Pontosan mitől is védett állat a hörcsög, ha szőrméje továbbra is elérhető a piacon?

A mezei hörcsög (Cricetus cricetus) Magyarországon is védett faj, pénzben kifejezett értéke 25000 Ft. A nemrég még vígan sokasodó faj ma már a leggyorsabban visszaszoruló európai emlősnek számít, és globális helyzete komoly aggodalomra ad okot. A nem szelektív, azaz más emlős- és madárfaj pusztulását is okozó mérgezés ugyanis nagymértékben pusztítja a hazai állományokat, Nyugat-Európában pedig a sok helyen a lucerna és téli gabona alkotta mozaikos növénykultúrák helyének intenzíven művelt kukorica-monokultúrák általi átvétele okozza, amelyekről ismeretes, hogy tavasszal nem biztosítanak megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot a telelőüregüket elhagyó hörcsögöknek.

Az ötvenes évek óta a hörcsög szaporodási rátája folyamatosan csökken: egy nőstény évente csak 1-2 almot képes felnevelni a korábbi 2-3 helyett.

A szakértők szerint ez a csökkenés akkora méreteket ölt, hogyha nem védjük meg őket, a faj 30 éven belül kipusztulhat a Földről.

A probléma azonban ennél sokkal összetettebb, és így a védekezés is sokkal nehezebb. Mert a természetes élőhelyről kiszoruló hörcsögök más területet keresnek a túléléshez, és egyre inkább megjelennek a településeken is. Ráadásul a településen felbukkanó egyedek kárt okoznak az embereknek, és potenciális epidemiológiai kockázatot is jelentenek, ezért csapdákkal, mérgekkel védekeznek ellenük – ezzel tovább súlyosbítva a populáció problémáit.

Ha jobban belegondolunk, a hörcsögök urbanizálódása számos más fajra is kihatással van: a sasok vagy a molnárgörény számára a kiskertben élő hörcsög nem elérhető táplálék.

Az ilyen helyzeteken igyekeznek segíteni az olyan projektek, mint a RAPTORSPREYLIFE, ami a belterületi hörcsögök befogásával új kolóniák kialakításán dolgozik, méghozzá olyan helyeken, ahol biztosítható a hörcsögök védelme és a ragadozók is hozzájuk férhetnek.

Fotó: Wikipedia / Agnieszka Szeląg

Ma is élő időseink valószínűleg nehezen értenék meg a most felhozott problémákat, ugyanis pár évtizeddel ezelőtt a szántóföldi növénytermesztés szinte teljes ágazatát befolyásolta a mezei hörcsög szaporodása: minden évtizedben lehetett számítani egy mindent elsöprő hörcsöginvázióra, ami akár a teljes termést is elpusztíthatta. Kitaibel Pál még leírhatatlan számú hörcsögpopulációról számolt be az 1796-os év Magyarországán, 1838-ban pedig arról olvashatunk a Hirnök hasábjain, hogy voltak olyan földek, amelyekről remélni se lehetett „tengeriszedét”, a hörcsögök kártétele miatt. Az 1920-as években is bőven volt hörcsög a földeken, és ez olyannyira jellemző volt az országra, hogy

a hörcsögök csapdázása egy új mesterséget is életre keltett: a „hörcsögtőrözők” megjelenését, akik a befogott állatok szőrméjét is értékesítették.

Igen jól jártak, akik ezt a mesterséget választották: két forrásból is volt bevételük: egyrészt a gazdák fizettek nekik a hörcsögmentesítésért, másrészt még ennél is nagyobb bevétele tettek szert a bőrök, szőrmék eladásával.

Fotó: Pexels / Zacharias Korsalka

Az egészben a legmegdöbbentőbb az, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum blogbejegyzése szerint még ma is vannak tőrözők, akik főszezonban átlagosan napi 2000-2800 hörcsögöt is elejtenek. A szerző szerint, ha egy gazda szerződésben biztosítottan fizet a fogásért, már érkeznek is a tőrözők a területre, és tömegesen gyűjtik be a hörcsögöket- sőt: egy amerikai cég weblapján állítólag még most is lehet előjegyzést tenni Magyarországon gyűjtött hörcsögbőrökre.

Nem igazán tudtam összeegyeztetni a védett állat és a szerződésben vállalható tömegmészárlás, illetve szőrmebiznisz hármasát, ezért magam is utánakerestem a megdöbbentő állításoknak: valóban több fórumon is elérhetőek a magyar hörcsögbőrök és szőrmék – átlagosan 35 dolláros darabáron.

Utána olvasva a hazai szabályozásnak, az is kiderül, hogy a rendeletek szerint a hörcsög gyérítését – a növénytermesztésben keletkezett károk mérséklése érdekében – védett természeti területen kívül, az ingatlan tulajdonosa, illetve jogszerű használója által megbízott személy engedély nélkül végezheti március 1-től május 31-ig Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területén, amennyiben a lakott hörcsögkotorékok száma hektáronként meghaladja a kettőt.

Paradox ködfelhő lebeg fejünk fölött hörcsögügyben: nagy bajban van, védett, kiemelt jelentőségű állat, kihalhat, kihalása más fajokat is érzékenyen érinthet – de azért kiskapukon keresztül pusztítható…

És miközben folyamatosan lehetetlenítjük el természetes élőhelyén, fel vagyunk háborodva, hogy más választás híján kertünkben dézsmálja meg a zöldségeket vagy éppen a háziállatoknak kihelyezett ételt. Ördögi kör ez.

Fotó: Wikipedia / SgH Vienna

Ráadásul az emberhez egyre közelebb húzódó hörcsögpopulációk az Alföldön már „hörcsögös falvak” kialakulásához is vezettek, de Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye déli részén is komoly problémákat okoznak a településeken.

A mezei hörcsög esete kifejezetten jó példa arra, hogy milyen ördögi körbe gyűrűzik a nem megfelelő emberi beavatkozás, a meggondolatlan természeturalás és az egymással összefüggő folyamatok szakszerűtlen kezelése.

Ha a mezei hörcsög valóban eltűnik Európából vagy a világból, az más fajokat is nagyon érzékenyen fog érinteni, ami újabb nem várt változásokat indít majd be, és nagy valószínűséggel újabb fajokat sodor a kihalás vagy a veszély szélére.

Az 50%-ban zöld területekből álló Bécs központi temetője Európa-szerte talán a legjelentősebb hörcsögpopulációval rendelkezik – erről szól a BBC tudósítása:

Nehéz minden helyzetre érvényes megoldást javasolni ebben a helyzetben, mert a probléma valóban összetett, ezért azt javaslom, hogy amennyiben tolerálhatatlan vagy súlyos károkat okoz kertünkben a hörcsög, ne mi avatkozzunk be, hanem vegyük fel a kapcsolatot egy témában jártas szakemberrel, és ösztönözzük az áttelepítést.