Kult

Instant filmélmény – 7 jó rövidfilmet mutatunk, amelyek könnyen elérhetőek

Te mikor láttál utoljára rövidfilmet? Fel tudnál sorolni ötöt? Ha a válaszod nemleges, az bizony nem véletlen, hiszen ez a műfaj nem kapja meg ugyanazt a tiszteletet és érdeklődést, mint a nagyjátékfilmek vagy a sorozatok. Pedig olyanok, mint a jó novellák: tömörek, csattanós befejezéssel, és általában sokkal erősebben hatnak, mint a nagyjátékfilmek. Ha nincs időd, de szeretnél egy gyors katarzist, szeretnél hirtelen kikerülni a hétköznapi gondjaidból, hogy egy magasabb szempontból tekints az életedre, akkor mutatunk hét jó rövidfilmet. Az a jó hírünk van, hogy ezek már könnyedén elérhetőek a világhálón vagy a streaming-szolgáltatóknál.

A filmművészetin tanuló egyetemisták, a pénzalapokra pályázó kezdő művészek, a koncepciót vagy technikát kipróbálni kívánó filmesek, valamint azok a perifériára szorult régiókból és közösségekből származó rendezők, akik nem kapnak nagy stúdió- vagy befektetői támogatást, gyakran kezdenek rövidfilmek készítésébe. Ezek a projektek jó módját jelentik a történetmesélés és a filmkészítés fejlesztésének, mielőtt olyan pénzügyi befektetést vállalna az ember, mint egy nagyjátékfilm. A feltörekvő alkotók így felkelthetik az érdeklődést és befektetőket szerezhetnek egy projekthez. Ha pedig van közönség és elég érdeklődés, akkor ez további munkákhoz vezethet.

Számos olyan, később népszerűvé vált mozifilmről tudunk, amelyet eredetileg rövidfilmnek készültek, de annak sikerét látva nagyjátékfilm lett belőlük: ilyen a Whiplash, a Végzetes vonzerő, A Babadook, a Gonosz halott, a Boogie Nights, a Nevetséges Napóleon vagy a Fűrész.

Az amerikai szórakoztatás elterjedt, ugyanakkor elhanyagolt műfajának számít a rövidfilm, hiszen szinte minden filmes készített már néhányat, de az átlagember alig nézi őket, és alig beszél róluk. Talán azért is lehet ez, mert sokakhaz nem jutnak el ezek az alkotások: a mozikban nem adják őket, a tévében túl szemfülesnek kell lenni ahhoz, hogy elcsípjünk néhányat. Ez pedig szomorú, főleg annak tudatában, hogy a legjelentősebb filmfesztiválokon általában a rövidfilmek kapják a legtöbb műsoridőt. Éppen idén mutatták be például a Henry Sugar csodálatos története című filmet a rangos Velencei Filmfesztiválon, Pedro Almodóvar 31 perces szerelmes cowboyfilmje, a Strange Way of Life Ethan Hawke és Pedro Pascal főszereplésével pedig Cannes-ban mutatkozott be, és aratott sikert.

A néhány éve zajló streaming-forradalom viszont magával hozhatja a rövidfilmek közönségének és piacának megteremtését. A Netflixen és a Disney Pluson például a Filmek címszó alatt a műfajoknál kiválaszthatjuk a rövidfilm kategóriáját, és számos animációs produkciót, dokumentumfilmet és fikciós alkotást találhatunk ezeknél a szolgáltatóknál. De a YouTube-ra, a Vimeóra és a Videára is sok művet feltöltenek, és vannak külön erre a célra létrehozott weboldalak, ilyen például a Shortverse vagy a Daazo. Az alábbiakban megmutatjuk a kedvenceinket.

Bao (2019)

A Pixar a Hihetetlen család 2 után mutatta be a mozikban az aranyos kínai töltött gőzgombóc főszereplésével készült Bao-t. A sztoriban egy idősödő kínai-kanadai édesanya szenved üres fészek szindrómában, vagyis a gyerekek elköltözése utáni magány gyötri. Váratlanul azonban újra anyáskodhat valaki felett, aki történetesen egy életre kelt gőzgombóc (baozi), akit Bao-nak hívnak. A nő elkezdi hát felnevelni a gombócot, de a széltől is óvja, ami miatt feszültség és egyre növekvő távolság keletkezik kettejük között. A megható és szép rövidfilm mindössze nyolcperces, és a Disney Pluson elérhető.

Újratervezés (2012)

Melyik férfinak ne lenne ismerős, ahogy felesége ül az anyósülésen, és – segítő szándékkal, de – minduntalan beleszól a vezetésbe? Ez az alapszituációja a Tóth Barnabás rendezésében megjelent Újratervezésnek, melynek szerepeit, az idős feleséget és férjet Pogány Judit és Kovács Zsolt játsszák. A tizenkét perces dráma, azon túl, hogy szerették a filmfesztiválokon, itthon a YouTube-on és Facebookon lett nagyon sikeres: több, mint egymillióan látták ezeken a csatornákon. De nemcsak az online platformok nyújtotta lehetőségekben keresendő a film népszerűsége, hanem abban is, hogy mind tudunk azonosulni az üzenetével. Tóth Barnabás később az Akik maradtak című nagyjátékfilmmel vált széles körben ismertté. 

 

A nagy borotválkozás (1967)

Martin Scorsese nevét az 1976-os Taxisofőr kapcsán ismerte meg Hollywood, majd a rendezőzseni olyan alkotásokat adott a világnak, mint a Nagymenők, a Kaszinó, a Viharsziget, A tégla, Az ír, illetve legutóbb a Megfojtott virágok. De kezdő, feltörekvő rendezőként ő is forgatott annak idején rövidfilmet, ez volt 1967-ben a The Big Shave. A produkció alternatív címe Viet’ 67 volt, ezzel Scorsese az akkoriban zajló vietnámi háborúra utalt, és a jelenetek pedig az USA Távol-Keleten vívott, a közvélekedés szerint értelmetlen, önpusztító harcának metaforájaként értelmezhetőek. Aki nem bírja a vért, ne nézze meg.

 

Mindenki (2016)

A 2017-es Oscar-díjátadón végre megint volt miért izgulni, hiszen Deák Kristóf Mindenki (Sing) című alkotása bekerült a végső ötös listába, majd aztán el is nyerte a legjobb élőszereplős rövidfilmnek járó aranyszobrot – a történelem során első magyar produkcióként. Az 1991-ben játszódó film középpontjában egy általános iskolai gyerekkórus és annak szigorú vezetője (Szamosi Zsófia) áll, aki a tiszta hangzás érdekében „speciális” módszerhez folyamodik, amivel viszont a főszereplő, az újonnan érkező Zsófi (Gáspárfalvi Dorka) és más kisdiákok önbizalmát tiporja a sárba. A 25 perces kisfilm felidézi a nézőben az iskolai igazságtalanságok emlékét, mellette viszont a gyerekkori barátságok szépségét is.

 

A hattyú (2023)

Négy rövidfilm is felkerült idén ősszel a Netflixre Wes Andersontól, amelyek mindegyike egy-egy Roald Dahl-novella feldolgozása, és amellyel a rendező visszatér rövidfilmes gyökereihez. A walesi író több mint ötven könyvet, megannyi színdarabot, novellát és verset írt élete során – az ő tollából született a Karcsi és a csokoládégyár, a Matilda, a Meghökkentő mesék, a Szofi, és a HABÓ is. Dahl furcsa és különleges mesevilágain gyerekek százezrei nőttek fel, és teljesen jól passzol stílusához Wes Anderson filmeinek pasztelles, tökéletesen szimmetrikus világa, így örömmel láttuk a streamingszolgáltatónál a párosítást.

A korábban már említett Henry Sugar csodálatos története mellett A patkányfogó, a Méreg és A hattyú is megnézésre érdemes, most utóbbit ajánljuk. Ebben két kamasz terrorizál egyre kegyetlenebb módokon egy harmadikat, a történetet pedig az áldozat felnőttkori énje meséli el a nézőknek. Nemcsak a bullying témájának fontossága, hanem az andersoni stílus miatt is érdemes megnéznie annak, aki szerette a Francia kiadást, A Grand Budapest Hotelt vagy a Tenenbaum, a háziátok című filmet.

Doodlebug (1997)

Christopher Nolant sem kell bemutatni senkinek, a Memento, A sötét lovag-trilógia, a Tenet és az Oppenheimer rendezője napjaink egyik legjobb mozis géniusza. Pályája elején ő is előrukkolt egy rövidfilmmel, ez volt a Doodlebug névre hallgató pszichothriller. A filmet még egyetemi évei alatt forgatta, ő írta hozzá a forgatókönyvet, ő volt az operatőr és a vágásért is ő felelt. Mindössze három perc az egész, a címe pedig egy atkaszerű rovarra utal, amit a főszereplőnk megpróbál megölni. Művészeti értéke miatt került fel erre a listára, mivel nagyon érdekes látni egy világhírű rendező korai munkáját, amelyben már fellelhetőek voltak „nolanizmusai”, és hiába ilyen rövid, belefért a végébe azért egy csavar.

 

Wallace és Gromit: A bolond nadrág (1993)

A kilencvenes évek legjobb gyurmafilmjei egyértelműen a Wallace és Gromit stoptrükkös animációs produkciók voltak. Az Oscar-díjra is jelölt brit tévésorozatot Nick Park találta ki, eredetileg négy részből (rövidfilmből) állt, amit aztán később továbbiak követtek, és egy sajtimádó feltaláló, valamint kutyája mindennapjait dolgozták fel. Igazából bármelyiket kiemelhetnénk közülük, most a szűk félórás A bolond nadrágra, más fordításban Az önműködő nadrágra esett a választásunk, amelyben ördögi főszerepet kap egy albérlő pingvin, akiről kiderül, hogy gyémántrablást tervez.

Ajánljuk még:

„Az én boromban nincs más, mint a szőlőfürt nedve” – magyar borhamisítási kalandok

Jókai is ismerhette a Szőlőből is lehet bort készíteni csattanójú közismert kaján viccet, melynek ha sorai mögé nézünk, igazolódni látszik, hogy a viccnek fele sem volt tréfa. Az élelmiszerhamisítás történetében külön fejezet illeti a borhamisítást, ugyanis ez az egyik legkreatívabb területe az élelmiszerek módosításának. Célja nyilván a bor szaporítása volt, és ez ma sincs másképpen.