Kert

Magyar nemesítésű díszfák, díszcserjék

Sok olyan értékes munka és hivatás van körülöttünk, aminek képviselői csendben, sokszor láthatatlanul alkotnak valami nagyot, valami maradandót. Ilyennek képzelem el a növénynemesítők munkáját is, akik a folyamatosan változó környezet igényeihez igazodva igyekeznek olyan fajtákat létrehozni, amelyek képesek helytállni az egyre intenzívebben elénk gördülő akadályok világában. Munkájuk egyedi és megismételhetetlen- ez előtt is tisztelgünk mostani válogatásunkkal. 

„Minden nemzetnek megvan a maga kertkultúrája, és minden nemzet kertkultúrájának jelentős részét képezik a nemzeti fajtáik”– ezzel a felütéssel kezdődik az az egyedülálló kiadvány, a Magyar nemesítésű díszfák, díszcserjék, örökzöldek című kötet, amely a hazai nemesítésű dísznövények kincsestárát mutatja be.

Segítségével olyan fajtákkal ismerkedhetünk meg, amelyeket magyar nemesítők hoztak létre, a magyar klímához igazítva.

Ezek a nemesítői remekművek nem kevesebbre lehetnek képesek, mint arra, hogy a hazai klímához tökéletesen alkalmazkodó, nagy teljesítményre képes és kiváló minőséggel jegyzett fajtaválasztást és fajtaalkalmazást tegyenek lehetővé – tovább építve ezzel a hazai kertépítészeti és kertművelői kultúrát.

Bár szívünk szerint mindegyiket bemutatnánk, jelentős számuk miatt ez most nem lehetséges. Így igyekeztünk egy olyan válogatást összeállítani belőlük, ami hűen tudja tükrözni a mögöttük álló nemesítési munka értékét, jelentőségét és jövőre gyakorolt hatásait. Következzenek hát a legjobbak, legszebbek, legígéretesebbek – a teljesség igénye nélkül.

Acer campestre ’Rozi’ – Fotó: Magyar nemesítésű díszfák, díszcserjék, örökzöldek 

Kezdetnek itt van az Acer campestre ’Rozi’, dr. Józsa Miklós nemesítése. A Rozi fajta egy várostűrő, ősszel gyönyörű színárnyalatban pompázó juhar fajta, ami rokonaival ellentétben nem fává, hanem inkább bokorrá fejlődik. Kedveli a napos helyeket, jól alakítható- ültetése pedig szoliterként ajánlott.

Betula pendula ’Bíbor’ – Fotó: Magyar nemesítésű díszfák, díszcserjék, örökzöldek  

Ugyancsak Dr. Józsa Miklós nemesítette a Betula pendula ’Bíbor’ fajtát, ami egy egészen különleges nyír: levelei bíbor színekben pompáznak. Oszlopos növekedésű fa, ami szoliterként mutat igazán, és a napos helyeket kedveli.

Cotinus coggygria ’Kanári’ – Fotó: Magyar nemesítésű díszfák, díszcserjék, örökzöldek 

Domokos János munkáját dicséri a Cotinus coggygria ’Kanári’, ami egy rendkívül élénk, vibráló sárga színű cserszömörce fajta. Szoliterként érvényesül igazán, és a napos helyeket kedveli. Nagy előnye, hogy nemcsak lombjával, hanem termésével is díszít, és őszi levélszíne is változatosságot csempész környezetébe.

Crataegus pinnatifida ’Tahi’ – Fotó: Magyar nemesítésű díszfák, díszcserjék, örökzöldek 

Dr. Ifju Zoltán keze alatt született a Crataegus pinnatifida ’Tahi’, ami egy szeldelt levelű galagonya fajta. Különleges levélformájával, termésével, virágával is díszít, ráadásul jó várostűrő hírében áll, így kiváló fajtája lehet a jövő telepítéseinek. Ugyancsak jól túri az urbanizált területeket a méltóságteljes Fraxinus ornus ’Mecsek’, amit Kett Ferencnek köszönhetünk. Szoliterként és sorfaként is tökéletes, virágzása idején pedig felejthetetlen élményt nyújt.

Fraxinus ornus ’Mecsek’  Fotó: Magyar nemesítésű díszfák, díszcserjék, örökzöldek  

Szinte nem lehet betelni Magyar Gyula Lonicera × tellmanniana fajtájának látványával, ami egy utánozhatatlan ráz-sárga színben virágba boruló kúszó lonc lehetőségeit hozza el nekünk. Csoportosan is ültethető, napos és félárnyékos helyen is jól érzi magát, és kiválóan ellenáll a városi környezet okozta stresszhatásoknak.

Lonicera × tellmanniana – Fotó: Magyar nemesítésű díszfák, díszcserjék, örökzöldek  

Tóth Imre nevéhez fűződik a Malus ’Piroska’, ami a piros díszalmák csüngő koronájú változata. Hasonlóan különleges bokros habitusú rokonának megjelenése: az ifj. Barabits Elemér által életre keltett Malus ’Gyöngyvér’ fajtáé. Szoliterként és csoportosan ültetve is szép látvány, a várost jól tűri, és akár kisebb fa is nevelhető belőle.

Malus ’Piroska’ – Fotó: Magyar nemesítésű díszfák, díszcserjék, örökzöldek

Malus ’Gyöngyvér’ – Fotó: Magyar nemesítésű díszfák, díszcserjék, örökzöldek   

Ha piros, akkor abban dr. Schmidt Gábor Parrotia persica ’Tüzmadár’ fajtája verhetetlen: egészen elképesztő lombtömegével hívja fel magára a figyelmet. dr. Ifju Zoltánnal közös munkájának köszönhető a Prunus padus ’Rózsaszín Május’, ami egy lágy rózsaszín virágzással díszítő zselnicemeggy. Szoliterként a kert éke lehet, és a madarak is nagyon kedvelik.

Parrotia persica ’Tüzmadár’ – Fotó: Magyar nemesítésű díszfák, díszcserjék, örökzöldek

Prunus padus ’Rózsaszín Május’ – Fotó: Magyar nemesítésű díszfák, díszcserjék, örökzöldek  

Sipos Endre hozta létre a fantasztikus Sorbus rotundifolia ’’Bükk Szépe’ fajtát, aminél mindegy, hogy milyen évszak van- mindegyikben gyönyörű.

Sorbus rotundifolia ’’Bükk Szépe’ – Fotó: Magyar nemesítésű díszfák, díszcserjék, örökzöldek  

Végül, de nem utolsó sorban női kéz alkotta a különleges hársfát: az oszlopos formájáról ismeretes, ősszel sárga árnyalatokban pompázó Tilia ’Szent István’ fajtát Jámborné Dr. Benczur Erzsébet kezeinek köszönhetjük; és női kéz alkotta a Pyrus pyraster ’Bihar’ fajtát is, ami Tóth Ferencné munkáját dicséri.

Tilia ’Szent István’ – Fotó: Magyar nemesítésű díszfák, díszcserjék, örökzöldek

Pyrus pyraster ’Bihar’ – Fotó: Magyar nemesítésű díszfák, díszcserjék, örökzöldek

Nyitókép: Pixabay / WikimediaImages

Ajánljuk még:

Magyarország madarai: a rövidkarmú fakusz

Fák törzsén vagy a vastag ágakon leshetjük meg leggyakrabban, ahol rovarokból, hernyókból és pókokból álló étlapját igyekszik összeállítani. Szorosan kötődik az idős tölgyfákhoz, mert legszívesebben ezekben fészkel, így leginkább olyan helyeken verhet sátrat, ahol akad még egy-egy matuzsálem. 1901 óta védett madarunk: természetvédelmi értéke 25 000 forint.