A közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) a Kárpát-medencében őshonos gyógynövényünk, amit a népnyelvben Szent János füvének is neveznek, mivel első virágzását június 24-én, János és Iván napján figyelték meg. Másutt Jézus füvének, vérfűnek hívják az orbáncfüvet, mert a néphit szerint Jézus keresztfájának tövében nőtt, sárga virágjának kifolyó vörös nedve pedig Krisztus vérére asszociál: ezáltal a növény a megtisztulás jelképévé vált.
Hívják lyukaslevelűfűnek is, mivel leveleit a Nap felé fordítva láthatóvá válnak áttetsző pontjai: az értékes anyagokat magukban rejtő illóolajtartók.
Széles körben ismert és megbecsült növényünk, amit a modern kertészeti irányzatok megjelenése óta számos, gyógyhatást magáénak nem tudó, távoli rokonával szoktak összekeverni. Éppen ezért vásárláskor nem elég annyit mondanunk, hogy „orbáncfűvel van dolgunk”, mert közel sem mindegy, hogy melyikkel.
Fotó: Pixabay / Manfred Antranias Zimmer
A hagyomány szerint a fiatal lányok Szent Iván éjszakájára koszorút fontak maguknak orbáncfűből, és fejükön a koszorúval táncolták körbe a tüzet. Majd a folyóba dobták a kókadozó virágokkal tele koszorút, és ha a virágok feléledtek, biztosra vették, hogy a következő évben férjhez mennek. Növénynemzetsége 400 fajt számlál – nem csoda, hogy több legenda is kötődik ehhez a látványos és változatos virághoz.
A kerti dísznövényként kapható fajok nem alkalmasak emberi fogyasztásra – díszítő értékük azonban vitathatatlan.
Vegyük hát sorra most őket: a rézsűinket, sziklakertjeinket vagy növénytársításainkat díszítő változatokat, mert vannak köztük olyanok, amiknek nemcsak esztétikai, de más hasznos szerepük is lehet kertünkben.
Fotó: Pixabay / Sophie Martin
Az egyik legismertebb közülük az örökzöld orbáncfű (Hypericum calycinum). Ez a maximum 50 centiméter magasra és 80 centiméter szélesre fejlődő növény könnyen nevelhető, talajban nem válogat, közepes víz- és fényigényű faj. Júniustól egészen szeptemberig virágzik, ősszel pedig a madarak által is kedvelt bordó bogyótermést érlel.
Az örökzöld orbáncfű kiváló választás lehet rézsűkbe és kevésbé jó szerkezetű talajokba.
A bordólevelű orbáncfű (Hypericum androsaemum ’Albury Purple’) nagyobb, akár 90 centiméteres magasságot is elérő fajta. A nyár második felében virágzik, és rózsaszín, majd később feketésre színeződő ovális terméseket nevel. Üde színfoltja lehet kertünknek, de nem árt vigyázni vele, mert legyökerező tarackjaival nagyon el tud terjedni, veszélyeztetve ezzel más növények életterét.
Fotó: Pixabay / Martin Hetto
Izgalmas változat a Hypericum moserianum ’Little Misstery’, ami egy maximum fél méter magas, de igen szélesre növekvő változat. Érdekességét mégsem habitusa adja, hanem aranysárga szegélyű zöld levelei, amelyek ráadásul fiatalabb korában vöröses-rózsaszínes árnyalatokban pompáznak.
Középsárga, határozottan kirajzolódó virágaival hódít a japán orbáncfű (Hypericum patulum ’Hidcote Gold’, és gazdagon virágzó, halványsárga árnyalataival színesítheti ágyásainkat a Hypericum x inodorum ’Magical Sunshine’.
Fotó: Pixabay / Wayne Jackson
Vannak olyan változatok is, amelyeknek különleges bogyói jelentik fő díszítő értéküket. Ilyenek a Hypericum ’Miracle Pistache’, ami nevét pisztáciazöld bogyóiról kapta. Kifejezetten meglepő és izgalmas változat a fehér bogyókat érlelő Hypericum inodorum ’Magical White’, ami akár az egy méteres magasságot is elérheti.
Végül, de nem utolsó sorban olyan orbáncfű változatokhoz is hozzájuthatunk, amelyeknek habitusa és megjelenése már nagyban eltér az alapfajtól vagy a kertészeti változatok ismertebb fajaitól. Ilyen az aprólevelű orbáncfű (Hypericum polyphyllum ’Grandiflorum’) vagy a tarka orbáncfű is (Hypericum moserianum ’Tricolor’).
Fotó: Pixabay / Gary Stearman
Válogatni tehát bőven van miből, de arra nagyon figyeljünk, hogy a fajtának megfelelő körülmények közé telepítsük, és a vadulásra, terjedésre hajlamos változatokat fegyelmezetten tartsuk kordában! Pár évvel ezelőtt magam is megtapasztaltam az orbáncfű terjeszkedésének erejét, és sok küzdelmet okozott a szinte megszámlálhatatlan helyen feltörő hajtások visszaszorítása.
Ha azonban meg tudunk barátkozni vele, és találunk olyan változatokat, amelyek megtetszenek, akkor érdemes telepítenünk belőlük párat a kertünkbe, mert az apró kerti élőlények nagyon szeretik: a beporzók örömmel lengik körül, a gyíkok egyik kedvenc játszótere, és számos pókfajnak is kiváló menedéket nyújt.
Ajánljuk még: