Jól ismert dallamokba rejtett érdekes történetek: a karácsonyi dalok eredete

Kiskarácsony, nagykarácsony

Az egyik legismertebb karácsonyi dal, nem véletlenül! Mint sok más népdal fennmaradását, ezt is Kodály Zoltánnak köszönhetjük, 1922-ben gyűjtötte a Nógrád megyei Palotáson. Szövegében a régi hagyományt idézi: egykor hagyományosan két karácsony volt, a mai, december végi ünnep csak a kis karácsony volt, az igazi, nagy ünnep vízkeresztkor, január elején volt. Ennek oka, hogy a nyugati kereszténység december 25-re tette Jézus születését, a keleti pedig január 7-re. A 325-ben tartott niceai zsinaton határoztak arról, hogy az évvégi dátum legyen Karácsony ideje, ám a szokásokban sokáig megmaradt még a kiskarácsony és nagykarácsony fogalma. 

A Kiskarácsony, nagykarácsony című ének vélhetően ismert volt már a 19. században is, ugyanis Brahms egy rendkívül hasonló dallamot írt a Hegedűverseny második tételébe. (Az alábbi videóban 25:03-tól hallható):

 

Mennyből az angyal

A Mennyből az angyal a legrégebbi magyar karácsonyi dal. Szerzője valószínűleg az 1700-as évek végén a Heves megyei Boconádon élt plébános, Szentmihályi Mihály. Sokáig (tévesen) azt gondolták, hogy Erdélyből ered a dal, ugyanis ekkortájt ott volt szokás a karácsonyfa állítása szenteste folyamán, s itt az ajándékot nem Jézus hozta, hanem az Angyal.

 

Pásztorok, pásztorok és Dicsőség mennyben az Istennek

Két önállóan is méltán híres karácsonyi énekünk a Pásztorok, pászotok és a Dicsőség mennyben az Istennek. Mindkét dalt a Tárkányi Béla–Zsasskovszky Ferenc–Zsasskovszky Endre zeneszerzőtársulásnak köszönhetjük, akik a 1800-as években egyházi énektárat adtak ki Katholikus Egyházi Énektár címmel. Szerzeményeik közül sokat ma is énekelnek – nem csak a hívek körében.

O Tannenbaum

Ez a német karácsonyi dal is meglehetősen népszerű, és Ó szép fenyő címen már a magyarországi fák alatt is jelen van. Az 1819-ben született szöveg azonban nem karácsonyi ihletésű, ugyanis magáról a fenyőfáról szól. Szimbólumként van jelen a dalban, mint örökzöld, a soha nem múló szeretetre utal. Ahogy terjedt a faállítás szokása az ünnepen, úgy változott a dal jelentése is, amihez 1824-ben egy német iskolaigazgató ünnepi sorokat írt. Mivel kiválóan játszott orgonán, meg is zenésítette.

 

Jingle Bells

A Jingle Bells bár nem a magyar karácsonyi dalok sorát gyarapítja, mégis ismerjük, nemcsak a gyerekek találkozhatnak vele az óvodában és az iskolában, hanem a felnőttek is, hiszen Frank Sinatra, Michael Bublé és még számos más híresség előadta saját feldolgozásában. A dal azonban jóval a popzenék megjelenése előtt létezett: az 1800-as éveben íródott, ám eredetileg nem karácsonyra, hanem hálaadásra! A Jingle Bells-ben valójában csupán a szánkó és a csengők utalnak a télre és a karácsonyra, valójában arról szól, hogy az amerikai új-angliaiak lovakkal húzták a szánt, amire csengőt kötöttek, és úgy, mint manapság az autóban a duda, jelezték a gyalogosoknak, hogy vigyázzanak, mert érkezik a szánkó. Az, hogy a Jingle Bells lassanként karácsonyi dallá vált, a kórusoknak köszönhető, akik ezt is elkezdték énekelni az ünnep közeledtével.

 

Little Drummer Boy

Ez a dal is rendkívül népszerű, s ellentétben a Jingle Bells-szel, szövegét tekintve is karácsonyi, ugyanis arról szól, hogy egy kisfiú a kis Jézusnak nem tud mit adni, ezért dobol neki. Maga, a Kisdobos története azonban szomorú, ugyanis a doboló fiúkat az amerikai polgárháború során arra használták, hogy a vert ütemmel tartassák a menetet a katonákkal, s a különböző ritmus más és más üzenetet, taktikát jelentett a harcosok számára. A kisdobosoknak nem volt fegyvere, így sokszor odavesztek a harcok során. 

A Little Drummer Boy-t 1941-ben Katherine Kennicott Davis, amerikai zeneszerző írta, ám nem titkolta, hogy egy cseh dallam ihlette őt. A második világháború alatt született a dal, s erre komor hangulata is utal. Mindennek ellenére a Little Drummer Boy egy mese a kitartásról, a bátorságról és az elszántságról.