5 érv, amiért a pszichológia nem (csak) csajos műfaj

Pszicho

5 érv, amiért a pszichológia nem (csak) csajos műfaj

Az önismeret, a mentális egészség, és úgy általában a „lelkizés” az utóbbi évtizedekben nemcsak divatossá, de szinte iparággá vált. Lassan nem létezik olyan terület, aminek a nevéhez a pszichológia szót illesztve ne találnánk kutatásokat vagy blogokat. A gasztro-, szexuál-, kutya-, környezet-, sport- vagy divatpszichológia, mind létező és virágzó ágai a lélektannak. Az egyik utolsó tabu mégis, meglepő módon a férfiak és a pszichológia kapcsolata!

Természetesen nem arról van szó, hogy a férfiak egyáltalán nem járnak terápiára vagy teljesen elutasítják a lelki egyensúlyukkal való foglalkozást. Tény azonban, hogy a számlálhatatlan pszichológiai könyv, előadások és magazinok elsődleges célcsoportjai a nők, illetve, hogy férfiként nehezebb segítséget kérni.

Pedig nem kell szélsőségesen feministának lenni annak elismeréséhez, hogy világunk nagy részét a férfiak kényelme és igényei szerint tervezték.

Caroline Criado-Perez brit újságírónő nemrég megjelent könyvében számos olyan tárgyat, szolgáltatást és élethelyzetet gyűjtött össze az irodai átlaghőmérséklettől kezdve az autók biztonsági rendszerén át az egészségügyi szolgáltatásokig, amik alapvetően a férfiakkal kompatibilisek, a nők számára pedig legalább kellemetlenek, de van, hogy veszélyesek is.

Hogy lehet, hogy a lelki egészség megóvása kérdésében mégis, mintha a férfiak lennének kiszorított helyzetben?

Egyrészt még mindig erősen élnek a köztudatban az olyan sztereotípiák, miszerint férfiként erősnek kell lenni és az érzéseiket felvállalni gyengeség. Másrészt pedig a pszichoterápiát – legalábbis annak a Freud féle klasszikus változatát – alapvetően férfiak hozták létre nők kezelésére. Szerencsére azóta eltelt közel száz év és sokat változott a hozzáállás a terápiával és az önmagunkkal való foglalkozással kapcsolatban.

Öt érvet is listáztunk, miért érdemes férfiként is elmélyülni a pszichológia világában:

1. Problémái mindenkinek vannak és ezen nincs mit szégyellni  

Bár sokat javult a helyzet, még mindig létező előítélet, hogy pszichológushoz csak a betegek járnak, de legalábbis olyanok, akiknek komoly gondjaik vannak. Valójában azonban azok, akiknek papírjuk van mentális problémáikról leggyakrabban kórházi osztályra kerülnek, ahol pszichiáter foglalkozik velük, általában gyógyszeres kezelés mellett. Terápiára vagy tanácsadásra ezzel szemben akkor is járhatunk, ha „csak” önmagunkat és kapcsolatainkat szeretnénk jobban megérteni.

A krízisek hozzátartoznak az élethez, tulajdonképpen hasznosak, hiszen nélkülük nem is tudnánk fejlődni.

Ugyanakkor, ha elakadtunk valamivel az életben, nem muszáj egyedül küzdenünk, még akkor sem, ha úgy érezzük, ez az elvárás. Különösen igaz ez a férfiakra, akiknél a kutatási eredmények alapján sokkal erősebb stigmák a lelki problémák, éppen ezért kevésbé hajlamosak szakembert felkeresni. Mindezt úgy, hogy a férfiaknál háromszor gyakoribb az öngyilkosság, mint a nőknél.

2. Nemcsak érzékenyít, hanem hatékonyabbá is tehet!

A terápiás munka nem pusztán arról szól, hogy feloldjuk gyerekkori traumáinkat vagy nem sejtett felismeréseket teszünk önmagunkkal kapcsolatban.

A pszichológia megkönnyíti a másokkal való együttélést

azáltal, hogy jobban megértjük a körülöttünk lévők viselkedését. Ez igaz lehet párkapcsolatra, családra, barátságokra, de a munkahelyre is. Minél nagyobb a tudásunk az emberi gondolkodásról és motivációkról, annál jobban tudunk kommunikálni. Hatékonyabban megérthetjük, hogy a másik mikor, mit, miért mond vagy tesz. És ez saját viselkedésünkre is igaz, férfiként és nőként egyaránt. Csak akkor vagyunk képesek tanulni a hibáinkból és túllépni a gyengeségeinken, ha rálátásunk van rájuk.

3. Mindenképpen körülvesz minket

Bár általában nem gondoljuk át döntéseink tudományos hátterét, attól még sok helyzetben meglepően kiszámíthatók vagyunk. Függetlenül attól, hogy a párunk gondolatait próbáljuk kitalálni egy vitában, gyereknevelési problémáink akadnak, csapatmunka során igyekszünk a csoportnyomás ellen kiállni, vagy csak nem értjük, miért költöttünk éhesen többet a boltban a kelleténél.

Valójában mindannyian nap mint nap pszichológiailag kiszámítható hibákat vétünk, és egyben pszichológiai csapdáknak vagyunk kitéve.

A reklámok, a hirdetések és a politikai programok mind olyan elméletekre építenek és olyan eszközöket használnak, amiknek egyetlen célja a befolyásolás. A pszichológia alapelvei itt vannak körülöttünk a hétköznapi helyzetekben. Ha pedig szeretnénk érteni, hogy döntéseinket és elköteleződéseinket milyen torzítások befolyásolhatják, érdemes jobban megismerni az alapelveket.

4. Minden sikeres férfi pszichológus mögött több száz nő áll

Habár a pszichológia képzések szinte minden szintjén túlsúlyban vannak a nők, a szakma leghíresebb vagy legelismertebb személyiségeinek nagy része mégis férfi. Ráadásul nemcsak az ismertség tekintetében egyenlőtlen a leosztás, hanem a fizetések mértékében is. Az Amerikai Pszichológiai Társaság 2017-es kimutatása alapján

hiába nőiesedett el a pszichológus hivatás, ha honoráriumról, státuszról vagy vezető pozícióról van szó, a szakmán belül még mindig többségében férfiak állnak az élen.

Ebből a szempontból akár lehetne a pszichológia csajosabb műfaj...

5. Hiába van egy polcon a spirituális és ezoterikus könyvekkel, ez bizony tudomány

Az egyik leggyakoribb mítosz a pszichológiával kapcsolatban, hogy a következtetéseire józan paraszti ésszel is rá lehet jönni és csak azt mondja el, amit amúgy is tudunk, ha racionálisan átgondoljuk.

Azonban pont a pszichológiai kutatások azok, amik rávilágítottak, hogy egyáltalán nem működünk annyira racionálisan, mint hinnénk.

Végül is, ha valóban annyira logikus lények lennénk, mint gondoljuk, akkor hogyan létezhetnének olyan egyértelműen káros szokásaink, mint például a dohányzás vagy a gyorséttermi kajálás. Azáltal, hogy megkérdőjeleződnek tévhiteink az emberi viselkedéssel kapcsolatban, a pszichológia képes olyan válaszokat adni, amik segíthetnek megoldani valós problémákat. A brit tudósok és társaik által végzett kutatások és esettanulmányok tanulságai pedig már jóval túlmutatnak a józan paraszti ész következtetésein vagy az önsegítő könyvek világán.

Ajánljuk még:

Nárcisztikus vagy egészségesen magabiztos?

Bátran merem állítani, hogy a „nárcisztikus” az egyik leggyakoribb címke, amivel a hétköznapokban találkozom. Épp ezért máshogy kell értenem akkor, ha magánemberként, és akkor, ha pszichológusként veszek részt a helyzetben.