Nagyanyáink konyhájában és kertjében kincset ért – a hamunak mi is jó hasznát vehetjük

Először is le kell szögezni, hogy bármilyen további felhasználásra – legyen az kerti, vagy háztartási – csak a tiszta fahamu jó. A festékes, ragasztott, vagy bútorból származó fák sokféle szermaradványt, mérgező anyagokat tartalmazhatnak, ezért ezeknek a hamuját nem használhatjuk fel. Hasonlóan a brikett, a szén, a színes nyomtatott papírok elégetéséből származó hamu sem kerülhet további felhasználásra.

Ha viszont van tiszta hamu a kályhából, kandallóból, annak hasznát vehetjük. Régen a síkos járda felszórását hamuval végezték.

Megfelelő erre, bár sokak nem örülnek, ha a hamu nyomot hagy a cipőn. Az útszóró só hasonló céllal kerül a jeges útfelületre, és az sem tesz jót a cipőnek, a hamu viszont már amúgy is keletkezett, tehát előnyben van a boltban, kifejezetten erre a célra vásárolt csúszásmentesítő granulátummal szemben.

A hamut szórhatjuk a komposztra, egyensúlyba hozza a komposztunkat. Egyes kertészek jó szívvel ajánlják műtrágyaként, mert magas Ph-értékű, kalciumot és magnéziumot nagymértékben tartalmaz, nitrogént viszont alig. Csínján kell vele bánni, mert könnyen túladagolhatjuk, és nem minden növény kedveli! Váltakozva tegyük a komposztba lombbal, fűnyesedékkel, háztartási hulladékkal.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

A savanyú, tőzeges talajt kedvelő növények, mint a rhododendronok, az áfonya, az örökzöldek nem örülnek neki, sőt, ezeknek a növényeknek akár pusztulását is okozhatja a fahamus trágyázás. A mészkedvelő, magas kalciumigényű növények viszont hálásak lesznek érte.

Van, ahol a barackfák talajába dolgozzák be tél végén a hideg hónapok alatt keletkezett hamut.

Máshol a szőlőtőkék földjére szórják, és jó hatással van a paradicsom- és paprikapalánták növekedésére is. Ami lényeges, hogy a lomb felületére nem kerülhet, mert csúnyán megégetheti a leveleket!

„Az ezüst késeket, kanalakat, kannákat némelyek csak szitált, tiszta hamuval és folyóvízzel átitatott posztóval dörgölik… kik igen fényesen szeretik a rézedényeket, azok egy font erős hamulúgba két lat timsót kevernek, kevéssé együtt felforralván, az edényeket vele megmossák, és napon megszárítják… a vasedényeket a jó gazdasszony minden nap hamuval megfényesíti…” Magyar házi gazdasszony, N. Nagyváthy János Szala vármegye táblabírója által, 1820.

A lúgos hatás, ami a növényeket megmarhatja, az teszi a hamut alkalmassá arra, hogy a háztartásban sokféle módon hasznát vegyük. Régen a mosásnak elengedhetetlen tartozéka volt a mosószóda mellett a hamulúg, ami a fahamuból és vízből készül. Egyszerű az előállítása házilag, egy kg hamuhoz kb. 4 liter zubogó forró vizet kell adni. Ezt lehetőleg a szabadban, fém vödörben vagy fazékban végezzük. Az elegyet alaposan elkeverjük, egy napon át állni hagyjuk, majd az így keletkezett letisztult, sárgás folyadékot leszűrjük, és kész. Erős zsíroldó szert kapunk, amelyet önmagában, vagy más mosószerrel keverve is használhatunk. Az erősen szennyezett ruhákat hamulúgos vízben áztassuk mosás előtt. A hamulúghoz reszelt mosószappant adva remek háztartási tisztítószer készülhet, amelynek némi illóolajjal adhatunk kellemes szagot.

Régen a házi szappankészítéshez hamulúgot és állati zsiradékot használtak, ma ezt talán el sem tudjuk képzelni!

Kisiskolás voltam, amikor vegyészmérnök nagyapám megmutatta, és le is írta nekem a szappankészítés mikéntjét, egészen elborzadtam tőle. Attól fogva gyanakodva néztem az illatos, fehér szappanra: hamuval és zsírral mosnom magam, hogy tiszta legyek?! Aki igazán természetes házi szappant szeretne készíteni, annak érdemes a hozzávaló hamulúgot is magának előállítani.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

A lúgkészítésből visszamaradt iszap remek súrolószer, de a bográcsot hideg, száraz hamuval is tisztára dörgölhetjük. Fontos, hogy mindig legyen rajtunk védőkesztyű, amikor hamuval és származékaival van dolgunk!

A hamu régi tapasztalatok szerint jól bevethető nem kívánatos betolakodók, apró rágcsálók, rovarok ellen is.

A pincében szórjuk a sarkokba, tegyük a járatokba, a vonulási útra. A meztelen csigák ellen is hatékony fegyver, ha az ágyás vagy a védeni kívánt növény köré hamugátat építünk. Hátránya, hogy a szél hamar elfújja, de ha elég vaskos hamuréteget terítünk le, akkor el tudunk csípni jó néhány meztelen csigát.

Ha van fatüzelésű kályha, ha keletkezik jó fahamu, a világért se öntsük a kukába! Várjuk meg, míg teljesen kihűl, mert a forró hamu alattomos, hirtelen lángra tud lobbanni, ha nem vigyázunk. Gyűjtsük a hideg hamut biztonságos fémedénybe, és meglátjuk, nem hamvába holt ötlet a hasznosítása. Sőt!