10 érdekesség az idén 70 éve megjelent Zabhegyezőről

Kult

10 érdekesség az idén 70 éve megjelent Zabhegyezőről

J. D. Salinger regénye, a Zabhegyező, avagy újrafordított kiadásban, a Rozsban a fogó 70 évvel ezelőtt, 1951. nyarán jelent meg az Egyesült Államokban. Nemcsak fiatalok milliót, de gyilkosokat is inspirált Holden Caulfield története, aki tizenéves lázadóként küzd az élet és a felnőtté válás ellen. Összegyűjtöttem pár érdekességet a kultikus műről, hiszen akárcsak Salingert, a Zabhegyezőt is sok-sok titok lengi körül.

1. Háborús könyv, régebbi karakterrel

Holden Caulfield karaktere már 1941-ben, tíz évvel a regény megjelenése előtt is megszületett Salinger fejében, ekkor mindössze egy rövid történetben említette a fiatal lázadót. A tényleges történetet, a Zabhegyezőt csak a második világháborús években kezdte el az író, katonaként. A barátai az egységből jól ismerték Salinger hobbiját, és sokszor viccelődtek is azzal, hogy semmit nem fognak dolgozni, ha vele mennek járőrözni, mert Salinger rendszeresen leparkoltatta a kocsit az út szélére, hogy folytassa a Zabhegyező írását. Állítása szerint a kézirat megőrzése tartotta életben. A háború után elmegyógyintézetbe került poszttraumás stressz szindrómával, Holden Caulfield történetét ebben az időszakban véglegesítette.

2. Hihetetlen indulás

Öt évvel később, 1946-ban, miután távozott az elmegyógyintézetből, már konkrét részleteket mutatott a Zabhegyezőből a The New Yorker magazinnak, ám a szerkesztők elutasították. Egyetlen részletet sem jelentettek meg, mert nem tartották hihetőnek Holden Caulfield karakterét.

3. Nevezetes elnevezés

Több teória is létezik arra, vajon Salinger hogyan találta ki Holden Caulfield nevét. Egyesek szerint Holden Bowler ihlette, aki Salinger hajóstársa volt a háború alatt. Mások szerint a Dear Ruth c. filmből merítette az ötletet, amelyben a két főszereplő William Holden és Joan Caulfield nevet viseli. De sokak szerint Holden maga Salinger beceneve, hajóstársai becézték így a háború alatt. Annyi bizonyos, hogy utolsó interjújában, amit egy tizenéves lánynak adott a helyi iskolai újságnak, a következőt mondta: „Gyermekkorom nagyon is olyan volt, mint azé a fiúé a könyvben, és nagy megkönnyebbülést jelentett, hogy az embereknek ezt elmondhattam.”

4. Címkérdés

The Book of the Month Club, amely egy előfizetésen alapuló e-kereskedelmi szolgáltatás, rábólintott a Zabhegyezőre, és hajlandó lett volna több ezer előfizetőhöz eljuttatni. Egy kérésük volt csak az alapítóknak, hogy Salinger változtassa meg a könyv címét. Az író erre nem volt hajlandó, mondván „Holden Caulfieldnak ez nem tetszene”.

5. Ellenzők mindig vannak

Megjelenés után noha bámulatos kritikákat kapott, voltak, akiket nem nyert meg a könyv. A The Christian Science Monitor szerint például a könyv nem alkalmas arra, hogy gyerekek, tinédzserek olvassák, ráadásul szerintük Caulfield karaktere hitvány, profán és szánalmas, a legkevésbé sem példamutató.

6. Cenzúrás sikerek

1981-ben a Zabhegyező volt a legtöbbet cenzúrázott könyv, és ezzel egyidőben a második legtöbbet tanított mű az Egyesült Államok állami iskoláiban. Az ok, amiért számos helyen betiltották, végtelenül egyszerű: kifogásolták Caulfield nyelvezetét, vulgaritását, és azt is, hogy egy prostituálttal kapcsolatba lépett. 1960-ban egy oklahomai tanárt elbocsátottak, mert tanította a Zabhegyezőt.

7. Mark David Chapman

Nemcsak Bill Gates és George H. W. Bush egyik kedvenc könyve a Zabhegyező, de John Lennon gyilkosának, Mark David Chapmannak is. Amikor a rendőrök a gyilkosság helyszínére értek, a 25 éves Mark David Chapman épp a Zabhegyezőt olvasta. Könyvének első oldalára bele is írta, hogy „ez a hitvallásom”, majd aláírta Holden Caulfieldként. Egy tárgyalásán azt mondta, hogy „az ok, amiért megöltem John Lennont, hogy népszerűsítsem a Zabhegyezőt”. Állítása szerint azért kívánta a zenész halálát, mert olyan „phony” lett – utalva Holden Caulfield egyik kulcsszavára. A phony szó, ami magyar fordításban képmutatót jelent, 35-ször jelenik meg az eredeti műben.

8. Filmtilalom

J. D. Salinger szó szerint megtiltotta, hogy művéből filmet készítsenek. Többek között Steven Spielberget, Jack Nicholsont és Leonardo DiCapriót is elutasította.

9. Zenei hatások

A Green Day zenekar egy „Who wrote Holden Caulfield” dallal debütált. Az énekes, Billie Joe Armstrong egyszer megjegyezte, hogy egy középiskolai tanár javaslatára elolvasta a Zabhegyezőt, de akkor még nem tetszett neki. Felnőtt fejjel úgy döntött, hogy ad egy új esélyt a könyvnek.

10. Gyors és kitartó sikerek

Holden Caulfield története az eddigi számítások alapján 65 millió példányban kelt el, ami valódi csúcsteljesítménynek számít. Már a megjelenés napjától kezdve látszódott, hogy siker lesz: két hónap alatt nyolc utánnyomást rendeltek el, a New York Times bestseller-listáján pedig 30 héten át szerepelt. Mai napig nagyjából 685 példányt adnak el naponta.

Noha a Zabhegyező világhírűvé tette J. D. Salingert, ő maga úgy döntött a megjelenést követően, hogy elzárkózik a társadalomtól, publikálni se fog többet. „Csodálatos nyugalmat jelent, hogy nem publikálok. Békét. Csendet. A publikálás a magánéletembe való rettenetes betolakodás. Szeretek írni. De csak magamnak és a saját kedvtelésemre” – magyarázta döntését.

Forrás: ITT, ITT, ITT és ITT 

Ajánljuk még:

Elfogadni az elfogadhatatlant: ha kiderül, hogy a gyereknek komoly baja van
Amikor egy család gyereket vár, a szülőket és hozzátartozókat egyaránt boldogság tölti el. Álmokat szőnek, a legjobb tulajdonságokkal ruházzák fel, szép és sikeres jövőt álmodnak neki. Mi történik azonban akkor, ha ez a kép idejekorán szertefoszlik? Mi történik akkor, ha a megálmodott gyerek minden előjel nélkül, vagy akár előre sejthetően, valamilyen speciális nevelési igénnyel érkezik meg a családba? Hogyan tovább? Gyógypedagógusként szerzett tapasztalataim által járom körbe a témát, a bevezető esettanulmányt pedig Szabolcs Judit és Singer Magdolna Sorsfordító gyerekek című könyvéből kölcsönöztem.