Négy évszakos kincsünk: a finom és szép akác

A fehér akác (Robinia Pseudoacacia) hazája Észak-Amerika, ahonnan a XVIII. században került az öreg kontinensre. Mióta Tessedik Sámuel meghonosította hazánkban is e szívós fát elsősorban az alföldi futóhomok megkötésére, elválaszthatatlan lett a magyar földtől, talán azt is gondolhatnánk, ősi magyar fánk. Pedig nem, és erőszakosságával elhatalmasodik az őshonos erdőségeken, ha nem vigyázunk. A magasabb hegyeket kivéve szinte mindenhol megtalálhatjuk, az alföldi magyar tanyavilág képéhez hozzátartozik.

Fotó: Halmos Monika – @rozsakunyho

Négy évszakos fa: télen tüzelőként gondolunk rá, tavasszal édes virágillatától bódulunk szerelembe, nyáron élvezzük libegő lombjának árnyát, ősszel pedig erősen bosszankodunk, ha gereblyézni-seperni kell a lehulló levéltengert. Gyökerein apró gumócskák, Bacillus radicicola nevű baktériumok élnek az akáccal szimbiózisban. Ezek nagy mennyiségű nitrogént kötnek meg a levegőből, amit szervesanyagként továbbítanak a növénynek – aki ezért cserébe a fotoszintézissel létrehozott tápanyagokkal látja el őket.

Az akácfa virágai 10-15 cm hosszú, lógó, fehér fürtöket alkotnak. Általában május közepétől június közepéig virágoznak, de idén ez is korábban kezdődött, hiszen már bőven szedhetjük az akácvirágot egyes helyeken. A kellemes illatú virágok a legjelentősebb mézelők, melyek kedvező időben az egész koronát elborítják.

Fehér virágfürtjeinek illata megédesíti a tavaszi éjszakákat, és – mert kitűnő méhlegelő – kiváló magyar akácmézünk alapja.

Mivel a virágzás az ország déli részétől észak felé haladva időben eltolódik, a vándorméhészeknek lehetőségük adódik ezt kihasználva, akár 6-8 héten át is akácról gyűjtetni a mézet. Az akác virágából készült teát a népi gyógyászat meghűléses betegségeknél köhögéscsillapítóként alkalmazza.

Fotó: Pixabay

A fehér fürtök a konyhában sokféle módon készíthetők el. Fontos, hogy étkezési célra szennyezett területektől távol, semmiképp sem utak mellől gyűjtsük a virágokat! Csakis a fehér akác virágai kerülhetnek a konyhába, bármilyen csábító a lila- vagy a sárga virágú akác, azokban csak szemeink gyönyörködjenek: ők valójában csak a nevükben akácok, távoli rokonok csupán.

Kulináris élvezetet csak a fehér akác nyújthat!

Szinte adja magát, hogy amikor itt az akác virágzásának ideje, a mézzel édesített pohárkrémek, túrós-joghurtos könnyű desszertek bolondítója, díszítője az akácvirág legyen. A korai cseresznyéből készült hideg leves akácvirágokkal üdítő fogás, s itt mutatkozik meg, hogy az egy időben érő gyümölcsök és nyíló virágok milyen pompás összhangban vannak egymással. Hiába, a teremtő erről is gondoskodott!

Túrókrém akácvirággal – Fotó: Halmos Monika – @rozsakunyho

A szárról lecsipkedett virágocskákat salátába keverhetjük, mindenféle kerti zsengeséggel kitűnő egyveleget alkot. Mindenképpen akácmézzel készült dresszing kívánkozik hozzá. Az akácvirágból üdítőital és szörp is készülhet házilag, amely mindegyike jóízű szomjoltó,

illatában és ízében is megőrizve a tavasz virágos könnyedségét.

A felejthetetlen tavaszközépi ízek egyike a bundában sült akácvirág, amely receptjét nagyanyám hagyta ránk. Ismert ez az étel egész nagy Magyarországon: ahol van akác, ott májusban sütik bundában, avagy köntösben fehér az akácot. A név a sűrű palacsintatésztába mártott, s forró olajban kisütött virágfürtöket takarja. Az így elkészült bundás virágzatot porcukorral meghintve fogyasztjuk. A rántott húshoz hasonló módon bepanírozott, majd kisütött virágfürtök remek köretként szolgálhatnak egy könnyű, tavaszi báránysült mellé.