik asztalnál ülnek?” Nem erőst figyelünk arra, ami nekünk van. Mert már láttuk, unjuk, és nem vesszük a fáradságot, hogy kibontakoztassuk. Azt a kegyelemet, amit személyesen nekünk adott a Jóisten, azt kell, hogy megkeressük. Én például borkóstolónak igen-igen hitvány lennék, mert gyárilag nem érzem a szagokat. Ez egy fogyatékosság bennem, és azt gondolom, hogy akkor ne akarjak ebbe az irányba kitörni, s világot váltani, hanem nézzem meg, hogy mit vár el tőlem a Jóisten! Tőlem a 90’-es években azt várta el az Isten, hogy az utcáról szedjem össze a gyerekeket, mert akkor rengeteg koldus gyerek volt. Ma pedig valami egyéb feladatot akar a Jóisten rám bízni.

Pünkösdnek tehát ez is a lényege lenne, hogy megtaláljam, mi a feladatom itt a Földön? 

Sokan nem tudják, de Székelyföldön ezen a napon nagy kaláka-gyóntatás van. A somlyói búcsúra a helyiek azért mennek, hogy elvégezzék a szentgyónásukat. Ez azt jelenti, hogy mi papok, hajnaltól ott ülünk a sátrak alatt, és jönnek az emberek, hogy ünneplőbe öltöztessék a lelküket. Amúgy minden ünnep előtt fontos lenne, hogy ezzel kezdjük: egy alapos lelkiismeretvizsgálattal.

Nem kell szégyelleni azt, hogy egy marék porból születtünk, és botladozunk.

Ahogy összepiszkoltuk a kezünket, ezeket is lemossuk. 

A szentgyónás helyreállítja a kapcsolatomat az Istennel, az embertársaimmal, önmagammal, a teremtett világgal. Ezeket a viszonyokat először is rendbe rakom: bekapcsolom a GPS-t. És utána meg lehet kérdezni az Atyától, hogy ő hogyan lát engem, van-e még jó ötlete, amit meg tudnék valósítani vele közösen, egy csapatban. Jó lenne meghányni-vetni az Úrral ezeket a dolgokat, és ebből következtetéseket, konklúziókat levonni, melyekből döntések kell, hogy szülessenek. Lehet az elhatározásunk a mindennapos torna például, ha fizikailag le vagyunk épülve és nincs bennünk energia. Ugyanígy eldönthetem azt is, hogy vasárnaponként elmegyek a templomba vagy olvasom a Szentírást, hogy tisztázom a kapcsolatomat édesanyámmal, a kollégámmal, vagy meghívom a rég nem látott barátomat egy pohár borra. Jó megállapodások születnek ilyenkor az Úrral! A Szentlélek Úristen így vezeti és segíti az embert. 

Csaba testvér hogyan ünnepeli idén a pünkösdöt? 

Ugyan a megszokott nagy zarándoklat Csíksomlyóra elmaradt, de a helyiekkel, a környékbeliekkel, ahányan elférünk a templomban és a templom előtti téren, összegyűlünk imádkozni. A vasárnap este hatkor kezdődő szentmisét fogom én celebrálni. Csíksomlyóra egyébként mindig szívesen megyek, mert hajlamos vagyok azt hinni, hogy Isten ott közelebb van a Földhöz, mint bárhol máshol.

Ajánljuk még:

„IDÉN CSEND LESZ, DE ITT LENNI MÁR EGY PÜNKÖSDI CSODA” – SKYPE-INTERJÚ CSÍKSOMLYÓRÓL

CSÍKSOMLYÓ VAGY LOURDES HELYETT: 5 HAZAI ZARÁNDOKHELY, MELYET BIZTOSAN SZERETNI FOGSZ!

Borítókép: Böjte Csaba Facebook-oldala

***

Pünkösd rovatunk szakmai partnere a Magyar Turisztikai Ügynökség. Éld át idén otthonról az ünnep csodáit, fedezd fel és próbáld ki velünk legszebb hagyományait! Magyarország, a csodák forrása!