Az ezer papírdaruval eltemetett lány emlékére – Ma van az Origami Világnapja
Olvasási idő: 4 perc

Az ezer papírdaruval eltemetett lány emlékére – Ma van az Origami Világnapja

Gyermekkorunk kedvencei közül sok tiszta, egyszerű játékkal ma is szívesen bíbelődünk. Szentimentálisabb lelkületűek meg is őriznek párat a hajdani kedves darabok közül, főként, ha olyasvalakitől kapták, akinek bérelt helye van szívükben. Különösen értékesek, amelyeket együtt készítettünk: valóságos érzelmi ragasztó szülő, nagyszülő és gyermek között például a közös tátikahajtogatás, papírhajó-úsztatás vagy a szélforgós bicajozás. Ezeket az apró csodákat mind a japán papírhajtogatásnak, az Origaminak köszönhetjük. Ma, az Origami világnapján idézzünk fel pár gyermekkori emléket, melyek főszereplője egy-egy Origami-figura!

Születésének körülményei homályba vésznek, de az Origami (ori=hajtogatás, kami=papír) töretlen népszerűségét az 1600-as évek végétől jegyzik a japánok. Első említések szerint esküvői dekorációként hajtogattak papírmadarakat és papírvirágokat, ám az Origami hamarosan nem csak ünnepi mulatságok díszeként, de játékként is elterjedt, sőt: valóságos művészetté nőtte ki magát Japánban. 1797-ben jelent meg az első könyv az Origamiról, majd a XIX. század közepétől vált igazán népszerűvé nemzetközi szinten is, 1845-ben ugyanis összegyűjtötték a legnépszerűbb japán papírhajtogatási mintákat, formákat és kiadták Az ezer daru hajtogatása című kötetet.

Kézügyesség, fantázia és végtelen türelem: ez az Origami titka. Aki igazi kikapcsolódásra vágyik, nem fog csalódni ebben a határtalan szabadságot kínáló játékban. Magyarországon 1988 januárjától működik a kecskeméti Szórakatémusz Játékmúzeumban megalapított Magyar Origami Kör, de országszerte több nagyvárosban is működik. Hazájában saját múzeuma is van, a Tokyo Origami Museum, a Nippon Origami Association fenntartásában, amely az Origami Világnapja alkalmából idén Október 30. és November 11. között megszervezi a 27. Origami Karnevált.

Mit kell tudni az origamiról? – Az 1000 daru legendája

Motívumaiban varázserőt hordoz minden Origami figura. Az egyik legnépszerűbb, a darumadár, Japánban a hosszú élet szimbóluma.

A daru hajtogatása közben elképzelt vágyak teljesülnek: ezt tartja a japán néphit.

A japán 1000 daru legendáját egy kislány, Sadako Sasaki története tette híressé, aki alig 2 éves volt a hiroshimai atomtámadás idején, és akinél 11 éves korában leukémiát diagnosztizáltak. A gyógyulásba vetett töretlen hitét azzal próbálta megerősíteni, hogy megígérte, 1000 darut fog hajtogatni, hogy az istenek meggyógyítsák. Végül 644 papírdarut sikerült elkészítenie, mielőtt 12 évesen, 1955. október 25-én meghalt. Barátai meghajtogatták a többit is, és Sadako-t az 1000 papírdaruval együtt temették el.

A magyar kultúrában a daru a hűség madara ősidők óta. Ezt a japánok is hasonlóan gondolják: az 1000 évig élő daru a becsület és a hűség jelképe, éppen ezért vele köszöntik az újévet és házasságkötés előtt is a boldog közös élet reményében hajtogatnak 1000 papírdarut.

Japán szokások itthoni kiadásban

Kislányként többféle praktikával próbáltuk kideríteni, mit hoz a jövendő. A papírból hajtogatott sótartót, csiki-csukit vagy tátikát ugyancsak szívesen használtuk kiszámolásra, de jóslára is: az ujjainkra húzva nyitogattuk a más-más színnel és szöveggel ellátott szirmokat, hogy a bemondott szám megmutassa, ki fog az oltárhoz vezetni. Csúcsaira állítva a figurát, fűszertartóként is használtuk, kirándulások alkalmával. Filléres kedvenceink közül nem hiányozhattak az „átváltozós” Origami figurák sem. A csizmából nadrág, majd pulóver, asztal, csónak, végül doboz lett, közben egy egész mese kerekedett ki belőle. Mi mindenre hasznos egyetlen papírlap – ez már gyerekként is varázslatosnak tűnt.

Kisfiúk egyik kedvenc vetélkedője, a papírhajó úsztatása ugyancsak az Origamihoz kötődik. Gyorsasági és ügyességi játékként igazi patakparti mulatság volt az egész család számára: mindenki egyforma papírlapot kapott, abból kellett minél erősebb papírhajót hajtogatni, majd úgy engedni le a vízen, hogy minél messzebbre jusson anélkül, hogy felborulna és elsüllyedne. A verseny után irány a papírsárkány-eregetés vagy a hancúrozás a dombon, papírforgóval!

Szinte kötelező kamaszcsínyeink közül kuncogva idézzük fel az iskolai üzenetküldést, papírrepülővel. Ennél kézenfekvőbb eszközünk nem is lehetett volna az okostelefon előtti korszakban! Különösen a fiúk szerelmes vagy csipkelődő üzenetei értek így célba, „légi úton” – hacsak nem rossz pillanatban fordult meg a tanár a táblánál.

Óvodásként anyák napjára papírtulipánokat, papírszegfűt hajtogattunk, otthon a húsvéti tojásokat papírvirágokkal díszített kosárkába tettük, karácsonyra pedig papírcsillagokat, papírangyalkákat és virággömböket készítettünk a fára. Ez utóbbit Kusudama-virágnak hívják, amit Japánban eredetileg gyógynövényes gömbként (kuszuri=gyógyszer, dama=gömb) használtak: a közepébe tömjént, különböző gyógynövényeket vagy éppen potpourrit tettek illatosítás céljából. Ezt a virággömböt külön virágok összeragasztásával készítik, ma már világszerte népszerű karácsonyi díszként.

És hogy miért jó csinálni? Mert a papírhajtogatás valóságos meditatív tevékenység. Elcsendesít, növeli a koncentrációs képességet, gyerekeknél pedig a szem-kéz koordináció javításában, fejlesztésében is igen hasznos segítség.

Manapság, a felnőtt színezők és mandalás könyvek világában az Origamit is nyugodtan visszahozhatjuk a nosztalgiák birodalmából, de talán még fontosabb, hogy ezt a valóban filléres játékot gyermekeinkkel közösen élvezzük.

 

Kapcsolódó tartalom
Holnap nyit a Hagyományok Háza Ünnepváró Forgataga
| 2024. december 05

Holnap nyit a Hagyományok Háza Ünnepváró Forgataga

A Hagyományok Háza életében a karácsonyi ünnepvárás az év legmeghittebb időszaka. Az idén december 6. és 8. között megrendezésre kerülő Ünnepváró Forgatag koncertekkel, bábelőadássokkal, ajándékkészítő műhelyekkel, mesével, gyerektáncházzal, kézműves vásárral és mesterségbemutatókkal, valamint kedvezményes kiadványárusítással várja a látogatókat. A különleges, minden korosztályt megszólító programsorozat egyik legizgalmasabb tevékenysége a kézműves műhelyekben zajlik, ahol hagyományos mesterségekből ihletett, kézzel készített ajándékokat lehet alkotni.