„Ha az ember ügyesen tudja használni a kezeit, az origami közben béke honol a lelkében!” – az origami művészete

„Egy idősebb úr, Akira Yoshizawa ült velem szemben, ezüstfehér haját simán hátrafelé fésülte magas, a sok töprengéstől számtalan ránc barázdálta homloka fölött. Elbűvölten figyeltem, mily boszorkányos ügyességgel hajtogattak össze rövid vaskos ujjai egy négyszögletű zöld színű papírdarabot háromszöggé, aztán még tizenháromszor megismételték a hajtogatást jobbra-balra, és

hirtelen egy bámulatosan élethű kis papír levelibékát állítottak elém, amely egy ujjnyomásra 8-10 centiméteres ugrásokat is tett.

Aztán egy másik sárga színű papírnégyzetből egy éppoly élethű bájos kis csibét varázsolt elém, amely piciny csőrét tátogatva tökéletes egyensúlyban állt finoman formázott lábacskáin” – így emlékszik Leland Stowe az első találkozásra, amely örökre az origami rabjává tette. 

Akira Yoshizawa és origami-önarcképe – Fotó: Arcanum / Természet és Társadalom

Az origami, vagyis a papírhajtogatás művészetének kezdetei egészen a középkori Japánig nyúlnak vissza, amikor még vallási, rituális célokat szolgált.

A korabeli feljegyzések szerint a templomi szüzek összehajtogatott szimbolikus figurákat helyeztek az istennek oltárára áldozati ajándékként.

Fotó: 123RF

Az origami népszerűsége sosem csökkent, sőt: a 19. század közepére már több, mint hetven figurát fejlesztettek ki a hajtogatás szerelmesei. Később, az intézményesült oktatás elterjedésével még az óvodákban és az iskolákban is bevezették tanítását, mélyen beépítve ezzel a japán kultúrába és társadalomba. 

Az origami ősi művészetének újjáéledését Akira Yoshizawának köszönhetjük, aki világszerte ismertté tette a kéz ügyességében és az elme kreativitásában rejlő csodálatos lehetőségeket. Yoshizawa 1911-ben született egy tehenész család gyermekeként, és már egészen ifjú korában a hajtogatás rabjává vált. Tizenhárom évig dolgozott egy vasöntödében, ahol mestere megtanította a geometria alapszabályaira. Huszonhat éves korában otthagyta a munkáját, és ettől kezdve csak az origaminak szentelte az életét. Az igazi fordulópont akkor érkezett el, amikor az Asahi Graph nevű folyóiratban megjelentek színes fényképei az általa hajtogatott papírfigurákról.

Állítólag gyűjteménye nem kevesebb, mint 20 000 hajtogatott figurából állt, és szegénysége ellenére sosem volt hajlandó eladni őket: „Az ember nem bocsátja áruba a gyermekeit” – vallotta.

Ő volt az első, aki önarcképeket is hajtogatott papírból, és az ő, 1970 januárjában „Mesevilág“ név alatt megnyitott kiállítása mutatta be az origami formáinak végeláthatatlan sokszínűségét.

A róla őrzött emlékek szerint az origami-mester legnehezebb munkája egy szöcske figura volt, amin 23 évig dolgozott:

előkészületként tanulmányozta a szöcskefélék anatómiáját és idegrendszerét, majd vázlatok százait készítette el, éjjelenként álmából riadt, hogy újabb kísérleteket tegyen a megvalósításra, míg végül 1959-ben sikerült meghajtogatnia álmai szöcskéjét. Állítása szerint

ebben rejlik az origami igazi ereje és különlegessége: a türelemben és a kitartásban.

Fotó: 123RF

„Nagyon fontos, hogy mielőtt hozzáfognánk a hajtogatáshoz, pontosan ismerjük a papír tulajdonságait. A papirosnak – éppúgy, mint a fának – van egy bizonyos rostszerkezete, és jobb a hajtogatást mindig a rostok hosszában kezdeni.” A mester kincset érő jótanácsaival és értékes tapasztalataival van tele az a könyv, amit Yoshizawa számos ábrával illusztrálva alkotott meg. A könyvében alkalmazott jelzésekből később egy nemzetközi origami-nyelv fejlődött ki, ami még ma is alapvető iránymutatásként szolgál a világ minden pontján.

De az origami művészete nemcsak a lelkes kreatívok számára jelent lehetőséget. A hajtogatás tudománya egészen hihetetlen dolgokat is képes volt megihletni:

a hetvenes években adott hírt a korabeli sajtó arról, hogy a Coyote-hágó szakadékán egy teherautó papírból készült hídon haladt át.

Nem elírás: a papírhíd építésének ötletét egy papírgyár vetette fel, ami katonai célokra könnyen szállítható, összehajtható és használat után eldobható papírházakat gyártott.

A papírhídon áthaladó teherautó – Fotó: Arcanum / Magyar Szó

És ne felejtsük el azt sem, hogy a kezünk és elménk összekapcsolódásában rejlő lehetőségek számos egészségügyi hatást is képesek kiváltani: a finommotorika fejlődésétől kezdve a kognitív képességek javulásán át egészen a lélek megbékéléséig. Nem véletlen, hogy

Yoshizawa mester szívén viselte az origamiban rejlő gyógyító erő terjesztését.

Egy alkalommal egy új-zélandi elmegyógyintézet betegei előtt mutatta be tudását, amit a betegek végig ujjongtak. Az élmény hatására a mester elhatározta, hogy egy kutatóintézetet alapít, aminek segítségével az origamit a gyógyítás szolgálatába állítja. „Ha az ember ügyesen tudja használni a kezeit, az origami közben béke honol a lelkében!” – vallotta.

Fotó: 123RF 

Az origami előhozza kreativitásunkat és javítja kézügyességünket. A hajtogatás rendszeres gyakorlásával gyorsabban visszanyerhetjük irányításunkat műtött vagy sérült kezünk felett, megmozgathatjuk mindkét agyféltekénket, és edzhetjük koncentrációs képességeinket, memóriánkat is. A hajtogatás művészete jótékony hatással van a térérzékelésre, a síkbeli és térbeli tájékozódásra, a relációk felismerésére és rögzülésére, ezáltal geometriai és matematikai készségeink fejlesztésére is. Segítségével csökkenthetjük a stresszt, megnyugodhatunk és békére lelhetünk. Segítségével erősíthetjük önbecsülésünket, átélhetjük az alkotás örömét, és értékekkel tölthetjük meg fantáziánkat is. Hajtogatás közben a különböző észlelési és érzékelési csatornáink összehangolódnak, ráadásul ha közösen hajtogatunk, fejlődnek szociális érzékeink is.

Érdemes tehát nyitnunk egy új világ felé, és rohanó világunkban kicsit megpihenni.

Fotó: 123RF 

Ha bárki kedvet kap az origamiban történő elmélyüléshez, jó szívvel ajánlom a brit Origami Társaság oldalát, ahol egészen az alapoktól kezdve ismerkedhetünk meg a hajtogatás művészetével. Egészen hihetetlen megoldásokkal is találkozhatunk: a rendkívül bonyolult geometriai formáktól kezdve a nedves hajtogatás technikájáig. Számos könyvet fedezhetünk fel a témában, megismerkedhetünk a hajtogatás művészetével kapcsolatos tévhitekkel, és mélyebben elmerülhetünk az origami művészetének történetében is.

Nyitókép: 123RF