Közepes méretű madarunk: testhossza közel 15 centiméter, testtömege mindösszesen 20 gramm. Tollazata a természetes környezetbe könnyedén beolvadó színekből áll: begye erősen csíkozott, világos testalja szürkés vagy barnás árnyalatú, lábai világosbarnák, sárgásak vagy hússzínűek.
Leginkább akkor van esélyünk megfigyelni, ha a talajon keressük, ugyanis a fűben keresgéli rovartáplálékát vagy a gyommagvakat.
Fotó: 123RF
Főként rovarevő, de pókokat, csigákat, férgeket is eszik, és legyek, szúnyogok, hangyák, szöcskék, bogarak is szerepelnek étlapján. Zsákmányát hosszú, vékony csőrével csipkedi fel a talajról, jellegzetes faroktoll mozgatás kíséretében. A hidegebb időszakban bogyókat is szívesen fogyaszt, de az időjáráshoz alkalmazkodva aktuális étrendje napról napra is változhat.
Ha valaki preferált élőhelyeinek közelében él, akkor szerencsés esetben több száz réti pityerre is találkozhat:
„2012. október 26-án egy kb. 250 példányos csapat húzott be a területre éjszakázni”
– olvashatjuk a Lőkösháza közigazgatási területéhez tartozó Turai-gyep megfigyeléseinek feljegyzései közt. De bizony ismerünk olyan feljegyzéseket is, melyek szerint 800-as csapatban jelentek meg hazánk vidékein. Így történt ez 1991. október 6. és 11. között Nagyiván környékén is.
Fotó: 123RF
A tojó fészkét a földön lévő kisebb mélyedésbe építi – évente két fészekaljat nevel. A fészek építése kizárólag a tojó feladata, és a költést is ő végzi, viszont eközben a hím őrzi a revírt, és gondoskodik a tojó táplálásáról. Kiváló csapatmunkában dolgoznak össze, de sajnos az életük nem olyan egyszerű. A réti pityer fészke ugyanis igencsak kedvelt a kakukkok körében: számos megfigyelés igazolta, hogy az egyik legkedveltebb kakukk-nevelőszülők, amihez sajnos az is hozzátartozik, hogy
a kakukk egyeduralmi törekvései miatt sok réti pityer tojás és fióka pusztul el. Olyannyira élő jelenségről van szó, hogy Wales-ben a réti pityert a „kakukk szolgálójának” is nevezik.
Fotó: 123RF
Más fajjal sincs feltétlenül jó viszonyban: a nagy őrgébics például előszeretettel vadászik rá. Felmérve a kiszemelt réti pityer kondícióját taktikát választ, és a gyengébben repülő pityereket a kifárasztásos technikával, a jobban repülőket a gyors üldözéses módszerrel igyekszik becserkészni. De nehogy azt higgyük, hogy a pityer mindig hagyja magát! Lehetősége szerint megtanul alkalmazkodni, és kifejleszti azokat a technikákat, amelyek segítik a túlélését.
Ezt bizonyítják azok a megfigyelések is, amelyek a területüket őrző réti pityerekről szólnak, akik adott esetben még a veszélyes ragadozó madarakkal is felveszik a kesztyűt: „1989. okt. 9-én borult, esős időben jártam a Nagyiváni-pusztán. Egy szitáló vörös vércse körül 3 apró madár röpködött, melyeket hangjuk alapján réti pityereknek határoztam meg. Szemmel láthatóan a vércsét követték és rövid rárepülésekkel próbálták zaklatni. Percek múlva már 7 réti pityer rajzott körülötte és mindaddig, amíg le nem szállt egy gémeskútra, nem tágítottak mellőle” – olvashatjuk dr. Kovács Gábor beszámolójában.
Fotó: 123RF
Az Európai Madárszámlálási Tanács 33 fajt tekint mezőgazdasági területen élő madárnak, köztük a réti pityert is, így a faj populációs trendjeinek vizsgálatával releváns képet kaphatunk a mezőgazdaság és a biodiverzitás változásának összefüggéseiről, az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok hatásairól, és a jövőbeni lehetőségekről. A réti pityer tehát nemcsak gyommag pusztító és kártevőirtó segítőnk, hanem kiváló indikátorfajunk is: vizsgálatával sok mindent megtudhatunk a körülöttünk elterülő világ változásairól.
Nyitókép: Wikipedia / Andreas Trepte
Ajánljuk még:
Ahogy vetsz, úgy alszol – libatoll vagy műselyem kell a jó pihenéshez?
5 gyógynövény, amit a balkonon is termeszthetünk
Étvágycsökkentés természetesen, hogy ne faljunk fel mindent a hűtőszekrényből
