Néhol a disznó, máshol a saláta – Tudod, melyik vallásban mi a tiltott étel?

Megosztó

Néhol a disznó, máshol a saláta – Tudod, melyik vallásban mi a tiltott étel?

A zsidók és a muzulmánok nem esznek disznót, a buddhisták pedig kerülik a húst – vagy mégsem? Miért engedélyezett a hód és a kisnyúl fogyasztása Nagyböjt idején? És mikor engedélyezett akár egy sejknek is, hogy bevágjon egy adag sült tarját? Meglepő tények következnek a vallásokkal kapcsolatos étkezési szabályok világából.

A malacok (és a polipok) barátai

A muzulmánokra és zsidókra érvényes disznóhústilalom talán a legismertebb, valláshoz kapcsolódó étkezési korlátozás. Azonban van olyan élethelyzet, amikor akár egy rabbi is ehet szalonnát. A zsidó pikuáh nefes, azaz az „élet törvénye” értelmében, ha valaki éhezik, vagy egy bizonyos beteségét csak nem kóser élelmiszerekkel lehet meggyógyítani, akkor nem kötelező odafigyelni a vallási előírásokra. Hasonló rendelkezés él a muzulmánoknál is.

A zsidók és a muzulmánok számára nemcsak a disznó tilalma az egyetlen hússal kapcsolatos szabály, számukra például a tenger gyümölcsei vagy a ragadozó állatok fogyasztása sem megengedett – feltéve persze, hogy nincsenek életveszélyben. 

Kevésbé ismert tény, hogy

a rasztafarianizmus követői (közöttük volt a néhai Bob Marley) is tisztátalan állatnak tartják a disznót,

így ők is tartózkodnak a húsától. A raszták (legalábbis azok, akik az úgynevezett Ital-étrendet követik) meglepő módon sót sem tesznek az ételbe, míg más fűszerekkel nincsen gondjuk.

Rituális mészárlás

A zsidók és a muzulmánok csak azt a húst ehetik, ami kóser vagy halal vágással leölt állatból származik. Az így feldogozott vágóállatokat péládul tilos elkábítani, alaposan ki kell véreztetni és még egy sor feltételnek meg kell felelni az eljárás alatt, amit külön ezzel foglalkozó szakértők felügyelnek.

Az utóbbi években bőven akadtak viták az állatvédők és a kóser/halal mészárszékek termékeit fogyasztó közösségek között, ugyanis sokan nem tartják elég humánusnak a vágás közbeni kábítás hiányát. Emiatt

több országban be is tiltották a vallási előírások szerinti vágásokat.

Van továbbá egy hit, a szikhizmus, ahol éppenséggel szigorúan tilos a kóser vagy halal módon vágott állatok fogyasztása – és minden más állaté is, amit rituális keretek között mészároltak le.

Hód és nyúl, mint hal?

A keresztények (és leginkább a katolikusok) számára az egyetlen, széles körben ismert étrendi tiltás a böjthöz kapcsolódik: néhányan egyáltalán nem esznek állatot péntekenként, Advent és Nagyböjt idején, valamint néhány kiemelt böjti napon. Azonban ez a szabály csak a melegvérű teremtményekre vonatkozik, a halak minden további nélkül fogyaszthatóak bármikor.

Egy húsban gazdag étrendhez szokott (vagy halhoz csak ritkán hozzáférő) ember számára ez nagy kihívást jelenthet, ezért nem meglepő, hogy a történelem során akadt példa a böjttel kapcsolatos kiskapuk keresésére.

A középkorban például a kisnyulakat valamilyen oknál fogva vízi állatoknak tartották, és nyugodt lelkiismerettel fogyasztották őket böjt idején is.

Emellett párszáz éve a kanadai Quebec érsekének is sikerült kilobbiznia, hogy az egyház minősítse halnak a hódot, hiszen úgyis jól úszik.

Húst néha lehet – csak ezt a tízet ne

A buddhistákról sokan hiszik, hogy vegetáriánus étrendet követnek – sokszor igaz is, de vannak olyan irányzatok, ahol a húsevés megengedett. A Theravada-irányzat követői számára páldául engedélyezett a disznó, a csirke és a hal fogyasztása, de csak akkor, ha az állatot nem miattuk ölték meg.

A tibeti buddhisták számára viszont az okoz fejtörést, hogy a magas hegye között fekvő Tibetben nem sok minden terem, amivel megvalósítható lenne egy csak növényi eredetű alapanyagokat használó konyha. Viszont, ha esznek húst, ha nem, a buddhista szerzetesek számára tilos az ember, az elefánt, a kutya, a kígyó, az oroszlán, a tigris, a leopárd, a medve, a hiéna, valamint a ló elfogyasztása.

Mondjuk a lóevés (ha csak éppen nincs háború) sok nyugati országban is tabunak számít (van, ahol illegális is, például az Egyesült Államok Kalifornia államában), de a muzulmánoknak alapvetően nincsen gondjuk vele – viszont az már nem mindegy, hogy háziasított, vagy vadlóról van-e szó.

Az iszlám ugyanis valamiért tiltja a háziasított lovak és szamarak elfogyasztását, míg a többit nem.

A legbizarrabb ételekkel kapcsolatos tiltás mégis az Irakban, Szíriában és Törökországban elszórtan élő jazidik vallásához kapcsolódik.

Nem kell annyira akarni – élet a tökéletesség felszíne alatt
Mármint a fiatalságot, a fittséget, a szépséget, a sikerességet és a nagyszerűséget, mert a meddő erőlködésnek felszínes pózolás lesz a vége. Egy, a közösségi média felületein kimerevített pillanatfelvétel, amelyen látszólag minden tökéletes – a felszín alatt azonban súlyos önámítás munkálkodik a háttérben…
Náluk ugyanis hatalmas tabunak számít... a fejessaláta.

Hogy miért? Mert a salátát kurdul úgy mondják: „koasz”, ez pedig nagyon hasonlít a „koaszasza” szóra, ami pedig lélekvándorlást jelent. Egy ilyen szentséges hangzású növényt pedig mégicsak súlyos bűn lenne megenni...