Pszicho

Digitális nemzedék: remeték, felfedezők, nomádok... hol van itt a nagymama?

Sokan még egy internet nélküli világban nőttek fel, de szépen becsatlakoztak a változás fősodrába. Az újabb generációk már el sem tudják képzelni az életüket nélküle. És számos ember számára a számítógép egy varázsdoboz maradt, amit vagy távolról, gyanakodva figyelnek, vagy alapszinten pötyögnek rajta. És persze vannak, akik „offline” élnek továbbra is. Lássuk az információs társadalom kapcsán megfigyelhető (generációs) különbségeket! 

Generációs különbségekről, szakadékokról sok téma és szempont mentén beszélhetünk, mégis van valami, amiben igencsak markáns különbséget élünk meg, ráadásul ez a mindennapjaink során aktívan jelen van. Ez pedig a digitális világban való boldogulásunk – vagy éppen annak hiánya. Dr. Buda András a Debreceni Egyetem adjunktusa a digitális nemzedékek hat szintjét különítette el egymástól, ami választ adhat arra, miért is olyan nehéz megérteniük egymást a nagymamának és unokájának.

A digitális eszközök használatának szempontjából nem olyan egyszerű meghúzni a határvonalat, mint a generációs felosztásnál. Nem mondhatjuk, hogy aki 1965–1981 között született, az X-generációs digitális lény. Illetve mondhatjuk, csak nem bír sok jelentéssel, hiszen ettől még nem tudjuk, hogy pontosan mikor találkozott először digitális eszközzel, és azok milyen szinten vannak jelen a mindennapi életében (legyen szó akár a munka, akár a magánélet területéről). Újfajta felosztás kellett tehát, így született meg az a hatféle csoport, amely leginkább leírja az információs társadalom szintjeit.

1. Digitális remeték

Ők azok, akikből ma már egyre kevesebbet látunk, ismerünk: nem használják ezeket az eszközöket semmilyen szinten. Nincs mobiltelefonjuk, számítógépük, nem is beszélve az okosóráról, tabletről és társairól. Ennek természetesen lehetnek anyagi okai, de vannak olyanok is, akik eldöntik, hogy így kívánják élni az életüket. A csökkenő számú digitális remete elsődleges oka, hogy egyre kevésbé fenntartható ez az életmód, különösen egy világméretű járvány közepén, amikor még a munkavégzés jó része is az online térbe tolódott át. Ha mégis van, aki ezt fenntartja (például a nagymama, akivel kölcsönösen nem értik egymást unokájával), az szinte biztos, hogy külső segítségre szorul egy-egy ügyintézés kapcsán.

Digitális felfedezők

Efelé tendálnak a remeték, akik rájönnek, hogy életmódjuk nem tartható fenn önállóan hosszú távon. Aki nem akar egyre több mindenben mások segítségére szorulni, előbb-utóbb kénytelenné válik minimális szinten beengedni életébe a digitalizációt. Elkezdi megtanulni, hogyan működik egy mobiltelefon, esetleg egy munkahelyi számítógép, de még alacsony szintű felhasználónak számít. A betanulás akár hosszú folyamat is lehet, és sokszor nem megy egyedül, ami a segítségnyújtó részéről sok türelmet igényelhet.

Digitális nomádok

Bizonytalan, de aktív felhasználók. Lassan, megfontoltan, sokszor előre betanult módokon, de már önállóan képesek használni a számítógépet, telefont és az internetet is. Hosszú tanulási folyamat és még hosszabb gyakorlási idő áll előttük. Általában ugyanazt a néhány weboldalt látogatják, és nem aktívak a közösségimédia-felületeken. Van egy ismerősöm, aki a betanulás ideje alatt valódi jegyzeteket készített arról, hogy az elintézendő feladata során mikor és hova kell kattintania ahhoz, hogy lefusson a folyamat, amire szüksége van. Mára már gyors, teljesen önálló és bátor felhasználóvá cseperedett.

számítógépező úr

 

Digitális vándorok és telepesek

A vándorok határozottabb internet- és digitáliseszköz-használók, mint a nomádok, de még nem érik fel a digitális telepesek szintjét, legalább egy szempont mentén lemaradásban vannak, például nem aktívak a közösségi médiában. A digitális telepesek már nemcsak fogyasztják az internet tartalmait, hanem aktívan részt is vesznek az előállításukban: posztolnak szövegeket, képeket, sztoriznak, challenge-ekben vesznek részt. A közösségimédia-felületek aktív tagjai, kommunikálnak rajtuk keresztül, aktív szociális hálót tartanak fenn.

A mindennapi teendők elvégzését is az internet és a számítógép segítségével végzik: a számlákat bankkártyával fizetik, nem sárga csekken a postán, egy-egy utazás minden részletét különböző portálokon és e-mailek segítségével intézik. Ráadásul egyszerre több dolgot is képesek menedzselni a számítógépen, nem okoz gondot nekik a szállások böngészése közben egy másik weboldal chatjében válaszolni, és közben még a háttérben egy videó hangjait is hallgatni. Az ő internethasználatuk a leghatékonyabb, Buda András megfogalmazásában ők „az információs társadalom ideális polgárai”.

számítógépezés hajnalban

 

Digitális honfoglalók

Ők a másik véglet, akiknél már megjelenhetnek elvonási tünetek, és a társas kapcsolatok elszegényedése egy reális veszélynek tekinthető. Kommunikációjuk sokszor csakis a digitális eszközökön keresztül történik, így elszigetelődhetnek, cserébe az online jelenlétük állandó. Mindig van a kezük ügyében egy okostelefon, egy táblagép vagy egy számítógép, amin keresztül azonnal választ tudnak adni, ha keresnék őket. Vagy csak nézelődni a közösségi média felületein, nehogy lemaradjanak valamiről. Ők a legmagasabb szintű felhasználók, de elefántcsonttornyukból kitekintve sokszor nehezen vagy egyáltalán nem érzik át azokat a nehézségeket, amikkel a digitális nomádok vagy felfedezők küzdenek.

 

Ha tehát a digitális telepes unoka próbálja bevezetni a digitális világba a nagyit, aki addig digitális remete volt, mindketten nagy kihívással állnak szemben. Türelmetlenné teheti őt a nagymama lassúsága, hogy nehezen érti, mit kell megnyomni, egyáltalán mik ezek a funkciók, és hogy sokszor meg kell mutatni ugyanazt. A másik oldalról kudarcélmény, hogy elhaladt mellette a világ, nehéz felzárkóznia, minden túl gyors és intenzív. A siker és a megértés kulcsa a türelem lesz.

Természetesen a példák nem törvényszerűek, lehet valaki digitális telepes nagymamakorban, és dönthet a digitális remete életmód mellett valaki tizenévesen is. Bár a világ egyértelműen a digitalizáció felé megy folyamatosan, mi magunk azért maradjunk emberek, valódi kapcsolatokkal, kapcsolódásokkal.

Forrás: Buda A. (2019). Generációk, társadalmi csoportok a 21. században. Magyar Tudomány, 180(1), 120–129.

Ajánljuk még: