Kert

Máig kutatják, miért segít ezernyi bajunkon, közben mégis tiltólistás növény – ez a tejoltó galaj

Tejoltófű, kásafű, Szent István seprűje vagy Szent Antal virága. Megannyi névvel illetik. A legismertebb mind közül a tejoltó galaj, tudományos nevén Galium verum, ami a tárnicsvirágúak rendjébe, a buzérfélék családjába tartozó növényfajunk. Megítélése kettős: egyrészt egészségvédő tulajdonságokai vannak, másrészt tiltólistára helyezik. De vajon hol lehet az igazság?

Valaha gyógyító és védő szerepe volt, Jézus bölcsőjét is galajjal bélelték, a szülő asszonyok ágyába is helyeztek belőle, védve ezzel az anyát is, gyermekét is a rontásoktól. Mintegy szűrőként tekintettek rá, ami tartja a jót, ám nem engedi be a rosszat – legyen szó szellemekről, betegségről, mindennapi ártalmakról. A kelmefestés alapanyagául is szolgált, a skótok kockás szöveteinek piros festékanyagát például a galaj gyökeréből nyerték.

Hazánkban a Gödöllői-dombságot kedveli a legjobban, de réteken, legelőkön, útszéleken vagy akár homokdűnéken is találkozhatunk vele. Nálunk sajtkészítéshez használták festékanyagként sárga virágait (és vörös színanyagot is tartalmazó gyökerét), de oltóenzimként is jól alkalmazható, hiszen képes a tejet megalvasztani. 

Ismert hatóanyagai a fentieken kívül a flavonoidok, cseranyagok, illóolajok és növényi savak. A tejoltó galajt elődeink daganatok kezelésére és megelőzésére is jónak találták, frissen kisajtolt nedvét vajjal keverve fogyasztották. Nem volt ritka epe-, máj- és vesebetegségek kezelésében sem, de légzőszervi megbetegedések és pajzsmirigyproblémák esetén is segíthetett. A népi megfigyelések szerint teája a serdülőkori pattanások kezelésére is hasznos: napi két csésze tea kéthetes kúra formájában.

A modern kutatások kiemelkedő antioxidáns és szabadgyökmegkötő hatást is tulajdonítanak neki, ezért az orvostudomány egyre inkább a figyelem középpontjába helyezi. Mi több: egyre másra kerülnek elő eddig ismeretlen alkotói

Patkánykísérletekben azt is bebizonyították, hogy a Galium verum kivonata segíthet megmenteni az ischaemiás szívet. A négyhetes kezelés mérsékelte a bal kamrai hipertrófiát és jelentősen javította a szívműködést. Igazolták védő hatását a koszorúérre vonatkozóan, és kimutatták az oxidatív károsodásra gyakorolt pozitív hatásait is. 

A természetgyógyászok a mirigyrendszer őrének tartják, és előszeretettel ajánlják a pajzsmirigy működési zavarai esetén: heti 2-3 csésze galajból készült tea fogyasztását javasolják. Főzete külsőleg is alkalmazható: pikkelysömört, övsömört, nehezen gyógyuló és égési sebeket is kezelhetünk vele. Ha pedig békés álmunkhoz kellene egy kis plusz segítség, akkor igyunk meg egy csészével lefekvés előtt. 

Minden neki tulajdonított gyógyhatás ellenére a tejoltó galaj szerepel az Országos Gyógyszerészeti Intézet Alkalmazásra nem javasolt növények 2021-es listáján. A gondot a benne található iridoid-glikozidok okozzák, ezért gyógynövényként való alkalmazása különös szakértelmet és körültekintést igényel, tehát csak orvos vagy természetgyógyász felügyelete alatt szabad „kísérletezni” vele.

Hogy ezek után használjuk-e vagy sem, azt mindenki döntse el saját belátása szerint. Egy azonban biztos: ahol ennyi kutatás igazolja kiemelkedő eredményeit, ott érdemes jobban beleásnunk magunkat a témába, és kikérni a hozzáértők véleményét, tapasztalatait, mert egy jó döntéssel sokat tehetünk egészségünk védelme érdekében!

Nyitókép: gailhampshire/Ladies Bedstraw – Galium verum/Rudolphous/Wikimedia

 

Ajánljuk még:

Ne becsüljük alá a fagyvédelem jelentőségét!

A tavaszi időszak egyik legnagyobb kihívását a hideg és meleg időszakok teljesen hektikus váltakozásai okozzák. Elég akár csak néhány melegebb nap, a hosszú tél után startra készen álló növények máris hajtani, rügyezni kezdenek, amit könnyen tönkretehet egy váratlanul érkező hidegbetörés. Vegyünk sorra néhány olyan praktikát, melyekkel kiskertekben is megvédhetjük növényeinket!
 
 

 

Már követem az oldalt

X