Pszicho

A szerencsesüti is életet menthet: ebben rejlik az önbeteljesítő jóslatok ereje

Az önbeteljesítő jóslatok mélyen átszövik életünket azáltal, hogy hatással vannak cselekedeteinkre. Lehet persze, hogy észre sem vesszük, a „jóslatok” miképp befolyásolják az elménk működését, a teljesítőképességünket vagy akár a gazdaságot, de ettől még működnek. Így eshet, hogy néha elég egy szerencsesütibe rejtett papírfecni vagy egy üdítő kupakjába nyomtatott üzenet ahhoz, hogy egy egészen más irányba induljon az életünk.

Életformáló tapasztalataim a semmiségekkel

Mindig nagy szerencsesüti-rajongó voltam és az „üzenet a kupakban” üdítőket is szorgosan fogyasztom. Több alkalommal megtörtént már velem, hogy egy-egy ilyen üzenetet elolvasva könnyek szöktek a szemembe, mert annyira „betalál”, annyira nyilvánvaló, hogy annak a holminak épp az én kezemben, annak a mondatnak épp az én lelkemben kellett kikötnie.

A legnagyobb ilyen élményem egy nehéz időszakomhoz kötődik. 2011-ben, huszonkét évesen nagyon tanácstalan voltam. El voltam keseredve. Egyszerűen nem találtam a helyem a világban, meg úgy egyáltalán, önmagamat sem találtam.

Tudtam, hogy változtatnom kell az életemen és a hozzáállásomon, ha jól akarok lenni, ha élvezni szeretném az életet, nem csak létezni.

Egy tavaszi napon vásároltam magamnak egy üveges almalevet. Az az üveg volt az első, amit valaha vettem az ilyen fajta italokból, így nem tudtam, hogy írnak valamit a kupakra. Az enyémen ez állt: „Valami jó fog történni.”

Hirtelen nyugalom áradt szét bennem, elsírtam magam. Az éveken át tartó kínlódás után kaptam egy ilyen üzenetet és tudtam, hogy nekem szól. Három hónappal később elköltöztem az Egyesült Államokba, és csupa jó dolog történt velem: rengeteget fejlődött az angoltudásom, csodálatos embereket ismertem meg, sok új barátom lett. Megismerhettem az amerikai kultúrát, az ottani szokásokat, Washington D.C. legeldugottabb szegleteit. Megtaláltam önmagam, és végül azt a férfit is, aki a férjem lett. A kupaknak igaza lett. Tényleg valami jó történt velem. Mégpedig azért, mert hittem benne. Pedig csak egy kis béna üdítős kupak volt, és ezt magam is nagyon jól tudtam.

Szélsőséges példának tűnhet ez, de nemrég ilyesmikről kezdünk beszélgetni egy társaságban, és mikor elmeséltem a magam történetét, kiderült, szinte mindenkinek akad egy-egy ilyen sztorija. Mindünkkel esett meg olyan, hogy semmiségek fordítottak az életünkön.

Még a legszkeptikusabb emberek is elfogadják ezt – már csak azért is, mert a tudomány is számtalanszor bizonyította, hogy ez a jelenség márpedig működik, és működni is fog.

Mi az az önbeteljesítő jóslat?

Az önbeteljesítő jóslat egy olyan, a kezdetekkor még hamis állítás, amely változást idéz elő olvasója viselkedésben, s így válik igazzá.

Így teljesíti be a jóslat önmagát – általunk.

Ha például olvasunk egy párszavas, szerencsesütibe rejtett mondatot, máris változhat bennünk valami. Talán elkezdünk hinni a leírtakban, vagy csak figyelni valamire, amire rámutatott az üzenet, s emiatt akarva, akaratlanul, de változunk, s teszünk azért, hogy a jóslat beteljesedjen.

 Teszem azt, azt mondja nekem a süti: „fantasztikus napra ébredtél, és mindened megvan a boldogsághoz. Ez egy jó nap lesz!”. Ez az üzenet semmit nem változtat az életemen, mégis, amire felhívta a figyelmemet – hogy boldog lehetek azért, ami nekem adatott –, nagyon is igaz. Vagyis e pár mondat gondolkodásom irányításával segített abban, hogy meglássam magam körül a jót, s valóban remekül érezzem magamat. Ugyanígy találhattam volna abban a napban szerencsétlenséget, ha arra hívja fel a figyelmet egy üzenet, milyen suta is vagyok – mert a valóságon a szerencsesüti nem változtat, csak azon, mit látunk meg a valóságból.

Amikor megjósoljuk egy diák tehetségességét...

A pszichológiai kísérletek egyik legismertebbike az az amerikai kutatás, melynek zárásaként leírták a Pygmalion-effektust. E vizsgálatban egy iskolában azt mondták a tanároknak, hogy a gyermekeken végzett felmérések szerint a diákok húsz százaléka tehetséges, sok fejlődési potenciál rejlik benne – csakhogy a diákok nevét véletlenszerűen választották ki. Az eredmény mégis az lett, hogy az említett diákok többet fejlődtek az elkövetkezendő néhány hónapban, mint a többiek, holott erre semmi nem adott okot. Azon kívül, hogy a tanárok viselkedése, ha akaratlanul is, de megváltozhatott a kutatóktól hallottak alapján: azt hihették, Anna meg Peti okosabbak, mint a többiek, ezért több figyelmet szenteltek nekik, s ezt a gyerekek is megérezték. Ha pedig elvárnak tőlünk valamit, s bíznak is bennünk, mind sokat tudunk fejlődni... 

Ez a dinamika fordítva is működik, vagyis ha egy pedagógus azt feltételezi, a diákja buta, s úgy is bánik vele, az sok jó eredményt nem szülhet. 

És nemcsak az iskolapadban működnek az önbeteljesítő jóslatok, de az olyan, pszichológiától látszólag távol eső területeken is, mint a gazdaságtudomány.

Ha azt mondják, hogy hamarosan recesszió következik, akkor az emberek nagy része spórolni kezd, melynek hatására valóban romlani fog a gazdasági helyzet...

De a legbanálisabb esetekben is hatnak ránk az önbeteljesítő jóslatok. Pszichológusok vizsgálták azt, mennyiben reagálunk másképp egy gyógyszerre, ha elolvastuk a mellékelt betegtájékoztatót, és akkor, ha nem. A választ biztosan sokan sejtik már: akik nem olvasták el, többnyire vígan éltek a gyógyszer bevétele után is, aki viszont tudta, milyen tünetek előfordulása valószínű, úgy érezte, hogy szédülget, zsibbad és a többi.

Magamról is tudom, hogy hajlamos vagyok erre.

Ha elolvasom, hogy egy fájdalom- és lázcsillapító mellékhatása lehet bőrpirosodás, émelygés, képes vagyok máris pirosnak látni az arcom és szédülni, pedig lehet, hogy csak melegem van, vagy összesen négy órát aludtam éjjel.

Márpedig ki ne émelyegne kialvatlan állapotban? De ha hagyjuk az érzelmeinket eluralkodni, és nem figyelünk a racionalitásra, könnyű azt gondolni, hogy „bevonzzuk” a jót, vagy a rosszat, esetleg tőlünk független „jóslatok” irányítanak minket. Csakhogy a valóságban azok a jóslatok a viselkedésünkről pont, hogy nem függetlenek...

Ahogy közelednek az ünnepek, egyre többet törjük a fejünket, milyen ajándékkal kedveskedhetnénk szeretteinknek, barátainknak. Én idén szeretnék több embernek is „szeretetbefőttet” készíteni. Nem kell hozzá más, mint egy szépen elmosott befőttes üveg, papír, toll és olló. Apró csíkokra vágjuk a papírt és mindegyikre írunk néhány kedves, pozitív szót, ami garantáltan mosolyt csal a megajándékozott arcára. Ezután az illető naponta, vagy akár ha csak hetente egy üzenetet vehet ki az üvegből az év során, de remélhetőleg mindegyikből erőt és motivációt meríthet.

Mert az apró üzenetek, amelyek megtalálnak minket, hatalmas erőt hordozhatnak magukban. Ha nem is földöntúliak ezek az erők, hanem kézzelfoghatóak, azért még itt vannak, működnek. Használjuk őket jól!