Kert

Sokkal több mint gyógytea – mindent a kamilláról

A kamilla hallatán valamiféle betegség okán főzött kamillatea ugrik be a legtöbbeknek, pedig e kedves kis virág ennél többre is hivatott! Széleskörűen használható házi patikaszer, de szép és illatos a kertben, és akár finoman fűszerezhetünk is vele!

Nekem megadatott az a szerencse, hogy hosszú évekig a Gödöllői dombság közelében éltem, ahol sokféle gyógynövényt termesztettek akkoriban. Az út Kerepes, Nagytarcsa és Cinkota közt nem egyszer habosan illatozott édesköménytől, levendulától, kamillától. Az M0-ás autóút építse idején nagy területek maradtak parlagon, amelyeket a természet vett vissza: csodás pipacs- és búzavirágmezők virítottak nyár elején, és volt, ahol a kivadult kamilla borította el virágaival a földeket.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Ha bemerészkedtünk a kamillamezőbe – és miért ne tettük volna, mert hálás fotóháttérnek tetszett, és nem zavart senkit sem – a cipőnket sárga virágpor borította el. Illatát napokon át éreztük még orrunkban, mert ilyen töménységben már nem az a bizonyos kamillatea dereng fel, hanem a virágnak ellenállhatatlan varázsa. Ma már megépült az autópálya, a valamikori kamillamezők eltűntek, egészen Nógrádig kell menni, ha egy nagyot szeretnénk szippantani a hamisítatlan „orvosiszékfű-illatból”-ból. De a minap éppen az árokparton botlottam bele – vajon oda honnan érkezhetett?

A kamilla, vagy hivatalosabban az orvosi székfű egynyári növény, illatáról könnyen felismerhető. Nevének semmi a köze a székhez, inkább a szik-hez, ami régi nyelvünkben a tojássárgáját jelentette, és sárga közepére, bőséges sárga virágporára utalt.

Úgy tartják, hogy ő a legártatlanabb gyógynövény, de azért legyünk résen:

gyűjtésnél összetéveszthető, mert vannak hasonlóan kinéző távoli rokonai, mint például a római kamilla is. Vannak, akik érzékenyek a fészkesvirágzatú növényekre, ők nem alkalmazhatják külsőleg sem!

Régebben a szemgyulladások ikonikus orvossága volt, közszájon forgott, hogy a gyulladt szemre kamilla a megoldás – bánjunk ezzel is csínján, mert szárító hatása könnyen ez ellenkezőjét válthatja ki. A kamillavirágból lepárolt illóolaj meglepően kékes színű, a kozmetikai ipar használja.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A virág neve egyben női utónév is, és az elmúlt években egyre többször adták a szülők leányuknak a Kamilla nevet, amely jelentése „nemesi születésű”. Ha gondosan megszemléljük a növényt, fel is lelhetjük rajta a nemes egyszerűség eleganciáját.

Legkeresettebb gyógynövényünk teája gyógyerejéről híres, forrázata kellemes ízű, jó közérzetet biztosít. Készíthető friss vagy egész évben szárított virágokból is. A legfinomabb tea a nagyanyám szerint úgy készül, hogy 4 evőkanálnyi friss vagy fele ennyi szárított virágot leforrázunk egy liter vízzel, 10 perc állás után leszűrjük, és virágmézzel ízesítve elkortyoljuk. Lényeges, hogy amíg a tea pihen, vagyis kioldódnak belőle a hatóanyagok, mindenképpen legyen a kanna lefedve, hogy a „lényeg” ne illanjon el. Ez természetesen nem csak a kamillára igaz. Nyáridőn, szűrés után behűtve, kevés citromlevet csöppentve bele változatosságot hozhat a házilag készült üdítő italok palettájára. Virágos jégkockát belepottyantva még extra parti-italnak is beválik.

A kamilla aromája gyümölcsök ízével kitűnően harmonizál,

bátran használhatjuk gyümölcslevesekhez, gyümölcssalátákhoz, akár déligyümölcsökhöz is – természetesen frissen. 

Nálunk nagy kedvenc a hideg gyümölcsleves, amely a hagyományos fahéj-szegfűszeg fűszerpáros helyett a kamilla-kurkuma jegyeit viseli magán.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Ausztriai gyógynövényes kalandjaim közepette mindig meglepő receptekkel találkozom. Így volt az elmúlt nyáron is, amikor különleges finomságokat hozott magával vendéglátóm a túrára. A mézes-kamillás muffin masszáját finomra tört szárított kamillavirág gazdagította, és a tetejét borító mázon friss kamillavirágok bámészkodtak a nagyvilágba. A friss virág a süteményen sajnos rövid életű, de mindenképpen stílusos!

 

Ajánljuk még:

Aprócska virág, amiből még burnótot is készítettek hajdanán – az árvacsalán

A korabeli feljegyzések szerint azért kapta az „árva” jelzőt, mert rokonától eltérően nem szúr, és érintése nem okoz viszketést. Összevagdalt leveleit szeszben áztatva tüdővész elleni orvosságot készítettek belőle, és rostjai még finomabb szövetek készítésére is alkalmassá tették. Az árvacsalán színes virágai beterítik a tavaszi réteket, útszegélyeket és kerteket.