Havasszépe, avagy a téli otthonok legszebb színfoltja

Nekem a télhez hozzátartozik az azálea. Talán kilencéves lehettem, amikor nagymamám – aki a nagybani virágpiacon dolgozott – egy cserép azáleával köszöntött a születésnapomon. Ritkaságszámba ment, és addig még sosem kaptam virágot, ráadásul akkor rögtön egy egész cseréppel, csak az enyém volt! Ott állt a kis íróasztalomon. Ő volt az első saját növényem, amit csak magam gondoztam.

Sokan éppen egy ajándékba kapott azáleán tanulják meg a növényápolás néhány elengedhetetlen szabályát. Mert ez a növény is abba a csoportba tartozik, amely nem elégszik meg a „néha ráöntök egy pohár vizet” típusú gondozással. Odafigyelést és kényeztetést igényel. Mivel savanyú talajban érzi jól magát, a földje tőzeggel gazdagon kevert – ezért könnyen kiszárad. A hideg, klóros és meszes csapvíztől pedig szép lassan elszomorodik. A legjobban úgy járunk el vele, ha szobahőmérsékletű lágy esővízbe merítjük a cserepét, majd ha jól teleitta magát, kiemeljük, lecsöpögtetjük. Ezt két-három naponta érdemes megtenni, és ha nem jutunk esővízhez akkor egy vödörbe engedjük ki a csapvizet, és hagyjuk egy napig pihenni, mielőtt az azálea itatásához fognánk.

Az azálea nem szereti a túl meleget és a száraz levegőt sem, ám ha sikerült megtalálnunk számára az ideális helyszínt, és van türelmünk pátyolgatására, akkor hosszantartó, szépséges virágzással fog megörvendeztetni. Nyáron kikerülhet a kert árnyékos részébe, akkor érdemes gondoskodni a tőzeg felfrissítéséről is.

A növény őshazája a Távol-Kelet, ahol mint virágmotívumot is megtalálhatjuk számtalan helyen, hiszen a gyönyörűséges virágok évezredek óta ihlették és ihletik meg a művészeket. A japán és a kínai császári kertekben is ott pompázott, a kínai kertkultúrában hamar teret hódított. Kínai utazásaim során magam is alig tudtam betelni látványukkal, amikor a januári napsütésben olyan különleges rajzolatú, fodrosszirmú változatai mosolyogtak rám a botanikus kertben, mint a Lovely azalea, (Rhododendron x pulchrum).

A kertészeknek köszönhetően a növény az egész világon elterjedt, főként a párásabb, nem túl meleg területeken találkozhatunk vele. Nálunk is csodás gyűjtemények vannak arborétumainkban, ezek közül is kiemelkedik a Kám melletti Jeli arborétum, és a Kámoni, amely Szombathelyen található. Sokszor összetévesztik e kettőt: a megoldás, hogy egy szép májusi napon egymás után keressük fel őket, úgy sincsenek túl messze egymástól, és elmerülünk a rhododendronok pompás virágzásában.

Rhododendron, azálea, havasszépe, mind ugyanazt a növénynemzetséget jelölik. Más botanikus kertjeinkben is találhatók szép számmal e virágzó cserjék, mert a XIX. században a kastélyok kertjeibe szívesen ültették őket, a lelkes rajongók szinte versenyeztek, kinek nyílik szebb, színesebb és különlegesebb ebből a hihetetlenül szín- és formagazdag növényből.

Messze még a május, a havasszépe addig is odavarázsolja a kert hangulatát a szobába: akár esik a hó, akár nem.