Kult

Ki találta ki a Netflixet? Mesébe illő utat járt be a híres cég

Elképesztő, mi mindenre képes az emberi találékonyság és megújulási képesség. Ezt bizonyítja Reed Hasting története is.

Az egész Netflix-történelem azzal kezdődött, hogy egy matematikatanár, Reed Hasting alapított egy szoftvercéget. Ezt eladta, és egyik munkatársával összefogva 1997-ben új vállalkozást indítottak. Ez lett a Netflix, ami kezdetben egy online filmkölcsönző volt. A első fordulat a cég életében ott következett be, hogy két év után havi előfizetéses rendszerre váltottak: az előfizetésért cserébe korlátlan számú filmet ki lehetett kölcsönözni. Ezeket postán küldték ki szép, piros, netflixes borítékban, és postán is küldték vissza a csomagokat. Ez olyan újdonság volt, hogy hamar nagy népszerűségre tettek szert, volt cég, amelyik 50 millió dollárért vásárolta volna fel az új, előfizetéses kölcsönzőt.

Még csak egy éve működött az előfizetéses lehetőség, amikor újabb ötlettel rukkoltak elő: bevezették az ajánlási rendszert a tagoknak, vagyis a kikölcsönzött filmek alapján ajánlottak olyan más filmeket az adott tagnak, ami szintén érdekelheti őket. Ez is bejött. 2005-ben már 4,2 millió tagjuk volt.

Két év múlva újabb, minden korábbinál nagyobb, és a tévézési szokásainkat forradalmasító változtatást eszközöltek: a tagok már az interneten keresztül is megnézhették a kikölcsönzött filmeket. Ezzel elkezdődött a filmes streamingelés kora. A streaming „folyam”-ot jelent, az elnevezés pedig azt az adatfolyamot takarja, amely az interneten keresztül érkezik meg hozzánk, jelen esetben film formájában. Kezdetben – 1992-ben – kisebb videókat, zenéket sikerült így továbbítani, a streamingelés technikája tehát már létezett, de a Netflix volt az első, aki arra használta, hogy filmeket juttasson az otthonainkba.

Az új, online nézhető filmek kényelmesebb és olcsóbb opciót jelentettek a nézők számára, mint a kábel-előfizetések, ráadásul idővel telefonon, tableten is nézhették az emberek kedvenc filmjeiket, sorozataikat. Így a streaming néhány éven belül átvette a vezető szerepet, a Netflix pedig a tőzsdén is remekül teljesítő, megkerülhetetlen tényezővé vált. Mindez az újító ötleteknek volt köszönhető: egy videótékából az egész világot meghódító vállalattá tették a céget a bátor, újat hozó ideák.

Az újításokból persze az egyértelmű sikert követően sem volt hiány: 2010-ben elkezdtek külföldön is terjeszkedni, 2011-ben pedig leforgatták első saját sorozatukat, a Kártyavárat, amelyet már nem részenként tettek elérhetővé, hanem az egészet egyben meg lehetett nézni.

Magyarországon 2016 januárjától nézhetünk Netflixet, és a cég töretlen fejlődése is a szemünk előtt zajlott: kezdetben még jóval szűkebb kínálat volt elérhető, az is csak eredeti nyelven. Ma már szinkronos filmeket, sorozatokat is széles palettáról válogathatunk eredeti hangsávon és szinkronosan is. A Netflixet természetesen sorra követték és követik ma is az újabb és újabb streaming-szolgáltatók, de az elsőség címét úgy látszik, nem lehet elorozni tőle – pedig tényleg csaknem a semmiből indultak.

Ajánljuk még:

Mintha a divattervezők is felfedeznék a távolkeletiek évezredes tudását

Augusztus van, sokszor harminc fok fölé kúszik a hőmérő higanyszála, a keleti turisták mégis – megfigyeléseim szerint – tetőtől talpig beöltözve járnak Budapest utcáin. Többször találgattuk az ismerősökkel, miért lehet ez, de egyikünk sem járt utána – ezidáig. Egy vietnámi hölggyel való találkozásom és a bőrgyógyász véleményének megismerése segít jobban megérteni az európai szem számára indokolatlannak látszó nyári öltözék titkait.