Kult

Szörfözött, és a mai napig nem tudjuk, hova tűnt 11 napra – hat érdekesség a születésnapos Agatha Christie-ről

Agatha Christie élete során több mint hetven regényt írt, munkássága óriási hatással volt a krimi műfajára. Karaktereit – Poirot-t, Miss Marple-t és a többieket – jól ismerjük, az írónőről azonban nem tudunk annyira sokat. Születésnapja alkalmából összegyűjtöttünk pár érdekességet a krimik királynőjéről.

Fogadásból született regény

A magántanuló Agatha Christie nyolcéves koráig egyáltalán nem tudott olvasni, mert édesanyja ellenezte azt, ám a kislány autodidakta módon megtanult, és onnantól kezdve csak úgy falta a könyveket. Igazi oktatásban tizenöt évesen volt először része, amikor Párizsba küldték, hogy befejezze tanulmányait.

Bármennyire is odavolt az angol irodalomért, nem akart író lenni – dacára annak, hogy tizenegy évesen már verset publikált, és prózai műveket is mutatott különböző kiadóknak, ám ezekkel nem aratott sikert. Első regényét nem saját indíttatásból vetette papírra, hanem egy fogadás következtében, melyet a nővérével kötött: azt mondta testvére, hogy a krimibe biztosan beletörne a bicskája. Ebből született meg Christie A titokzatos styles-i eset című krimije, melyben a híres detektív, Hercule Poirot mutatkozott be az olvasóknak, és amelyben egy bizonyos Mrs. Inglethorp halála körül forognak az események.

A könyv 1920-ban jelent meg, miután hat kiadó szimplán elutasította Christie-t.

Később aztán valószínűleg mind a hatan fejüket verték a falba.

Jól ismerte a mérgeket

Aki olvasta regényeit, az tudja, hogy az egyik leggyakoribb módszer, amellyel „kivégezte” karaktereit, az a mérgezés volt, és ez nem véletlen. A második világháború során ugyanis az írónő egy gyógyszertárban dolgozott, ahol testközelből tanulhatta meg, hogy mely vegyszerek – és mérgek – mire jók, hogyan hatnak az emberi szervezetre és milyen mellékhatásokkal jár használatuk. Ez a tudás aztán jó szolgálatot tett számára, az 1940-es évek után megjelent regényeibe alaposan beépítette a patikai években szerzett információt.

A romantika sem állt távol tőle

Bár neve a detektívregényekkel és a krimivel fonódott össze, Agatha Christie írt hat szerelmes történetet is, amelyeket a Mary Westmacott néven adott ki.

Azt, hogy őt rejti ez az álnév, húsz éven át sikerült titokban tartania.

A legnépszerűbbek A lányom mindig a lányom, A rózsa és a tiszafa, Az élet súlya, és a Távol telt tőled tavaszom voltak, melyek többnyire a mindennapi élet ügyes-bajos dolgaival, szívfájdalmakkal, családdal és hasonló dolgokkal foglalkoztak.

Tudott szörfözni

Szerzőportréit látva a legritkábban képzeljük el szörfdeszkán egyensúlyozva a híres írónőt, azonban próbáljuk csak meg, mert volt erre példa. 1922-ben első világháborús veterán férjével, Archie-val a Brit Birodalmat képviselve körútra indult, hogy népszerűsítse a közelgő British Empire Exhibition című kiállítást. A túra Dél-Afrikából indult és kitérőt tettek Hawaiin is, a pár pedig oahu-i tartózkodása alatt sokat gyakorolta a szörfözés tudományát.  Egyes történészek úgy vélik, hogy

ők lehettek az első britek, akiknek sikerült felegyenesedni a deszkán – ha ez így van, Agatha Christie még menőbb, mint gondoltuk.

A saját rejtélye a legtitokzatosabb

Mintha csak egy saját karakterének bőrébe bújt volna, egyszer neki is nyoma veszett berkshire-i otthonából 1926-ban, és soha nem derült ki, hol volt tizenegy teljes napig. December harmadikán, pénteken este háromnegyed tízkor jóéjt-puszit adott lányának, beült autójába és elhajtott. A járművet később egy lejtő alján találták meg Guildford közelében.

A sajtó teljesen megőrült a történtektől, még a The New York Times is foglalkozott az esettel, és ahogy a világ azt találgatta, hogy mi történhetett a híres írónővel, hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb teóriák láttak napvilágot. Egyesek szerint a közelben található medencébe fojtotta magát, mások a férjet sejtették az események hátterében. Voltak, akik szerint egyszerű figyelemfelkeltésről volt szó. Végül, majdnem két héttel később megtalálták Agatha Christie-t, aki álnév alatt jelentkezett be egy fürdőbe Harrogate-ben.

Bár az írónő soha nem árulta el, mit keresett ott és miért nem szólt senkinek távozásáról, manapság sokan arra gyanakszanak, hogy egyfajta transzszerű állapotban lehetett, melyet depresszió vagy trauma idézett elő. Eltűnése anekdotaként szerepelt később egy Ki vagy, doki? (Doctor Who) részben is, hiszen annyira foglalkoztatja az angolokat a mai napig.

Poirot méltó búcsút kapott

Harminchárom regényben, három színdarabban és ötvenegy rövid történetben szerepeltette leghíresebb karakterét, Hercule Poirot-t, akitől a rajongóknak 1975-ben a Függöny (egyes változatokban: Poirot utolsó esete) című könyvben fájdalmas búcsút kellett venniük. Nem kis felháborodás követte aztán a mű megjelenést, mert mégis mi az, hogy Poirot halott?! Abban az évben augusztus hatodikán a The New York Times lap a detektív nekrológjával jelent meg címoldalán, melyben részletezték életét, munkásságát és kiemelkedő eredményeit is. Fiktív karakter sem előtte, sem pedig azóta nem kapott ilyet a folyóirat szerkesztőitől.

Maga Christie Poirot-val mutatkozott be a nagyközönségnek, és végül szinte vele együtt köszönt is el, ugyanis a következő évben, 1976-ban Agatha Christie elhunyt.

Nyitókép: ZimskoSonce / Wikimédia

Ajánljuk még:

„Évente minimum 300 különböző új receptet főzünk meg együtt”: Borbás Marcsival és Antal Csillával a Konyhám 200. adása kapcsán beszélgettünk

Borbás Marcsi Konyhám sorozatának 200-ik adását látjuk ma az egy.hu oldalán. Ez alkalomból páros interjú keretében villantjuk fel a műsor készítésének kulisszatitkait. Antal Csilla tíz éve segíti Marcsit a konyhában. Ahol egyikük mozdulata véget ér, ott kezdődik a másiké: ebből a szimbiózisból bontakoznak ki hétről-hétre a sokunk által kedvelt finomabbnál-finomabb receptek. 

 

Már követem az oldalt

X