Szubjektív kalandozás – Mit adott nekünk Pécs a művészeten keresztül?

Kult

Szubjektív kalandozás – Mit adott nekünk Pécs a művészeten keresztül?

Szinte nincs olyan ember – legalábbis aki kicsit is jártas a művészetek világában –, aki ne ismerné Victor Vasarely, Breuer Marcell, Zsolnay Vilmos, Martyn Ferenc vagy Keserű Ilona nevét, ha képző- vagy iparművészetről beszélünk. Azt azonban talán már kevesebben tudják, hogy valamennyien Pécsről indultak. 

A baranyai megyeszékhely a 19. század óta szinte ontja magából a tehetségeket. Hogy ez a szellemiségnek, avagy a sajátos mediterrán atmoszférának köszönhető, amely Janus Pannoniust is megihlette, nem tudhatjuk. Hogy lubickolhassunk a művészi pezsgésben, Varga László műkereskedő segítségét kértük, aki nemrégiben kiállítást szervezett a kortárs pécsi művészek alkotásaiból.

„A pécsi művészet gyökereit talán valahol az 1800-as évek végén kell keresnünk és egészen Magyarlukafáig kell mennünk, hogy rátaláljunk. Itt üzemeltette ugyanis a dinasztiaalapító Zsolnay Vilmos agyagedény műhelyét. Később beköltöztette Pécsre, és 1863-ban megalapította a Zsolnay porcelánmanufaktúrát. Az akkori kor világkiállításainak állandó nagydíjas porcelánjai, azóta is világszerte a műtárgypiac vezető tételei” – meséli Varga László, aki már csaknem négy évtizede foglalkozik műkereskedelemmel.  

Ha Pécs, akkor Breuer Marcell. Az 1902-ben Pécsett született  művész az első világháború után a 20-as években a „Bauhaus mestere” volt. Kiváló forma-, tömeg- és anyaghasználati módjával a modern építészet területén példamutató eredményekkel büszkélkedhetett, olyan projektekben vett részt mint az  UNESCO-palota, vagy az IBM-kutatóközpont megépítése. 1925-től tervezett csővázas bútorai és berendezési tárgyai a Bauhaus legszebb darabjai közé tartoznak.

 
breuer_marcel
 

Szintén a 20. század elején és szintén Pécsett született Vásárhelyi Győző, aki 1930-as francia emigrációja idejére már szinte mindent ismert az absztrakt művészet területén. A később Victor Vasarelyként világhírűvé vált művész életműve ma már pontosan beilleszthető a 20. század művészetébe. Tudni illik róla, hogy öt-hat különböző korszaka volt, a nagyközönség főként a tervezőművész korszakáról ismeri. Azt vizsgálta, hogy a formák, perspektívák hogyan viszonyulnak egymáshoz, ezeket a vizuális játékokat műhelyében a szakemberek, grafikusok készítették.

Nem Pécsről indult, de az ottani művészeti világ meghatározó alakja lett Martyn Ferenc is, aki képzőművészeti tanulmányait követően Párizsban élt és dolgozott. Itt ismerkedett meg a modern irányzatokkal, a szürrealizmussal, és csatlakozott az Abstraction-Creation nevű művészcsoporthoz. Mindeközben Magyarországon a Képzőművészek Új Társasága csoport tagja lett. 1945-től Pécsett élt, a város művészetének meghatározó alakja lett. Alapító tagja volt a második világháború után alakult Európai Iskolának,

amely világszinten elismert modern avantgárd festőtársaság volt, olyan meghatározó művészekkel, mint Barcsay Jenő, Egry József, Gyarmati Tihamér, valamint Kassák Lajos.

Szobrászként nagy kísérletező volt, kerámiákat is készített és könyvillusztrációi is jelentősek.

Nem hagyhatjuk ki a sorból Lantos Ferencet, Martyn Ferenc tanítványát. Annyit feltétlenül tudnunk kell róla, hogy 1959-ben létrehozta a Pécsi Művészeti Szakközépiskola képzőművészeti tagozatát, 1968-ban pedig a Pécsi Műhely nevű képzőművészeti csoportot, (tagok: Aknai Tamás, Ficzek Ferenc, Halász Károly, Kismányoki Károly, Pinczehelyi Sándor, Szelényi Lajos és Szíjártó Kálmán) A mai modern avantgárd legnagyobb alakjának tartják.

 
Párisi Galéria kiállítás 1
 

A klasszikusok sorát a magát Martyn Ferenc tanítványának valló Keserű Ilonával folytatjuk. Képzőművészeti gimnáziumba, majd főiskolára járt, festő szakon végzett. A 60-as években olaszországi ösztöndíjasként alkotott. Később itthon könyveket illusztrált, díszlet- és jelmeztervezéssel is foglalkozott. A 80-as évektől a pécsi egyetemen tanít festészetet, 1993-tól már egyetemi tanárként.

Pécs városának van egy olyan egyedi lüktetése, amely inspiráló hatással van generációról generációra.

Nincs ez másként a képzőművészekkel sem.

Egyedi és új szín a kortárs festészet palettáján.

„Tíz éve, amikor megalapítottam a Párisi Galéria és Aukciós Házat, terveztem, hogy bemutatom a ma is alkotó művészeket, akik ebben a közegben „nőttek fel”, és ilyen múlt inspirálta őket. A mai kortárs pécsi művészek közül legtöbben művésztanárok, egyetemeken, középiskolákban tanítanak. Az ő munkáik a mai modern festészet korszakába sorolhatók, minden képüknek és témájának van valamilyen apropója és mondanivalója, reflektálnak valamire. A legtöbb festő képei egy-egy szellemi gondolatot tükröznek, amelyet valamilyen formában felvisznek a vászonra” – ecsetelte Varga László műkereskedő. 

A Párisi Galériában „M/ÉRTÉKADÓ, kortárs modern festmények és műtárgyak pécsi műtermekből” címmel nyílt kiállítás csaknem 80 pécsi művész képeiből válogat, ezeket a műveket az érdeklődők aukció keretében meg is vásárolhatták.  

 
Párisi Galéria kiállítás 3
 

 

Végigtekintve ezeken a kiváló művészeken, akik érzelmeket és gondolatokat közvetítenek, újfajta szemléletmódokat mutatnak be, kiemelnek valamit, amit fontosnak tartanak és azt szokatlan környezetbe helyezik, ezáltal érzelmeket váltanak ki és segítenek élhetőbbé tenni az életet – azt gondolom, hogy a képzőművészeti alkotások nélkül lehet élni, de nem is érdemes.

 Ajánljuk még: 

245 ÉVE SZÜLETETT JANE AUSTEN, AKINEK KÖNYVEI CSAK HALÁLA UTÁN LETTEK IGAZÁN NÉPSZERŰEK
„SZABADSÁGOM EGY DARABJA” – NEGYVEN ÉVE HALT MEG JOHN LENNON
5 SOROZAT, AMIT MÉG IDÉN ÉRDEMES MEGNÉZNI

8 ifjúsági regény, ami minden kamaszt könyvmollyá tesz

Nem vitás, rengeteg nagyszerű ifjúsági regényt adott a világ már nekünk: többek között Stevenson Kincses szigetét, Fekete István regényeit, Verne kalandregényeit, James F. Cooper Nagy indiánkönyvét, Sue Townsend Adrien Mole-ját, Michael Ende Végtelen történetét, Rowling Harry Potter sorozatát. Most olyan javarészt kortárs könyveket válogattunk, amiket a megkérdezett 12-15 évesek szerettek olvasni könnyed, humoros stílusuk vagy számukra aktuális témáik miatt.