Egy kép, egy életérzés – Művészek meséltek, mi számukra AZ AZ EGY

Miért pont az Instagram grafikusai?

Mert ma már sokkal jobban szem előtt vannak a tehetséges illusztrátorok, grafikusok mint néhány éve, részben azért, mert az Instagramon könnyebb rájuk találni, hiszen ezen a platformon a szép képek és alkotások kapnak teret. Több grafikust is követek itt, mert lenyűgöz, ha valaki képes figurákba, vonalakba rendezni a gondolatait úgy, hogy azzal mesél. Arra kértem néhány grafikust, rajzolja meg élete egy különleges mozzanatát, és meséljen róla egy kicsit.

Sztuugraphic

Nagyon szeretem Bíró Eszti grafikáit, az Instagramon az ő képeinél mindig megáll az ujjam, hogy elmélyüljek az alkotásaiban. Az online berkekben „Sztuu” néven hasít, az Instagramon sztuugraphic néven találtok rá.

Esztinek lételeme az alkotás, legyen az rajzolás, egy süti megsütése, egy fénykép elkattintása, vagy akár egy tárgy összebarkácsolása. Munkáját tekintve grafikus, illusztrátor és fotós egy személyben, foglalkozik illusztrálással, logó- és arculattervezéssel, instagram sztori-gifek rajzolásával és mozgatásával, esküvői meghívók tervezésével, hangulatképek fényképezésével. Nagyon kíváncsi voltam, mi lehet az életében az a dolog, amit kiemel majd a sok közül. Végül egy nagyon aranyos, kedves momentumot ragadott ki, ami számomra jól jellemzi az ő finom stílusát, lelkivilágát.

„Sokat gondolkodtam, mi is az EGY számomra, míg elkezdett körvonalazódni. Nekem a dúdolás békéje. Amikor a kedvenc számomnak vagy az éppen aktuális dallamtapadásomnak hangot adok, és elkezdem dúdolni, olyankor béke és egyensúly van bennem. Ez nem kifejezetten tudatos. Akkor dúdolok, amikor jól érzem magam, és/vagy amikor olyan tevékenységet végzek, amiben meg tudom élni a flow-élményt: ilyen számomra a rajzolás, a sütés-főzés, a fényképezés és a természetben barangolás.

Amikor kikapcsolok, és elengedem a gyeplőt, általában elindul a dallam, és hallhatóvá válik a békém.”

@sztuugraphic

Mayer Tamás

Ha szeretitek a meséket, akkor Mayer Tamás feedjére muszáj belesnetek, mert nagyon kedves és szerethető meselényei vannak, akik kicsit visszarepítenek bennünket a gyerekkorba. Tamás alkotásaival találkozhattatok már Instagramon kívül is, az ő keze munkája nyomán született meg Bye Alex Apám sírjánál c. dal klipje, és több gyerekkönyv lapjaira is odaköltöztek már a figurái. Rajzolt Kemény Kristóf, Vadadi Adrienn, Czernák Eszter, Fekete András és Vibók Ildi műveihez, és saját bevallása szerint is a gyerekkönyvek bűvöletében él. Az animációban eltöltött két éves kirándulása után ma az alkalmazott grafikusi megrendelések mellett leginkább mesekönyveket illusztrál. Álomvilágban él, szüntelenül alkotja a képzeletbeli lényeit, és csak néha kapcsolódik a valósághoz. Ilyenkor szeret hatalmasakat túrázni az erdőben, vagy longboardozni elhagyatottabb utcákon. Számára a természet az a bizonyos egy.

„A természetbe vágyom, amikor jó a kedvem, és ide jövök, ha nyugalomra van szükségem.

Ha valami kérdésre keresem a választ, fákkal veszem körbe magam, segít megnyugodni, kikapcsolni, és visszatalálni önmagamhoz.

Nem tudok nyugodtabb, harmonikusabb tevékenységről, mint az erdőben töltött hosszú séta.”

mayer_tamas

Buborekk

Buborekk feedje igazi vattacukor-hangulatot áraszt vidám színei és rajzolt effektjei miatt. A név mögött Takács Éva, azaz Vica bújik meg, akinek az a célja alkotásaival, hogy kicsit szebbé, rózsaszínebbé tegye a világot. Olyan témákat dolgoz fel munkáiban, mint a környezetvédelem, a magunk és mások elfogadása, és az állatvédelem. Nem meglepő, hogy az ő egy dolga, amit szeretett volna megmutatni, az a meditáció.

„Gimis koromban kezdtem meditálni, és azóta rendszeresen előveszem, amikor feszült vagyok, vagy csak egy kis nyugalomra vágyom. Azért szuper egy műfaj ez, mert nem tudod rosszul csinálni, nem jössz ki a gyakorlatból soha.

Kevés olyan dolog van, aminek az életben csak úgy neki lehet látni előképzettség nélkül, és nem tudsz magadban kárt tenni vele.

Például, ha ma kezdenék el falat mászni, tök könnyen tudnám magam a kórházig mászni. A meditációt viszont nem tudod rosszul csinálni, és még csak nem is kell nagy célokkal belevágni. Lehet úgy is nekiülni, vagy nekifeküdni, hogy csak egy jó alvást szeretnél, és (még) nem célod a maximális lelki béke megtalálása. Mindenkinek ajánlom, millió szuper vezetett meditációs anyag elérhető ingyen is a neten!”

@buborekk

Czikkcakk

Czikkely Panni feedje olyan, mintha egy bohém csipkerózsika világában lépkednék: természetközeli, pasztellszínű, és tele van hívogató, ki tudja hová vezető vonalakkal. Részben talán innen a név is: czikkcakk. Panni ráadásul több vasat is tart a tűzben, hozzá köthető a Cakkompakkom is, ami vászonzsákokat kínál mindenkinek a műanyag zacskó helyett, rajzai itt is visszaköszönnek a zsákocskák anyagain. Énekel egy zenekarban, most végez a MOME-n, szóval nagyon kíváncsi voltam, miből nyeri az erejét ez a lány. Hogy kávéból is, az biztos, de ehelyett most azt tudtam meg, miért szerepel annyi rajzán bögre.

„Nekem az az EGY, pontosabban legalább 20: a Bögre. Mire is jó a Bögre? Egy nehéz feladat előtt ihletadó kávét kortyolhatsz belőle, ha frissítőre vágysz, teát szolgál fel, vagy akár epres tálkának is jó. Ecsetmosó edénynek sem utolsó, és ha túl sokan vannak, néhány kaktusz új lakhelye is lehet.

A legjobb benne, hogy lehetnek többen is, nem sértődnek meg egymásra, és ha esetleg kisebb sérülést szenvednek, még jobban az ember szívéhez nőnek.

Számomra hatalmas jelentősége van, számos rajzomon főszereplő, hiszen bármilyen világ belefér egy csészébe, egy kortynyi boldogságba – amelyben fürdőzni a legjobb!”

@czikkcakk

Zakkantufonauta

A kiégés lángjaiból tér éppen vissza zakkantufonauta, a grafikus designer, akinek a feedjén kizárólag saját örömre készült figurák születnek. Ha rajongsz az olyan kissé elborult sorozatokért, mint az Archer és a Rick és Morty, akkor ez az Instagram-oldal is tetszeni fog! Ha mindig tudni akartad, milyen lenne egy macska űrruhában, és mit csinálna, akkor mindenképp kövesd Space Cat karakterének alakulását! Van itt minden: fejre állt univerzum, vibráló színek, humor és tömény cinizmus. Az űrmacska mögött Smahulya Róbert áll, akinek az életszemlélete sem piskóta:

„El kellett gondolkoznom azon, hogy mi számomra az az egy, mivel abba a csapatba tartozom, akik szerint csak egy állandó dolog van: a változás. Ezért nem tudok tárgyakat, vagy konkrét érzést felmutatni az életemben, ami mindig az az egy lett volna. Mindig volt bennem egyfajta kettősség a dolgok kapcsán, amiket próbáltam magamban egyesíteni és/vagy arányban tartani. Világéletemben a valóságot akartam tudni, azt akartam látni, akár spirituális útkeresésem közben, akár a társadalom- vagy természettudományok terén.

Nem érdekel a máz, a kamu, az a típus vagyok, aki azt gondolja, inkább az igazat akarom tudni, akkor is, ha belepusztulok, annyira fáj.

Ez a valóság tudásának a keresése az, amit sosem tudtam megunni, ami mindig beszippant, és ami mindig különleges érzéssel tölt el.”

@zakkantufonauta

Ági szerint

Az agiszerint egy igazi szerelemprojekt, aminek segítségével Ági és a másik fele, Jozsó elmesélik, szerintünk milyen a világ. Ági egyébként főállású építészmérnök, aki szeret rajzolgatni, Jozsó pedig szereti megmozgatni Ági rajzait. Ebben a posztban közelebbről megismerhetitek őket, ennél bájosabb bemutatkozást én még nem is láttam, menjetek ti is mosolyogni! Ági feedjén megelevenednek a hétköznapok tárgyai, élőlényei, és tulajdonképpen ez az a dolog, amit ő nagyon szeret az életében.

„Nekem az a legjobb a napjaimban, hogy a különböző élő és élettelen dolgokat megpróbálom érzelmekkel, tulajdonságokkal felruházni, és ettől nagyon jól érzem magam. Például ha elmegyek egy kuka mellett az utcán, annak szája van, vajon jó kedve van? Vagy valaki felbosszantotta valamilyen szeméttel, esetleg a rajta ülő madárral jó kapcsolatban van? Az a bogár, ami próbál a járda egyik széléről a másikra jutni, hogy érezheti magát? Mennyi idő volt a parkon átjönnie, és mennyire fáradt? Vajon mi van ott, ahova megy? Mérges lesz, hogy semmi?

A nap örül, hogy elékerül a felhő, mert úgy tud kicsit egyedül lenni, vagy szomorú, hogy nem ő van a középpontban? A felhő egyáltalán miért ment oda? Segíteni? Játszani? Véletlenül?

Az autó, ami kicsit dudál, vajon csak meglátott egy icipici bogarat valahol? Vagy megijedt a galambtól? A kaktuszom jól érzi magát? Vagy inkább lenne máshol? Mire gondol, miközben virágzik? Ezeket mutatom meg a rajzaimban is.”