Kétszáz éves büszkeségünk, Teleki Sámuel munkája ma is lenyűgözhet bárkit

Igazi művelődéstörténeti csemegére számíthatunk a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár idei rendezvényein és kiállításain, amelyet az alapító halálának 200. évfordulójára szervez Erdély egyik szellemi központjaként számontartott régi könyves könyvtár és könyvmúzeum. A különleges állományból válogatott darabokkal Teleki Sámuel személyét hozzák közelebb a közönséghez. A kamarakiállításokat szakmai konferencia és a Teleki Sámuel Emlékkiállítás zárja szeptemberben.

Teleki Sámuel, a politikus és könyvtáralapító

Az 1739-ben született széki gróf Teleki Sámuel erdélyi kancellár és könyvtáralapító volt. Fiatalon veszítette el édesapját, így 15 éves korában taníttatása megszakadt, majd Mária Teréziától kért engedélyt külföldi tanulmányútra: négyéves nyugat-európai tartózkodása idején tanult meg németül és franciául, és alapozta meg kapcsolatrendszerét tudományos körökben. 

Fotó: Teleki-Bolyai Könyvtár

Teleki Gróf már 19 éves korában határozott a könyvtár megalapításáról: 1759-63 között nyugat-európai tanulmányúton vett részt – kora arisztokrata fiataljaihoz hasonlóan –, Svájcban, Németalföldön és Franciaországban látogatta az egyetemeket és a könyvtárakat. „Fennmaradtak és rendelkezésünkre állnak korabeli megvásárolt könyveinek listái, de Teleki naplót is írt útjáról, aminek köszönhetően tudjuk, hogy hol járt, kikkel találkozott. Azért nagyszerű forrás ez a napló, mert kiderül belőle, hogy Teleki Sámuel ez alatt a négy év alatt kialakított egy hálózatot, amelyre egész életében épített. Olyan kapcsolati háló volt ez, amely egyfelől tudományos célokat szolgált, másrészt pedig politikusi, kulturális és közéleti működésében is segítségére volt. A későbbi évtizedekben ennek a networknek a segítségével építette fel könyvbeszerzési stratégiáját” – avat be a könyvtár születésének első pillanataiba Lázok Klára főkönyvtáros. Mint elmondja, Teleki könyvtára több tízezer tudományos könyvet ajánlott az erdélyi végeken bárkinek, aki a tudományos anyagokhoz hozzá akart férni. Hatalmas dolognak számított ez, a gróf pénzt és energiát nem kímélve dolgozott a köz művelésén, Erdély kulturális felemelésén, tehát nem csak saját reprezentációs céljai vezérelték.

Teleki Sámuel életének korszakai a könyvtár sorsának alakulását is meghatározták. A négyéves európai utat követően hazajött Erdélybe, megházasodott, és nyolc boldog házasév múltán indult felfelé a politikai ranglétrán. A könyvtár szempontjából ez azt jelentette, hogy az eredetileg a sáromberki Teleki-kastélyban elhelyezett gyűjtemény követte alapítóját Szebenbe, Nagyváradra, majd Bécsbe.

„Benkő József leveleiből tudjuk, mennyire értékelték ezt a könyvtárat Szebenben, amikor Teleki Sámuel kormányszéki tanácsosként működött ott: Erdély legfontosabb könyvtárának tartották, és nyitva állt az érdeklődő olvasók előtt. Nagyváradra csak a legfontosabb könyveit vitte magával, ám bécsi alkancellári, majd kancellári kinevezése után, az 1790-es években átszállíttatta a teljes gyűjteményt Szebenből” – mondja a főkönyvtáros. A francia forradalom utáni időszakban, a francia-osztrák háborúk idején Bécs veszélyes hellyé válik, ezért a kancellár úgy dönt, hogy hazahozza könyvtárát a családi birtokra. „1797-ben elindulnak hazafelé a könyves ládák, és 1802-ben nyitja meg kapuit a Teleki könyvtár, több tízezer kötettel, melyet a különböző tudományterületek munkáiból válogatott az alapító. A Teleki Téka ma is az eredeti elrendezéssel és bútorzattal működik” – mondja Lázok Klára.

Fotó: Gáspár Miklós

A Teleki-könyvtár tudományos és közéleti jelentőségét a grófnak és feleségének nem mindennapi szerelmi története is különlegessé teszi. Gróf iktári Bethlen Zsuzsannával kötött házassága – korában egyáltalán nem szokványos módon – szerelmi házasság volt. A gyermeklányként nőül vett feleségben Teleki Sámuel igazi társra lelt nemcsak a magánéletben, de szellemi törekvéseiben is: Zsuzsanna igazi könyvgyűjtővé nőtte ki magát férje oldalán. Bár Telekit karrierje elszólította, az otthonmaradt feleség saját, magyar nyelvű gyűjteményt hozott létre, a könyvek vásárlásában, megválogatásában pedig kikérte férje tanácsát. Ugyancsak ő gondoskodott a hazaérkező könyvszállítmányok megfelelő kezeléséről, kicsomagolásáról, polcra helyezéséről.

Fotó: Gáspár Miklós

„Habent sua fata libelli”, vagyis a könyveknek saját sorsuk van – szól a mondás, és ha valahol, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárban igazán megérthetjük, mit is jelent ez. A grófnak és európai ismerőseinek levelezéséből a könyvtár teljes állományának útját nyomon követhetjük. Teleki Sámuel kapcsolatban állt kora jeles európai tudósaival, az erdélyi tudósok közül szinte mindenkivel: velük konzultálta meg, milyen könyveket érdemes beszerezni. A peregrinus diákok ajánlásában is szerepet vállalt, majd kinti tanulmányútjukon, őket is felkéri bizonyos könyvek megvásárlására. Ő maga aukciókon is vásárol.

„1803-tól folyamatosan megvannak az olvasónaplók, tehát pontosan tudjuk, kik látogatták a könyvtárat és mit olvastak. Ide jár a kollégium diáksága, tanárai, a jurátusok, de nem csak vásárhelyiek használják a könyvtárat. Például Kazinczy is járt itt: ő az, aki először leírja a Teleki Tékát, mint könyvtárat, a berendezésével együtt. Teljesen lenyűgözi az állomány tartalmi gazdagsága” – osztja meg Klára.

Könyvek a Teleki Tékában

A 40 ezer kötetet számláló eredeti Teleki könyvtár a könyvnyomtatás kezdeteitől Teleki Sámuel koráig tartalmazza a különböző tudományterületek alapműveit, 22 nyelven. A legtöbb könyv németül, magyarul, franciául és latinul íródott, de arab kiadványokat is találunk. Nem kuriózumokat gyűjtött a könyvtáralapító, hanem a tudományos érték szempontjából legrelevánsabb kiadásokat. Az 1500-as évek előtti időkből 67 darab ősnyomtatványt őriz a Teleki Könyvtár. „Természetesen a magyar tudományosság alapmunkáit is beszerzi: itt találjuk Apáczai Csere János Magyar logicatskáját, aminek egyetlen példánya létezik. De megtaláljuk itt a legelső bányászati szakkönyvet, a legelső gyógynövényes könyvet, Méliusz Juhász Péter Herbáriumát, a legelső orvosi könyvet és a legelső gyerekgyógyászati kiadványt is” – mondja a főkönyvtáros.

Különleges az is, hogy mindenféle felekezetnek, mindenféle nyelven van Bibliája ebben a könyvtárban: „Az első, magyar nyelven megjelent bibliafordításból, a Vizsolyi Bibliából két példányunk van, mindkettő iktári Bethlen Zsuzsanna könyvtárából. 1497-ből származik a könyvtár egyetlen magyar vonatkozású ősnyomtatványa, egy Pelbárt nevű szerzetes prédikációs könyve. A könyvtár legrégebbi kézirata a Koncz-kódex, mely a 14. században pergamenlapokra másolt latin nyelvű biblia. Lapszélein 55 szót tartalmazó magyar nyelvű bejegyzés van: a Marosvásárhelyi Sorok és Glosszák néven ismert hatodik magyar nyelvemlék a 15. század első negyedéből származik” – sorolja az állomány kuriózumait Lázok Klára.

 Fotó: Gáspár Miklós

Ezzel koránt sincs vége az érdekességeknek: igazi kincset érő térképgyűjteménnyel is büszkélkedhet a könyvtár, például itt láthatjuk a korabeli bestsellerként ismert Abraham Orelius-féle atlaszt, amelynek több tíz féle kiadása közül az 1571-es található a Teleki-Bolyai Könyvtárban. Ugyancsak

az állandó kiállításban vehetjük szemügyre az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat egyik példányát is,

amelyet a kongresszus egyik tagjának aláírása hitelesített.

A könyvtár sorsa Teleki halála után

Teleki Sámuel végrendeletében rendelkezik a könyvtár sorsáról, és hátrahagyja, hogy a városban ugyancsak a család birtokában lévő Apolló épületének jövedelméből biztosítsák a könyvtár működését. A városra és a népre hagyja könyvtárát azzal a kitétellel, hogy mindig közkönyvtár maradjon és nyitva álljon a széles közönség számára. Végrendeletében a könyvtár használatának normáit is lefekteti:

ebben hangzik el az az intelem is, hogy „orrodnak mocskos váladékát a könyvekre ne folyasd”.

Az 1948-ban államosított könyvtár állománya a kommunizmus idején tovább bővült: hoztak ide Szászvárosból, Máramarosból de a mikházi ferences könyvtárból is nyomtatványokat, illetve a Marosvásárhelyi Katolikus Főgimnázium és a Református Kollégium Könyvtára is idekerült – ez utóbbi a legtetemesebb bekerült állomány.

A könyvtár eredeti neve Teleki Téka volt, ma Teleki-Bolyai Könyvtárként működik. Új nevét a Reformtus Kollégium 80 ezres könyvállományának átvételekor kapta, amelynek neve akkor Bolyai Könyvtár volt.

A Téka ma is egy régi enciklopédikus könyvtár, olvasóteremmel. Kutatók járnak ide külföldről és Erdélyből egyaránt, de aki szeretné, online is hozzáférhet a gyűjteményhez. Egyben egyedülálló erdélyi könyvmúzeum és közösségi színtér ez, ahová bárki érdekes programokra térhet be.

Az idei 200 éves évforduló alkalmával több olyan programmal és kezdeményezéssel is felhívja a figyelmet az itt rejlő kincsekre és a könyvtáralapító szellemiségére, amelyek egyszerre szólítják meg a szakmai és a laikus közönséget. Egyik kiemelt projekt a tudós levelezésének digitalizálása, melynek eredményeképpen idővel elektronikusan is hozzáférhetővé és kutathatóvá válik Teleki Sámuel korának tudósaival folytatott levelezése. Emellett minden hónapban egy Teleki Sámuellel kapcsolatos minikiállítást nyit, amely a vele kapcsolatos fontosabb aspektusokat tárgyalja. Szeptemberben tudományos ülésszakkal emlékeznek a könyvtáralapítóra: Magyarországról, Ausztriából és Erdélyből jönnek a régi könyves kutatók, illetve Teleki Sámuellel foglalkozó munkák szerzői, ez egy mindenki előtt nyitott konferencia lesz.

A könyvtárak jelene és jövője

A tudatos könyvtárépítés mellett talán a második legfontosabb feladat az olvasói, könyvtárlátogatói bázis megteremtése és gondozása. A mai könyvtáraknak már nem is az állománykezelés jelenti a legnagyobb kihívást, hanem az olvasói utánpótlás biztosítása, az olvasóvá nevelés. A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár erre is odafigyel, külön programokkal szólítja meg a fiatalabb korosztályt és a gyerekeket.

„2008-ban indítottuk el egy restaurátor kolléganőmmel a gyerekprogramokat, és azóta több ezer gyerek fordult meg nálunk. Van egy gyakorlati múzeumpedagógiai programunk, amely

a könyv készítését viszi végig a gyerekekkel: gyakorlatilag ők készítik a könyvet a papírmerítéstől egészen a bekötésig. 

Emellett van egy Nyitott könyvespolc nevű programunk: a kapu alatt van egy polc, ahova bárki behozhatja a megunt könyveit, illetve vihet a kitett példányokból, és időről időre könyvturikat rendezünk itt, az udvaron” – mondja főkönyvtáros.

Bár most az emlékév kapcsán idéztük fel Marosvásárhely és Erdély egyik kulturális központjának kincseit, nem kell ahhoz évforduló, hogy ellátogassunk Vásárhelyre és a Tékába. A Bolyai-téren található könyvmúzeumot és könyvtárat olyan műemlékek gyűrűjében találjuk, mint az Erdély egyik legnagyobb középkori váraként ismert marosvásárhelyi vár, a hozzá tartozó Vártemplom, ahol II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelmet megválasztották 1707-ben, és ahol 37 országgyűlést tartottak eleink, de a főtér legpompásabb épületei is, az erdélyi szecesszió remekműveiként számon tartott Városháza és  Kultúrpalota, valamint a főtéri Barátok templomának fennmaradt tornya. A kultúrtörténeti kincsek mellett érdemes ellátogatni például a Somostetőre is, ahol a Marosvásárhelyi Állatkert lakóival találkozhatunk vagy a Weekend-telepre, ahol a csónakázástól a fürdőzésen át a különböző sportokat is élvezheti a család apraja-nagyja.