Az egy.hu logója a világ legjobbjai között – Interjú Farkas Anna tervezőgrafikussal

„Ötvenöt országból érkezett több mint 1800 nevezés, ami közül kiválasztották a munkámat. Hatalmas megtiszteltetés, nehéz is róla mit mondanom, olyan friss még a dolog” – indít beszélgetésünk elején Farkas Anna, (frissen újraválasztott) TDC-díjas grafikus. Anna hétfőn két pályamunkájával nyerte el a grafikusok egyik legnevesebb amerikai díját, a Type Directors Club „Certificate of Typographic Excellence” címét.

Az amerikai szakmai társaság híre és neve minden grafikus számára ismerősen cseng, egy ilyen díj valódi kincs. Jól szemlélteti ezt, hogy az idei díjazás előtt

Annán kívül csupán két magyar szakmabeli kapta meg a kitüntetést az elmúlt több mint hetven évben.

„Azt hiszem, ez nem is igazán itthon, inkább külföldön meghatározó, ugyanis a díj hozományaként számtalan helyen ismerik meg az adott alkotót és az országot is. Felkerülünk a térképre, és ez az igazán jelentős” – mondja Anna.

Mert mi is a TDC? Nagyon póriasan fogalmazva a tipográfia Oscar-díja,  ahol megtudhatjuk, mi volt – és mi lesz – a sikkes, a menő, milyen lesz a logotípia jövője, a jövő logotípiája.

„Abszolút trendteremtő díjról van szó, épp ezért azt hiszem, nekem előnyöm is volt, hogy folyamatosan figyelem a nemzetközi szakmai életet, az újításokat. Az animált logotípia, vagyis az, hogy mozgó elemekkel dolgozunk egy logón, itthon még kevéssé elterjedt, sőt külföldön is csak elvétve találkozik vele az ember. Az utóbbi időben viszont arra lettem figyelmes, hogy a statikus képi világot kezdjük túlhaladni, inkább a mozgásos, videós anyagok hívják fel magukra a figyelmünket. Azokban van plusz izgalom. Ennek az újdonságnak a továbbfejlesztése volt részemről az egy.hu logója, amiben minden karakter mindig ugyanaz, mégis folyamatosan változik, mindig másképpen néz ki. Egy, de mégis mindig más” – magyarázza Anna.

Természetesen mindez a legkevésbé sem önkényes: áll mögötte egy gondolat, egy fő idea, aminek átadására a grafikus törekedett. Elmondása szerint jelen esetben az oldal hitvallásához igazítva készítette a terveket,

szerette volna a tipográfia nyelvén megjeleníteni, vagyis betűkkel kifejezni, amit az egy.hu gondol a világról,

vagyis azt, hogy mind másfélék vagyunk, másképpen nézünk ki és folyamatosan változunk, mégis valójában ugyanolyan emberek vagyunk mindahányan.

Az egy.hu logója ezerképpen tud megjelenni, ahogyan az emberek is ezerfélék, mégis teljesen egyértelmű, hogy egyről van szó, van azonosság a rengeteg formát felvehető logó minden formájában, éppen úgy, ahogyan a hétmilliárd emberben is.

Anna a képzőművészeti egyetem elvégzése óta grafikusként dolgozik, nevét nem csak idehaza, de külföldön is ismerik, amit főképpen nemzetközi díjainak köszönhet. „Nagyon büszke vagyok mindkét Red Dot díjamra, amelyek közül az egyiket a Zeneakadémia számára végzett munkámért, a másikat egy saját projektemért, az Anaptárért jutalmaztak. A TDC és a Red Dot mellett pedig a Ferenczy Noémi-díjamra vagyok igazán büszke amelyet viszonylag fiatalon kaptam az addigi szakmai tevékenységemért” – mondja.

Ezek a díjak mind itthon, mind külföldön igen neves elismerésnek számítanak – elég talán csak arra gondolni, hogy a TDC pályamunkáit, azon túl, hogy egy nemzetközileg forgalmazott könyvbe nyomtatják,

körbeviszik a világon, egy kiállítás keretein belül bemutatják Amerikától kezdve Európán át a keleti világban mindenhol,

így az érdeklődők megtekinthetik majd Japánban, Dél-Koreában és Vietnámban is.

„Ilyenkor úgy érzem, sikerül hírét vinni Magyarországnak, és erre nagyon büszke vagyok. Sok kiváló szakember dolgozik itthon, akik fantasztikus dolgokat csinálnak. Egy-egy ilyen díjazással ezt az egész világnak megmutathatjuk!”