Április 30. a magyar film napja, és idén éppen a 120. évfordulóját ünnepeltük annak, hogy elkészült az első megrendezett magyar film, A táncz. Ennek apropóján írt egy cikket Bobrás Marcsi a maga legkedvesebb magyar mozijáról, amit annyi év után is (egyre jobban) szeret.
„Annyi jó, felejthetetlen alkotás készült az elmúlt 120 évben! Ott van a Halálos tavasz, a Szent Péter esernyője, a Körhinta, a Szaffi, a Vuk, a Lúdas Matyi, az Abigél, a Tüskevér, az Indul a bakterház, az Isten hozta, őrnagy úr, A tizedes meg a többiek, az Égigérő fű, a Csapd le csacsi vagy éppen a Mephisto. És még hosszan folytathatnám a sort, mert minden műfajban találunk ikonikus filmeket, amiket megéri újra és újra felfedezni magunknak. És ha filmekről és emlékezésről van szó, én egyetlen alkotást tudok kiemelni, ami számomra különösen kedves, mindig, ugyanúgy: a Szindbád” – írta akkor.
A cikkben egy kérdést is feltett Marcsi, mert kíváncsi volt, nektek, az egy.hu olvasóinak milyen magyar filmek tetszenek a leginkább. Írtatok fantasztikus színészlegendáinkról, akiknek neve, mintha szavatolná is a sikert – elég csak Páger Antalt, Bujtort vagy Kiss Manyit említeni, aztán sokat soroltatok az ismert, örökérvényű, mindig kedves alkotásokból. És többen említettetek egészen különleges, tagadhatatlanul értékes, de kevésbé ismert mozikat is. A hétvégén a szerkesztőség tagjai többen szemezgettek ezek közül – hoztunk hát ebből egy gyűjtést!
FŰRE LÉPNI SZABAD
Tolnay Klári, Páger Antal, Makláry Zoltán, Tordy Géza – kell még többet mondanunk? Ha nem is, van miről mesélni: a filmet Makk Károly rendezte, Bacsó Péter és Szász Péter forgatókönyve alapján. A cselekmény helyszíne – részben – a régi fényében pompázó Veszprém városa, ahová elmenekül egy budapesti „Rómeó és Júlia” fiatalpár, akiknek szülei között (osztály)ellentét feszül.
A kor problémái – nevetesen a lakások kiutalása, és az a körüli zűrök –, ha óvatosan is, de meg-megjelennek, és bár a történet nem a legbonyolultabb, a cselekmény sem száguldóan gyors, bájos egyestés kikapcsolódást mindenképpen nyújt a film.
Ráadásul fiatalként is garantáltan élvezhető mozi, már csak azért is, mert olyan színészeket nézhetünk, akikről garantáltan rengeteget hallottunk már... szóval, akár egyedül, akár az unokákkal, de érdemes nekikezdeni. Rendhagyó történelemórának sem utolsó!
HATTYÚDAL
Szintén Szász Péter és Páger Antal közreműködésével készült a hatvanas években ez a mozi, rendezője Keleti Márton volt. A szereposztás az előzőhöz hasonlóan paradés, a vígjátékban többek között Sztankay István, Bodrogi Gyula és Szirtes Ádám is feltűnik.
A sztori szerint egy modern lakótelep és az általa képviselt világ mindinkább kiszorítja a régi értékekbe kapaszkodó öreget, Tamburást (Páger Antal). Lévén a csapatban túl fiatalok vagyunk ahhoz, hogy emlékezzünk a film készítésének idejére, különös utazás ez a mozi; sok elgondolkodtató kérdéssel a haladásról, a régi és az új viszonyáról.
Az idősebbek közül a film betétdalára talán sokan emlékeznek még:
KÉT EMELET BOLDOGSÁG
Ha már megállíthatatlan építkezés: a Két emelet boldogság történetében egy frissen átadott háztömb, és az új lakőközösség életét ismerhetjük meg. Az utóbbi időben Törőcsik Mari halála okán több fórumon előszedték ezt a filmet, és valóban szívmelengető látvány az akkor még fiatal „nagyöregeket” újra látni. Feltűnik Domján Edit, Kiss Manyi, Garas Dezső, Mécs Károly és Csűrös Karola is.
Különösen jó, hogy eszünkbe jutattátok ezt a filmet: a szerkesztőségből, miután beszélgettünk róla, többen újranézték, de olyan is akadt, aki most látta először – csalódni senki sem csalódott!
EMBEREK A HAVASON
Komolyabb darab az Emberek a havason, és talán kevesebben is ismerik; egy húsz évvel korábbi, 1940-es évek elején forgatott Szőts István-film, a rendező első nagyjátékfilmje. Drámai, erős alkotás, amiben egy székely család tragikus sorsába pillanthatunk be, szívszorító képet kapva az elszakított, mégis hihetetlenül erős hegyi emberek életéről. Egykor a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be, ahol díjat is nyert. De nem a múlt miatt érdekes ez az alkotás, hanem mert a mai napig tanulni, és tanítani lehet belőle.
HÁZ A SZIKLÁK ALATT
Későbbi, 1959-es, ám még sötétebb film Makk Károly drámája. A második világháború után játszódó történetben Ferencnek, a háborúból betegen hazatért, időközben megözvegyült férfinak a küzdelmeit ismerhetjük meg, akibe beleszeret nagyon csúnya, púpos sógornője. Görbe János, Psota Irén, Bara Margit és Szirtes Ádám egy olyan lehúzó, fekete világot jelenít meg, amit nézni is nehéz – de felemelő, de érdemes.
Mert hihetetlen széles palettán válogathatunk jó magyar filmek közül, bármilyen műfajban találhatunk kedvünkre valót.
Pláne, ha ennyi jó javaslatot adunk egymásnak – köszönjük!
Nyitókép: Fortepan / Szalay Zoltán
Ajánljuk még:
„Ez a kapcsolat csak 10-12 évre adatik meg, ezt sajnos el kell fogadni” – egy vakvezető kutya gazdájának vallomása
A Bodeni-tó a róla szóló útikönyv szerzőjének szemével – Bagó Tündével beszélgettünk
„Székelyföldön még nagyon erős az otthonfőzés kultúrája, és ezt fenn is kell tartani” – Szőcs Előd székelyföldi séffel beszélgettünk
