Máig kutatják, miért segít ezernyi bajunkon, közben mégis tiltólistás növény – ez a tejoltó galaj

Kert

Máig kutatják, miért segít ezernyi bajunkon, közben mégis tiltólistás növény – ez a tejoltó galaj

Tejoltófű, kásafű, Szent István seprűje vagy Szent Antal virága. Megannyi névvel illetik. A legismertebb mind közül a tejoltó galaj, tudományos nevén Galium verum, ami a tárnicsvirágúak rendjébe, a buzérfélék családjába tartozó növényfajunk. Megítélése kettős: egyrészt egészségvédő tulajdonságokai vannak, másrészt tiltólistára helyezik. De vajon hol lehet az igazság?

Valaha gyógyító és védő szerepe volt, Jézus bölcsőjét is galajjal bélelték, a szülő asszonyok ágyába is helyeztek belőle, védve ezzel az anyát is, gyermekét is a rontásoktól. Mintegy szűrőként tekintettek rá, ami tartja a jót, ám nem engedi be a rosszat – legyen szó szellemekről, betegségről, mindennapi ártalmakról. A kelmefestés alapanyagául is szolgált, a skótok kockás szöveteinek piros festékanyagát például a galaj gyökeréből nyerték.

Hazánkban a Gödöllői-dombságot kedveli a legjobban, de réteken, legelőkön, útszéleken vagy akár homokdűnéken is találkozhatunk vele. Nálunk sajtkészítéshez használták festékanyagként sárga virágait (és vörös színanyagot is tartalmazó gyökerét), de oltóenzimként is jól alkalmazható, hiszen képes a tejet megalvasztani. 

Ismert hatóanyagai a fentieken kívül a flavonoidok, cseranyagok, illóolajok és növényi savak. A tejoltó galajt elődeink daganatok kezelésére és megelőzésére is jónak találták, frissen kisajtolt nedvét vajjal keverve fogyasztották. Nem volt ritka epe-, máj- és vesebetegségek kezelésében sem, de légzőszervi megbetegedések és pajzsmirigyproblémák esetén is segíthetett. A népi megfigyelések szerint teája a serdülőkori pattanások kezelésére is hasznos: napi két csésze tea kéthetes kúra formájában.

A modern kutatások kiemelkedő antioxidáns és szabadgyökmegkötő hatást is tulajdonítanak neki, ezért az orvostudomány egyre inkább a figyelem középpontjába helyezi. Mi több: egyre másra kerülnek elő eddig ismeretlen alkotói

Patkánykísérletekben azt is bebizonyították, hogy a Galium verum kivonata segíthet megmenteni az ischaemiás szívet. A négyhetes kezelés mérsékelte a bal kamrai hipertrófiát és jelentősen javította a szívműködést. Igazolták védő hatását a koszorúérre vonatkozóan, és kimutatták az oxidatív károsodásra gyakorolt pozitív hatásait is. 

A természetgyógyászok a mirigyrendszer őrének tartják, és előszeretettel ajánlják a pajzsmirigy működési zavarai esetén: heti 2-3 csésze galajból készült tea fogyasztását javasolják. Főzete külsőleg is alkalmazható: pikkelysömört, övsömört, nehezen gyógyuló és égési sebeket is kezelhetünk vele. Ha pedig békés álmunkhoz kellene egy kis plusz segítség, akkor igyunk meg egy csészével lefekvés előtt. 

Minden neki tulajdonított gyógyhatás ellenére a tejoltó galaj szerepel az Országos Gyógyszerészeti Intézet Alkalmazásra nem javasolt növények 2021-es listáján. A gondot a benne található iridoid-glikozidok okozzák, ezért gyógynövényként való alkalmazása különös szakértelmet és körültekintést igényel, tehát csak orvos vagy természetgyógyász felügyelete alatt szabad „kísérletezni” vele.

Hogy ezek után használjuk-e vagy sem, azt mindenki döntse el saját belátása szerint. Egy azonban biztos: ahol ennyi kutatás igazolja kiemelkedő eredményeit, ott érdemes jobban beleásnunk magunkat a témába, és kikérni a hozzáértők véleményét, tapasztalatait, mert egy jó döntéssel sokat tehetünk egészségünk védelme érdekében!

 

Ajánljuk még:

 
 

 
X
Már követem az oldalt