Szén-dioxid-balhé: ki változzon (előbb), hogy ne tegyük végleg tönkre a bolygót?
Olvasási idő: 5 perc

Szén-dioxid-balhé: ki változzon (előbb), hogy ne tegyük végleg tönkre a bolygót?

Míg pár évtizeddel ezelőtt csak az újságírók és a tudósok papírra vetett tapasztalásaiból tájékozódhattunk, ma már elég bekapcsolnunk a laptopunkat vagy lendíteni párat okostelefonunk képernyőjén, és máris premier plánban ismerhetjük meg a világot. És ha még egy jó adatvizualizációs szakember is társul a megismeréshez, az élmény, döbbenet és sokkhatás a maximális fokon adott…

Nemrég találtam egy nagyon izgalmas oldalt a világhálón: Our World in Data. A készítők nem kevesebbre vállalkozott, mint arra, hogy összefogják több ezer kutató munkáját és tudományos eredményeit. Tükröt tartanak elénk azzal, hogy megmutatják, milyen széleskörű és hosszú távú hatásai van mindennapjai tevékenységünknek a Föld egészére nézve.

Az ő gyűjtésüknek köszönhetően ismerhetjük meg például azt az egészen megdöbbentő adatot, hogy

mi, emberek évente körülbelül harmincnégy milliárd tonna szén-dioxidot bocsátunk a levegőbe, mindösszesen azzal, hogy élünk.

Nemcsak globális, hanem országprofilokra is rákereshetünk, egészen érdekes végig görgetnünk a hazai grafikonokat is – néha olyan képet festenek, mint egy Exatlon párbaj EKG görbéi…

A szén-dioxid-kibocsájtás alakulása a világon

1751 óta csak szén-dioxidból több mint öt milliárd tonnányit engedtünk a levegőbe, és 2021-ben igencsak belehúztunk a kibocsátásba, akkor közel ötven millió tonna volt az éves adag, de ez még semmi 1984-hez képest, amikor a rekordnak számító kilencven millió tonnányi szén-dioxid kipöfögését is elértük…

A Visual Capitalist oldalán elérhetővé tették a globális CO₂-mozgások alakulását, hogy azt is megvizsgálhassuk, miből áll össze ez a mennyiség. Az Európai Bizottság 2018-as adatai alapján készült grafikák lehetővé teszik, hogy tisztán láthassuk nemcsak a lakossági kibocsátási központokat, hanem a repülési és hajózási útvonalakat és a magas termelési területeket is. Láthatjuk, hogy Kína és India, mint a két legnépesebb ország és gazdasági erő, igencsak jelentős CO₂-kibocsátók is.

szendioxid-kibocsatas-visual-capitalist
Fotó: Visual Capitalist

A képen jól látszik, nemcsak a szárazföldön mutatkozik meg a CO₂ fogyasztásunk, hiszen az óceánokat sem kíméljük, a hajózás rendkívüli mértékben növeli a kibocsátást. Ezeken a tüzes képeken számos hajózási útvonal világosan kirajzolódik, még a Malaccai-szoros és a Szuezi-csatorna közötti főbb Indiai-óceáni sávot is pillanatok alatt felismerhetjük.

Jelenleg az Egyesült Államok büszkélkedhet a világ egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójaként. A tűztérképeken még a forgalmas amerikai autópályák vonalai is felismerhetőek, délen pedig nagyon jól láthatóak a sűrűn lakott területek például Mexikóváros körül, ahogyan kivehető a Panama-csatornán átfolyó forgalom is. Szomorúan fest az Amazonas vidéke is, ahol a csodálatos – sokáig érintetlen – természeti környezetet számos olyan szakaszon hasítják félbe a tüzes vonalak, ahol városokat és utakat építettek, beleértve az Amazonas folyó mentén fekvő Manaus gazdasági központot is. 

Európában Németország a vezető, 2021-ben az ország csaknem 644 millió tonna CO₂-t termelt. Mögötte erősen izzóan képviselteti magát Olaszország és az Egyesült Királyság is, és egy az egyben kivehető a La Manche csatorna mentén zajló jelentős mennyiségű kereskedelmi tevékenység szénlábnyoma is. 

Kinek kellene változnia?

Az 1950-es évek óta – tehát az ipari termelés jelentős átalakulása óta – folyamatosan növekszik az emberiség szén-dioxid-kibocsátása. (Ezzel együtt más, üvegházhatású gázok kibocsátása is növekszik.) Ennek következményeit látjuk is megjelenni a szélsőséges időjárásban; meleg nyarakon és az áradásokkal-aszályokkal pusztító hónapokban. Tudjuk mindannyian, a károsanyag-kibocsátást nullára kéne csökkenteni – mégsem tesszük. Mert abban már nem tudunk megállapodni, kinek is kellene a munkát megkezdeni, ki a „fő ludas” a mostani helyzet kialakulásában. 

Morning mist envelops a city skyline behind lush greenery in the
Fotó: 123RF 

A fejlett országok szeretik azt mondani, hogy ők már tesznek a változásért, és a jelentősebb károkat a fejlődő országok számlájára írhatjuk. A fejlődő régiók válasza erre rendszerint az, hogy a magasabb életszínvonalon élők éppen az életmódjukból fakadóan szennyeznek annyit, amennyit szennyeznek, míg a nehezebb sorsúak a túlélésük érdekében, hiszen nekik az iparosodás jelenléte miatt egyre magasabb a károsanyag-kibocsátásuk. Csakhogy ez az iparosodás a jelenlegi világban nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a jelenleg szegény régiók felkapaszkodhassanak. 

A tényeknél maradva: 2017-ben a szén-dioxid-kibocsátás 53 százalékáért Ázsia (ebből 27 százlék Kínát terheli), 18 százalékáért Észak-Amerika (ebből 15 százalék USA kibocsátása), 17 százalékáért Európa volt felelős (ebből 10 az EU fogyasztása). Dél-Amerika, Afrika és Óceánia együttesen felelt nyolc százalékért. 

Fotó: 123RF  

Jelenleg tehát

a világ tíz országa felelős a kibocsátott széndioxid-mennyiség hetvenöt százalékáért. 

Bár a ma ismert ipar hihetetlen mértékben növeli egy-egy régió szén-dioxid-kibocsátását, azt is tisztán látjuk az adatokból, hogy az életszínvonal és az üvegházhatású gázok kibocsátások aránya fordítottan arányos. Leegyszerűsítve minél puritánabb környezetben élünk, annál valószínűbb, hogy védjük a bolygót – többnyire azért, mert nem telik azokra a luxuscikkekre, amikkel jelentősen szennyezni tudnánk. Jól látszik ez Kína példáján: ahogyan a extrém szegénység csökkent az országban az 1990-es évektől kezdődően, úgy nőtt az ország szén-dioxid-kibocsátása. 

Ecology concept with growing plant and eco icons

 

Ki tehát a hibás? Nos, mindannyian. És hogyan lehetne segíteni?

Mindenkinek azt kellene megtennie, amire képes.

A gazdag országoknak inkább módjában áll változtatni, ugyanis nekik van nagyobb mozgásterük, és mivel a piaci szerepük megkerülhetetlen, ha ők új sztenderdeket hoznak, a fejlődő országoknak muszáj ezekhez igazodni annak érdekében, hogy a pályán maradhassanak. Kínának és a többi fejlődő országnak pedig egy, a nyugat által épített, eddig egyeduralkodó gazdaságnál fenntarthatóbbat kell tudni építeni annak érdekében, hogy a világ szén-dioxid-kibocsátását mihamarabb nullára csökkentsük. Mert ez közös ügyünk.

Nézegessük egy kicsit a világunkat fojtogató izzó vashálókat, és próbáljunk meg olyan döntéseket hozni, amik képesek csitítani és oltani ezeket a tüzeket. Mert minden döntésünkkel – szülessen az bevásárlás, egy kád fürdő vagy egy telirakott kandalló közben – hatással vagyunk a holnapra, és ha minél többen, minél többször hozunk jó döntéseket, akkor lesz esély a változásra.

Nyitókép: 123RF

Kapcsolódó tartalom
Így ismered fel a bioműanyagokat és ezt kell tudnod róluk!
Gáspár Kinga | 2025. szeptember 05

Így ismered fel a bioműanyagokat és ezt kell tudnod róluk!

A vegyszerek és a műanyagok világában újdonságnak számít a biopolimerek megjelenése: a káros műanyagok fenntartható alternatíváiról azonban laikusként igen keveset tudunk. Minél előbb szerzünk pontos ismereteket ezekről az új anyagokról, annál hamarabb értjük meg, mennyire fontos mielőbb lecserélnünk hagyományos műanyagból készült eszközeinket egészséges bioműanyagokra. Dr. Tábi Tamás, az Ipla Kft. fejlesztőmérnöke segít megérteni a természetes alapanyagokból készült biopolimereket.