Hunyor
A hunyorok (Helleborus) a boglárkafélék (Ranunculaceae) rendjébe tartozó nemzetség. Magyarországon három faja őshonos: a kisvirágú hunyor, a pirosló hunyor és az illatos hunyor. Mindhárom védett növényünk. Nagyon fontos, hogy a hunyorok minden része mérgező, és akkor is így kell kezelnünk ezt a virágot, ha tudjuk, hogy vannak olyan hunyorfajok, mint a pirosló hunyor (Helleborus purpurascens), ami egyben gyógyhatású is. Soha ne kísérletezzünk, mert nem éri meg a kockázatot!
Kertészetekben általában kétfajta hunyorhoz juthatunk: a Helleborus niger Ivory Prince-hoz és a Helleborus niger Mont Blanc-hoz. Az Ivory Prince 30-40 cm magas növény, aminek dús bordó-rózsaszín rügyei gyönyörű zöldes fehér virágokra nyílnak. A humuszban gazdag, nyirkos, de jó vízáteresztő képességű talajt kedveli, és érdemes félárnyékos, árnyékos helyre ültetnünk.
Helleborus niger Mont Blanc – Fotó: Profi Faiskola Pécs
A Helleborus niger Mont Blanc kicsit alacsonyabb: 20-30 cm-es. Korai virágzása miatt számos országban illetik a karácsonyi rózsa elnevezéssel, de virágai csak nagyon ritkán, enyhe teleken nyílnak karácsony környékén. Virágzása márciusban kezdődik, így az áprilisi kertek kedvelt dísze lehet. A humuszban gazdag, nyirkos, de jó vízáteresztő képességű talajban fejlődik jól, és szintén az árnyékosabb helyeket kedveli.
Kamélia
A kamélia (Camellia) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe tartozó teafélék (Theaceae) családjának nemzetsége. Körülbelül száz faj tartozik ide, közülük több ismert dísz-, illetve haszonnövényünk is.
A kertészeti árudák leggyakoribb faja a Camellia japonica, azaz a japán kamélia: egy fás szárú örökzöld növényünk, aminek kertészeti változatai általában 2-3 méteres bokorrá fejlődnek. Virágai a legkülönfélébb árnyalatban pompázhatnak és egy-egy fán akár több szín (rózsaszín, vörös, fehér) is előfordulhat. Dupla virágú változataival is találkozhatunk, de ideális körülmények között belefuthatunk olyan kaméliába is, aminek virágai elérik a 15 centiméteres nagyságot.
Japán kamélia – Fotó: Profi Faiskola Pécs
Az egyik legkedveltebb fajta a Camellia japonica Bianca, ami kedvező körülmények között már a tél közepétől kezd nyílni és április végéig folyamatosan hozza csodaszép, fehér virágait. Nagyon korai virágzása miatt csak a legvédettebb fekvésekben ajánlott tartása, és érdemes téli takarásáról is gondoskodnunk. A laza, tőzeges, kevés szerves anyagot tartalmazó talajt és a párásabb levegőt kedveli, száraz helyen leveleit sajnos rendszeresen permetezni kell. Nagyon fényigényes növénynek számít, de a közvetlenül tűző napot nem bírja. Nagy előnye viszont az, hogy szépen fejlődik edényben, konténerben tartva is.
Bőrlevél
A bőrlevél (Bergenia) a kőtörőfűfélék (Saxifragaceae) családjába tartozó, összesen 10 fajt számláló nemzetség. A bőrlevelek örökzöld, gyöktörzses évelő növények, amik általában 40-50 centire nőnek. Levelei vaskosak, spirálisan rendezettek, akár harminc centiméter hosszúak, fényesek, bőrszerűek és általában szív alakúak.
A bőrlevél virágai március közepétől június elejéig nyílnak, de az enyhe idő miatt már február végén is számos családi ház előkertjében találkozhattunk pompájukkal. Bugavirágzatai kúp alakúak, a virágok általában sötét rózsaszínűek, de van világos és ciklámen színű változata is.
Bőrlevél – Fotó: Profi Faiskola Pécs
A Bergenia szívós növény, de leginkább félárnyékos helyen érzi jól magát. A legtöbb talajban megél, de a nedves, humuszban gazdag talajban szebben fejlődik. Kertészeti árudákban általában a Bergenia crassifolia vagy Bergenia cordifolia változataival találkozhatunk.
Kökörcsin
A kökörcsin (Pulsatilla) természetes élőhelyei a sztyepprétek, homokgyepek, szikla- és pusztafüves lejtők. Teljesen napos fekvésben, tökéletes vízelvezetés mellett érzi jól magát, és mivel vastag karógyökerével mélyre hatol, kiváló szárazságtűrő évelő.
Hazánkban honos fajai a mezei kökörcsin (Pulsatilla pratensis), a fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans), a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), a magyar kökörcsin (Pulsatilla hungarica), a tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens), a tavaszi kökörcsin (Pulsatilla vernalis), a nyugati kökörcsin (Pulsatilla vulgaris), a hegyi kökörcsin (Pulsatilla montana) és a Zimmermann kökörcsin (Pulsatilla zimmermannii).
Nyugati kökörcsin – Fotó: Profi Faiskola Pécs
Kertészetekben a nyugati kökörcsin különböző változataival találkozhatunk, amelyek kistermetű, különleges megjelenésű virágok. Mindösszesen 10-30 cm magasra nővő évelők, amiknek virágai egyesével állnak, bókolnak, levelei pedig erősen szeldeltek. Sziklakertek, alacsony évelőágyások kedvelt virágai, amelyek tágtűrésük miatt kedvelt díszei lehetnek kertünknek. Több színváltozatban is elérhetőek – a lilától a bordón keresztül a fehérig. Igazi színfoltjai a korai tavaszi kertnek.
Szellőrózsa
Bár virágzására kicsit később számíthatunk, azért érdemes ültetnünk belőle pár tövet a kertbe. Csodás éke lesz a nyári, sőt az őszi kertnek is, mert virágzásának igazi fénykorát akkor éli majd, amikor a legtöbb növény már elvirágzott. Nem más ő, mint a szellőrózsa, a tucatnyi változattal rendelkező dísznövény.
A szellőrózsa a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó nemzetség. Magyarországon négy faja honos: a bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides), az erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris), a berki szellőrózsa (Anemone nemorosa) és a hármaslevelű szellőrózsa (Anemone trifolia).
Szellőrózsák – Fotó: Pixabay / J. Henning
Kertészeti változatai nagyon kedveltek, mert szinte minden kertben jól mutat, és edényben is sikerrel nevelhető. Átlagos magassága 20-30 centiméter, így ágyásokba, szegélyekhez és terasznövénynek is kiváló lehet. Azt azonban fontos tudnunk, hogy minden része mérgező, így gyerekek és háziállatok tartása mellett körültekintően ültetendő!
Ha valami, akkor a szellőrózsa az a növény, aminek szinte minden változata elérhető – a klasszikus színektől egészen az extrém megjelenésekig. Izgalmas fajtája az Anemone leveillei, ami a fehér és lila színeinek kombinációjával kápráztat el bennünket, vagy az Anemone hupehensis Serenade, ami talán az egyik legszebb rózsaszín virágunk.
Ajánljuk még:
46 ok az egészségért: a svédkeserű mindenre (is) jó?
Ezeréves egészségtipp, ami ma is tartja magát: a csíra titkai
5 gyakori olajtípus: így használd őket helyesen
