Könyvajánló: Három ember a hóban – a tökéletes nyári olvasmány

Kult

Könyvajánló: Három ember a hóban – a tökéletes nyári olvasmány

Vannak könyvek, amik bár az ifjúságnak szólnak, az idősebb generáció szívét is meghódíthatják – egy ilyet szeretnék bemutatni. Erich Kästner könyvét karatén előtt-alatt-után, kicsiként és nagyként, bármikor olvashatjuk. Én épp most fejeztem be (újra), és biztos vagyok benne: itt az ideje, hogy te is hozzákezdj!

Rengeteg kedvenc könyvem van, nem is tudnék választani egyet közülük. És még ennél is több könyv szépen sorban várakozik arra, hogy elolvassam. Egy-egy keményebb, mondanivalójában súlyos kötet után jól esik kézbe venni egy olyat, ami közben nincs más, csak a felhőtlen szórakozás.

Végül úgy éreztem, úgy az igazságos, ha ezt a könyvet ajánlom nektek, mert jócskán hozzájárult ahhoz, hogy olvasó ember vált belőlem. Ez volt az a regény, amit képtelen voltam letenni, aminek minden oldalát élveztem, aminek befejezését nagyon sajnáltam, és ami után azonnal levettem a polcról egy következő olvasmányt. Talán 11 éves lehettem ekkor. Előtte az összes kötelezőn átrágtam magam, volt, amelyik még tetszett is, de nyűgnek éreztem, hogy valami olyasmit kell olvasnom, amit nem én választottam, amit esetleg nem a megfelelő életkorban löktek az utamba. A Három ember a hóban a legjobbkor jött, és az elmúlt évtizedekben többször is a kezem ügyébe akadt.

Vérbeli „tévedések vígjátéka”

A Csillog-Villog Művek tulajdonosa, az iparmágnás Tobler úr beleun luxuséletébe, és úgy dönt: titokban jelentkezik saját reklámpályázatára, ahol a második helyet éri el. Álruhába bújva nincstelennek adja ki magát, így vesz részt a csodás nyereményutazáson, a festői szépségű Alpokban. Annyira nem bátor, hogy egyedül vágjon bele a kalandos útba, ezért hű inasát kéri meg, hogy tartson vele. Aki persze szintén másnak adja ki magát, mint aki: Tobler tehetős üzletembernek öltözteti be. Az iparmágnás terve egész jól sikerül, ugyanis aprócska padlásszobába költöztetik, és a többi vendég ügyes-bajos dolgait is rábízzák. Kétkezi munkával sújtják. A személyzet korántsem bánik vele úgy, mint aki épp megérdemelt nyereményszabadságát tölti, épp ellenkezőleg: megtapasztalhatja mindazt, ami gazdag élete előtt ismeretlen volt. De pont ez volt a célja. Még saját maga is megdöbben azon, hogy a társadalomnak mennyire számít a rang, a pénz, a név. Bármennyire akarta kezdetben ezt a játékot, hamarosan igen kellemetlenül érzi magát új szerepében. 

Közben a pályázat első helyezettje, az igen tehetséges, ám szerény anyagi körülmények között tengődő Hagendorf doktort megkülönböztetett figyelemben részesíti a szálloda, és természetesen vélt tömött pénztárcájának köszönhetően alig tudja levakarni magáról a hölgyvendégeket. Merthogy egy újabb csavar után a szállodaigazgató és a személyzet épp róla sejti, hogy álruhába bújt milliárdos. A visszahúzódó és magának való Hagendorf nem igazán érti a nagy felhajtást: nem ínyére való a gazdagoknak kijáró luxusélet és rendkívüli bánásmód. Pont úgy érez, ahogy a szegénységet kipróbáló Tobler...

A két férfi, illetve az inassal kiegészülve a három, igazán karakteres úr nem megy el egymás mellett: mondhatni, életreszóló barátságot kötnek. De hogy ők maguk tudják-e az igazságot a másikról, az maradjon titok, de annyit azért elárulok, hogy a történet folytatódik az Alpok határain kívül is. A vérbeli „tévedések vígjátékából” nem hiányozhat a szerelmi szál, egy anyósjelölt és a csattanós, boldog vég. Nem egy Háború és béke ez a regény, de nem is kell annak lennie. Isten ments, hogy az legyen! Mégis tele van társadalomkritikával, görbe tükörrel, amelyeket az író sziporkázó humorba burkol. 

Viccesen elgondolkodtató mű, amely diszkréten rávilágít egy évezredes problémára.

Trolin lapozgatós, szabadság alatt egy nap alatt kiolvasós, könnyed, mégsem pongyola, sokszor hangosan felnevetős, néhol halkan röhögcsélős, gördülékeny olvasmány. Ugyan ifjúsági regényként jegyezték, mégis felnőtteknek is szívből ajánlom. Ráadásul gyönyörű tájakra repít bennünket, olvasóként utazhatunk a főszereplőkkel együtt. Erich Kästnert kár beszorítani a kötelező ifjúsági irodalom korlátai közé, noha mégis ezeknek az írásainak köszönheti anyagi jólétét, töretlen világhírnevét. Felnőtteknek szóló, 1931-ben írt Fabian, egy moralista című regénye kendőzetlen őszinteséggel ír az erőszakról és a szexualitásról. A náci párt azonnal pornográfnak ítélte, és a nagy könyvégetésen ezt a kötetet is tűzre dobta. Ezek után Kästner megírta a Három ember a hóban-t, A két Lotti-t, A repülő osztály-t, valamint Az eltűnt miniatűr-t. Fiataloknak szánt művei már akkor mindent letaroltak, és a mai napig menthetetlenül a tizenévesek kedvencévé vált. Igazán kár lenne, ha a ma divatos, méltán sikeres könyvek árnyékot vetnének Erich Kästner fiataloknak szóló munkásságára.

Ajánljuk még:

„VILLÁZTÁK A GANAJT, ÉN MEG MENTEM UTÁNUK, ÉS NYOMTAM AZ ADY-VERSEKET” – INTERJÚ CSUJA IMRÉVEL

„MULASSATOK, NE VERSENYEZZETEK!” – INTERJÚ BERECZ ISTVÁNNAL

EGY KÉP, EGY ÉLETÉRZÉS – MŰVÉSZEK MESÉLTEK, MI SZÁMUKRA AZ AZ EGY