Kult

„A szabályok örökre megszűntek” - A reformkor első celebpárjáról készült színházi előadás

A reformkor első „celebpárja”, Petőfi Sándor x Szendrey Júlia különc szokásait, egymásnak jutott két évük felfokozott érzelemvilágát, a véleményformáló szerepük jelentőségét húzza meg tengelyül és mesél köré egy térben és időben is szabadon mozgó, koncerthangulatú történetet, a hamarosan színpadra kerülő szabadakarat>>>> című előadás. A csak néhány napra tervezett „pop-up produkció” bemutatója október 21-22-én lesz a fővárosi Erkel Színházban, a főszerepben – mások mellett – Schoblocher Barbarával, Ember Márkkal, AKC Misivel és Filoval.

A három idősíkon, különböző helyszíneken játszódó cselekmény (1849. júniusától 1850 nyaráig, 1839-1841-ig és 1848 júliusától 1849 júniusáig) legfőképp arra keresi a választ, ki vagy kik felelősek azért, hogy a lánglelkű, de gyenge fizikumú költőt újra meg újra a csatatéren találjuk. Nem is csak a szabadság/szerelem viaskodik a lelkében, de a feloldhatatlannak látszó dilemma is: karddal vagy tollal szolgálhatja-e jobban a hazát?  „A kor ünnepelt költője egy mindennel szemben (is) lázadó, extrém önkifejező, de mélységesen önkereső figura. A darab nem a mainstream Petőfit mutatja be, hanem az identitását kutató huszonévest, aki akár a korunk fiatalja is lehet” – mondja Almási-Tóth András, a szabadakarat>>>> rendezője, aki a szövegkönyvet is jegyzi. „A közismert énekesek színpadi jelenléte, a koncertszerű előadásmód kiragadja a sztorit a hagyományos színházi előadások, musicalek konvencióiból. A fizikai színház kifejező eszközeinek segítségével egy olyan színpadi szövetet szeretnénk létrehozni, amiben ugyan fellelhető az átélhető emberi történet, de a jelenetek ritmusa sokkal közelebb áll a mai fiatal generáció vizuális kultúrájához, az Insta- és Tik-Tok videók tempójához és látványvilágához” – mondják az alkotók.

“A darab zenei világa egyfajta Gen Z koktél, melyben a mai pop-rock és alternatív rock friss hangzása és az újhullámos magyar rap tökéletesen megfér egymás mellett.  A szabadakarat>>>> tehát a legfiatalabb generáció zenei nyelvén meséli el Petőfi Sándor és Szendrey Júlia történetét, mégis generációkon túlmutatva mindenkihez szól és kísérletet tesz arra, hogy új arculatával kiterjessze a magyar zenés színház műfaji kereteit” – mondja Bella Máté, a darab zenei producere.

„A szabad akarat nem csupán, mint a reformkor alapvető mozgatórugója jelenik meg, de az előadás befogadója, a nézők számára is egy üzenet, hogy az idősíkon előre és vissza ugráló jelenetekből, a próza és a zenés műfajok elegyéből mindenki szabadon, önmaga állítsa össze a történetet, amiben a gyakorta megjelenő videók, a pixelesen összerakott díszletek és a prózai részek és a karakteresen elváló műfajú zenei betétek adhatnak kapaszkodót. A szabadakarat>>>> egy olyan, újszerű színházi élményt kínál, melynek végén mindenki a saját maga által megélt történetet viheti majd haza”- meséli Illés Gabriella, az előadás producere, aki hozzátette: nagy megtiszteltetés az idén 10 éves TulipánTündér Produkció számára, hogy a Petőfi Sándor bicentenáriumi emlékévben lehetőséget kaptak az Nemzeti Kulturális Alaptól a történet színpadi feldolgozására.

A darab egyik prózai főszereplője Staub Viktória színművész, aki 2018-ban még alig kezdte el a színművészetit, máris szerepet kapott az Aranyélet harmadik évadában, aztán óriásit alakított A játszma című krimiben, legutóbb pedig A Király című sorozatban láthattuk. A prózai Petőfit pedig Tóth Mátyás ifjú színművész alakítja, akinek alternatív színházi kezdeményezések, bábos projektek, klasszikus nagyszínpadi előadások és nemzetközi filmes munkák határozták meg eddigi pályáját.

 

A darab énekes főszereplői, Júlia szerepében Schoblocher Barbara, a Blahalouisana együttes egyik alapítója és kezdetektől fogva frontember-énekese, Petőfit pedig Ember Márk énekli, aki a főiskola alatt és után a Vígszínházban, majd később a Tháliában játszott. A Grund – vígszínházi fiúzenekar énekese, és a Pál utcai fiúk musical-ben az idősebb Pásztor alakítója.

A történetmesélés során markáns karakterrel, egy újhullámos zenei vonallal jelennek meg a mai, fiatal generáció kommentjei, két előadó tolmácsolásában: AKC Misi (Vellinger Mihály)  a magyar trap egyik legismertebb arca, rapper, producer és dalszerző is egyben, valamint Filo (Fuchs Benjamin) a magyar underground zenében már jól ismert előadó, akit a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon az Eltörölni Frankot c. filmben nyújtott alakításáért Starlight-díjjal tüntették ki 2021-ben.

További szerepekben láthatjuk Mertz Tibort, Ruzsik Katát, Kiss Péter Balázst és Száraz Dénest is.

A darab írója és rendezője Almási-Tóth András, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett, Vámos László-díjas színházrendező, akinek számos zenés színpadi mű fűződik íróként és rendezőként is a nevéhez, a múltban pedig több sikeres produkcióban dolgozott már együtt a szabadakarat>>>> zenei producerével, az Erkel Ferenc és Bartók-Pásztory-díjas Bella Mátéval, aki társszerzőként Jancsó Gábort (Blahalouisana) és Furák Pétert (Follow the Flow) kérte fel maga mellé. A dalszövegeket Hujber Szabolcs, Artisjus-díjas dalszövegíró jegyzi. A darab dramaturgja Szokolai Brigitta.

A díszlet és látvány Rajcsányi Balázs, Bass Awards silver és bronze díjas díszlettervező munkája, a jelmeztervező Kiss Márk, aki 2022-ben az „év Stylistja” volt. A darab koreográfusa pedig a Harangozó Gyula-díjas koreográfus, táncművész, Kulcsár Noémi.

A darabot a TulipánTündér Produkció viszi színpadra, producere Illés Gabriella. Megannyi népszerű produktum köthető már a nevükhöz, számos eddigi sikereik között olyan produkciók szerepelnek, mint a Broadway látványvilágát idéző ÁLOMUTAZÓ színházi show, a Szabó Győző droggal folytatott küzdelmeiről szóló TOXIKOMA film, vagy éppen a TV2-n futó Hazatalálsz c. napi sorozat.

A cég koprodukciós partnere a MySpace Produkció, társproducerei Lutter Imre és Korompai Gábor. 

Nyitókép: Drakula collective

Ajánljuk még:

Költők szent városa, a csodálatos Vilnius

Az észak Jeruzsálemének nevezett Vilniusról érkezésem előtt csak annyit tudtam, hogy Litvánia fővárosa, és én soha nem terveznék odautazni. De az élet annak rendje és módja szerint másképp intézte a dolgokat, és én annak rendje és módja szerint meghajoltam az akarat előtt. Nagyon kellemesen csalódtam, változatos kulturális örömforrást és felfedezést tartogatott a város, mintha egy évtizedekig járt világ alól hirtelen kibukkanna egy új, semmihez nem fogható másik földrész. Szubjektív beszámoló az ékszerdoboznál nagyobb, de a szokványos európai fővárosoknál kisebb Vilniusban.