Eladó kert, tanya és szőlő! Venni vagy nem venni?

Megosztó

Eladó kert, tanya és szőlő! Venni vagy nem venni?

Jártamban-keltemben számtalan 'eladó' táblát láttam az elmúlt hetekben. Elhanyagolt kiskertek, elvadult szőlőtőkék, metszés után sóvárgó gyümölcsfák, elárvult kis házak… várjatok, jövünk!

Nem túlzás azt mondani, hogy gyerekkorom felét a „szőlőben” töltöttem. Varázslatos hely volt. Azért hívtuk így, mert volt még egy-két pászta hagyományos művelésű otelló és kadarka is a megszámlálhatatlan őszibarack-, alma- és meggyfa alatt, a pusztaföldön pedig hol a krumpli képzett egybefüggő virágmezőt, hol pedig a fűszerpaprika színes forgatagot.

Aztán felnőve minden megváltozott: eladtuk a szőlőt. Akkor azt mondta anyám, hogy „nyűg volt ez már csak fiaim, nyűg!” – mi meg elhittük neki. De csak egy időre hittük el, mert ma valamilyen formában ugyanúgy „dúrjuk a földet”, mint annak idején.

Sokan vagyunk így, és sokan vannak úgy, hogy álmodoznak egy saját kiskertről. Belevágnának a kertészkedésbe, de közben kifogásokat gyűjtenek, hogy nincs hol, nincs rá idő… Ha azonban sikerül a kételyeket eloszlatni, és amellett dönteni, hogy igenis, venni kell legalább egy talpalávaló megművelhető területet, íme álljon itt néhány gyakorlati tudnivaló:

Első lépésként tisztáznunk kell, hogy Magyarországon ma minden olyan ingatlan, amelynek a művelési ága szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő /gyep/, nádas, erdő és fásított terület – függetlenül attól, hogy az bel- vagy külterületen, zárkerti övezetben fekszik – termőföldnek minősül. Nem szabad megfeledkezni itt a tanya ingatlanokról sem, amelyeket a jogszabály[i] ugyanúgy földnek minősít.  

Termőföldet pedig hazánkban – néhány kivételtől eltekintve – természetes személyek vásárolhatnak: vagy regisztrált földművesként, vagy pedig egyszerű „műkedvelő” hobbikertészként, mint jómagam.

Mi, akik földműves regisztrációval nem rendelkezünk, legfeljebb 1 hektár (azaz 10.000 négyzetméter) termőföld birtokjogát szerezhetjük meg, azaz ennél nagyobb térmértékű föld nem lehet sem a haszonélvezetünkben, sem pedig a tulajdonunkban vagy bejegyzett használatunkban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például már örököltünk egy 2000 négyzetméteres kertet, akkor ahhoz már csak legfeljebb 8000 négyzetmétert vásárolhatunk.   

Ezen alapfogalmak után pedig nézzük közelebbről magát a földvásárlás folyamatát:

Amennyiben sikerült egyezséget kötnünk az eladóval, a jogügyletet ügyvéd, vagy közjegyző előtt írásba kell foglalni. A szerződésnek vannak kötelező tartalmi elemei, illetőleg olyan nyilatkozatok és kötelezettségvállalások, amelyeket mindenképpen tartalmaznia kell. Az okirat elkészültekor személyes adataink helyessége mellett fontos odafigyelni arra is, hogy a szerződés minden oldalát kézjegyünkkel ellássuk. A földügyekben nem járatos ügyfelek számára meglepő lehet, hogy a jogi képviselő a szerződés legalább egy példányát ún. biztonsági okmányra („zöld papír”) nyomtatja, majd összefűzi. Ez ugyanolyan jogszabályi előírás, mint ahogy az is, hogy a termőföld adásvételi szerződéseit az illetékes jegyző hatvan napra közzéteszi a kormányzati portálon (www.hirdetmenyek.magyarorszag.hu) – illetve lehetőség szerint kifüggeszti a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján. A közzététel célja az, hogy az elővásárlási joggal rendelkező személyek gyakorolni tudják ezen jogukat, a jegyzőhöz személyesen benyújtott írásbeli nyilatkozattal.

A Földforgalmi törvény – az állam mellett – csak a regisztrált földműveseknek biztosít elővásárlási jogot, meghatározott sorrendiséget és rangsort követve. A földműves regisztrációval nem rendelkezőknek ezen jogszabály alapján nincs elővásárlási joguk. Mindenképp érdemes a nagy öröm előtt kivárnunk ezt a hatvan napot, mert a gyakorlatban könnyen előfordulhat az, hogy „hiába” kötjük meg az adásvételi szerződést, a szomszéd kertészeti tevékenységet folytató földműves „rájelentkezik”, és végső soron ő viszi el a földet…

De ne ugorjunk ennyire előre! A közzétételi eljárás után a jegyző megkeresi a mezőgazdasági igazgatási szervet (ez a megyei kormányhivatal földhivatali feladatokat ellátó főosztálya/osztálya) annak érdekében, hogy a vevő tulajdonszerzését jóváhagyassa. A hatóság eljárása nyolcvan napos, ez idő alatt megvizsgálja, hogy a szerződés alakilag és tartalmilag megfelel-e az előírásoknak, valamint a szerző fél (vevő) tulajdonszerzése nem jogszabálysértő-e. A nyolcvan nap alatt be kell szerezniük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területileg illetékes szervének állásfoglalását is az adott ügyben.  

Amennyiben a hatóság mindent rendben talál és a Kamara is „áldását adja” a földszerzésünkre, rákerülnek a jóváhagyó pecsétek a szerződésekre, és végre sor kerül a jogügylet ingatlan-nyilvántartási átvezetésére.  Azaz, a szerződés aláírásától számítva legalább négy-hat hónap telik el addig, míg a vevőből tulajdonos válik, aki nekiláthat az okiratban vállalt kötelezettségei gyakorlati megvalósításának.

Hogy pontosan mik is ezek a kötelezettségek?

A megvásárolt földet a tulajdonos maga köteles használni és hasznosítani, a jogszabályban felsorolt esetek kivételével. A szerzés időpontjától számított öt évig a föld más célra nem hasznosítható, ám itt is van némi kiskapu: a gazdaságos műveléshez szükséges öntözőberendezés, gazdasági épület, út, növényház stb. létrehozása megengedett.

Laikusként azt mondhatjuk, hogy a földvásárlás folyamata meglehetősen hosszú és szövevényes… De higgyétek el, a napérlelte, saját – mosatlanul ugyan kicsit homoktól recsegő – földieper íze minden bürokratikus és jogi hercehurcát elfeledtet majd, szóval a kérdés már nem lehet kérdés: tessék belevágni!

[i] a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény

Nyitókép: Tomasz FilipekUnsplash

Ajánljuk még:

Ha a kezedbe fogsz egy nyolcvanéves, érzésekkel teleírt füzetet, muszáj neked is naplóírásba kezdeni
Egy nagyon kedves szenior diákom az egyik előadás után egy régi füzettel lepett meg. Arra kért, hogy ne nyissam azonnal ki, majd csak este, amikor otthon vagyok, és oda tudok figyelni a szövegére. Először azt hittem, verseket vagy novellákat adott – gyakran megesik ez – de amikor éjszaka elővettem a majd nyolcvan évvel ezelőtt gyártott, de még mindig jó minőségű füzetet, egy másik világ tárult elém. Édesapja – természetesen kézzel írt – háborús naplóját olvastam.