Kult

„Megtanulta a sír titkait” – 520 éve állt neki Da Vinci a Mona Lisának

világ egyik legismertebb alkotása, egyúttal Leonardo Da Vinci egyik legkiemelkedőbb munkája. Vajon mi az oka annak, hogy épp ez a festmény lett világhírű? Vannak ám a történetének izgalmas fordulatai...

 

Van egy festmény, amit mindenki ismer. Ha nem is láttuk eredetiben, filmekből, poszterekről, pólókról bizonyosan mosolygott már ránk a nő, akit Mona Lisának hívnak. Nem az alkotó, Da Vinci adta a nevet, ugyanis amikor a festmény készült, még nem volt szokás elnevezni a műveket. A keresztapa Giorgio Vasari festő volt, aki Da Vinci halála után több mint három évtizeddel nevezte el a képet, amikor a reneszánsz alkotó életrajzát írta. 

A festmény 1503-tól 1519-ig készült, s ez idő alatt több országban is megfordult. Da Vinci Itáliában látott neki művének, ám XIV. Lajos kérésére Franciaországba költözött, és itt végezte el az utolsó ecsetvonásokat. A festmény elsőként a királyi palotában lett kiállítva, majd maga a király vette magához, hogy Versailles-ba vigye. Úgy gondolta, az öltözőszobájában lesz a legjobb helye. A Mona Lisa ma már saját szobát tudhat magáénak a Louvre-ban, ahol üvegfal mögött, állandó hőmérsékleten, a színeit legjobban kiemelő világítással várja a látogatókat.

Természetesen sok mindenen keresztülment az évszázadok során. A 20. század elején ellopták, és egészen Firenzéig mentek vele. Sokáig nem került elő, a lapok világszerte hírt adtak az eltűnés körülményeiről, valamint az ügy legújabb fejleményeiről, mindenki tűkön ült, hogy mi lesz. A korabeli sajtó jó érzékkel csinálta a hírverést, ugyanis

még Picassót is belekeverték mint lehetséges tolvajt.

Amikor a festmény két év után visszakerült a párizsi múzeumba, mindenki egyként ünnepelt. Több festő kollázst készített róla a saját stílusában, illetve képeslapokon és reklámokban is mosolygott ránk, majd lassanként beleolvadt a köztudatba, így vált valójában világszerte híressé.

Kicsoda Mona Lisa?

A festmény többek közt annak köszönheti a titokzatosságát, hogy nem lehet tudni, kit ábrázol. La Gioconda néven is jegyzik, ami arra enged következtetni, hogy a hölgy nem más, mint Francesco del Giocondo felesége. A férfi ismert selyemkereskedő volt Firenzében és környékén, a népnyelv szerint a portrén szereplő nőalak házasságon kívül esett teherbe, apja adta hozzá Giocondóhoz, így elkerülve, hogy lányát a nép a szájára vegye. 

Ennek ellenére könnyen lehet, hogy a Mona Lisa nem a selyemkereskedő feleségét ábrázolja, ugyanis feljegyzések szerint Da Vinci három képen dolgozott egyszerre, ezért nem ismert, ez ábrázolja-e a feleséget. Más vélekedések szerint Mona Lisa nem egy nő, hanem maga Da Vinci, aki női ruhában ábrázolta magát. Az elméletet alátámasztja, hogy

a vonásai rendkívüli módon hasonlítanak azokhoz a portrékhoz, amelyeken a művész magát rajzolta meg.

Ezt azonban cáfolja a tézis, miszerint azért hasonlíthatnak az arcok, mert valójában Da Vinci stílusa hasonlít, nem az arcvonások. Megint egy másik feltételezés szerint Da Vinci édesanyja szerepel a festményen, ezért a hasonlóság. Ezt alátámasztja, hogy a nő fátylat visel, ami a korabeli szokások alapján arra utal, éppen áldott állapotban van, vagy nemrégiben született kisbabája. Olyan elmélet is van, amely szerint Mona Lisa valójában Milánó hercegnéje, Aragóniai Izabella: Da Vinci egy évtizeden át a hercegi udvar festője volt.

Nincs pontos válasz arra, kit ábrázol a kép. 

Titkok a mosoly mögött

A portré titokzatosságát a kérdéses személyen túl Mona Lisa mosolya adja. Nem egyértelmű ugyanis, hogy mosolyt látunk-e, így az sem, milyen érzései vannak a női alaknak. Természetesen erről is több elmélet kering. Tény azonban, hogy Da Vinci sokat járt a hullaházban az alkotói folyamat során, hogy anatómiailag a legpontosabb mosolyt adja vissza. 

Azon szakemberek, akik szerint Da Vinci édesanyja látható a képen, azt mondják, a művész emlékezetből dolgozott, és azt a pillanatot festette le, ahogyan ő először megmozdult az édesanyja méhében. Ez az oka annak, hogy Mona Lisa arcának jobboldala mosolyra húzódik, míg a bal nem. Ez azt jelenti, hogy a nőnek rendkívül nehéz élete volt, ugyanis rabszolgának adták el, így a gyermeke az egyetlen öröm volt az életében.

mona-lisa

 

A rajongók szerint korántsem csak a mosoly teszi olyan különlegessé a festményt, hanem a háttér is, ami a híd kivételével teljesen nélkülözi az emberi kéz alkotta tárgyakat. A sötét és a világos kontrasztja tökéletes harmóniában szerepel a képen, és ez igazán vonzóvá teszi a szem számára. Éppen ezért olyan elmélet is van, amely szerint

Mona Lisa és a hozzá tartozó arc sosem létezett,

hiszen a festmény a harmóniát hivatott megteremteni, amelybe csak ez a képzeletbeli, idilli arc illik. Egyetemes jelentéssel is bír a kép, ugyanis Da Vinci nemcsak festőként dolgozott rajta, hanem tudósként és gondolkodóként is: az alkotás mindent magába foglal, ami ő maga volt. 

Walter Pater, 19. századi író szerint a titok nem a mosolyban rejlett, hanem az ábrázolt nő kezeiben és a szemhéjaiban, amelyek hipnotikus hatással bírnak. Így írt róla: „Öregebb, mint a sziklák, amelyek között ül; akár egy vámpír, annyiszor meghalt, és megtanulta a sír titkait; és mély tengerek búvárja volt, megtartja magának elesett napjait; és furcsa hálókkal üzletel a keleti kereskedőkkel, és mint Léda, trójai Helénának anyja, és mint Szent Anna, Mária anyja, és mindez akár a líra és fuvola hangja, olyan számára.”

A Mona Lisával Da Vinci új időszakot hozott létre a festészetben, ugyanis ezt megelőzően nem volt rejtett üzenet a festményekben, ami elgondolkodtatta volna az embereket. Mona Lisa ezt tudja: ott van a lélek a festményben, mégis távoli és számunkra elérhetetlen.

Fotók: Nagy norvég enciklopédia

Ajánljuk még:

 

Már követem az oldalt

X