Aki valaha vásárolt már metszőollót, az jól tudja, hogy igencsak mellé lehet nyúlni. A rossz döntés következménye pedig az lesz, hogy halomban áll odahaza a kipróbált, de be nem vált metszőollók hada, ami nettó pazarlás. No nem mintha ez a gyanútlan vásárló hibája lenne, hiszen egy becsomagolt, összezárt metszőollóból aligha lehet eldönteni, hogy az a gyakorlatban jó vagy rossz lesz-e a kezünkben.
És bizony hiába mondják, hogy a kerti eszközök piacán is vannak gyártók, amelyeknek aranyat ér a neve, azaz egészen biztos, hogy minden eszközük jó. Tucatnyi példával tudnám cáfolni – főleg a metszési eszközök területén. Hiába ugyanis a minőségi védjegy, ha az adott termék nem passzol a kezünkbe, vagy zármegoldása nem praktikus, esetleg szorítása okoz kellemetlen érzéseket.
Fotó: 123RF
Az viszont tény, hogy a jó metszőolló lelke – a minőségi penge – elengedhetetlen a tisztességes munkához. Ha körbenézünk a kínálatban, alapvetően két pengetípust különböztetünk meg: a rávágót és a mellévágót.
A rávágó metszőollónak egy pengéje van, mert a másik fele egy üllő. Amikor összecsukjuk, a penge az üllőre végzi a vágást. Ezt általában száraz, kemény faágaknál szokták alkalmazni.
Rávágó metszőolló – Fotó: 123RF
A mellévágó metszőolló ezzel szemben ollószerűen végzi a vágást: ebben az esetben a vágóél közvetlenül a támasztópenge mellett záródik. Ez a típus az élő, zöld ágakhoz ideális, mert roncsolásmentes vágás érhető el vele.
Mellévágó metszőolló – Fotó: 123RF
A penge mellett nagy szerepe van a nyélnek és az ergonómiának is. Ha igazán jó metszőollót szeretnénk, akkor olyan típusra kell rátalálnunk, amit könnyen kezelünk, és a vágáshoz nem kell nagy erőt kifejtenünk.
Ha az olló nyele követi az őt markoló ujjaink ívét, és nagyobb felületen éri a tenyerünket és az ujjainkat, akkor valószínűleg megtaláltuk a megfelelőt.
Ha a felfekvési felület és a vágási erő megfelelő együttest alkot, akkor az ergonómia tökéletes lesz, és örömmé válik a munka.
Van viszont még egy jellemző, ami abszolút szubjektív, de nagymértékben meghatározza a használat komfortérzetét: ez a rugó és a zár. Van kemény és puha rugózású olló is.
A kemény rugókkal gyorsabban tudunk dolgozni, de több erőt kell kifejtenünk a vágáshoz, míg a puha lassabban nyílik, de könnyebb összecsukni is.
Zárban olyant kell keresnünk, amit kézzel is könnyen ki tudunk nyitni, és – hacsak nem pont erre vágyunk –, kerüljük a könnyen visszazáró típusokat, mert őrület lesz vele a munka. Sajnos egyes modellek esetében már egy kis elmozdulás is a zár azonnali visszacsapását idézheti elő, ami egyben azt is jelenti, hogy minden metszés után újra ki kell nyitnunk. Idegőrlő. Sajnos, volt benne tapasztalatom…
Fotó: 123RF
Ügyeljünk az egyedi jelzésekre is, mert azokból is van bőven:
egyre gyakoribb az ollók méretezése a kéznagyságnak megfelelően, így választhatunk S, M és L méretű ollót is.
Hasonlóan szelektált a jobb- vagy balkezesség is: vannak kifejezetten jobbkezeseknek és balkezeseknek készülő típusok.
Újabb részesei a piacnak az elektromos metszőollók is, amiket azért kedvelnek, mert nagymértékben csökkentik a metszéshez szükséges izomerőt és terhelést.
A szakemberek szerint egy gyakorlott metsző hagyományos kézi ollóval naponta átlagosan 4000 vágásszámot tud produkálni – az elektromos ollókkal ugyanez 22 000-ig emelhető.
És bár sokak szerint nagy áldás ez az eszköz, túl sok tapasztalatom nincs benne, mert a magam részéről jobban kedvelem a klasszikus megoldásokat.
Fotó: 123RF
Az igazán jó metszési társ tehát számos összetevőtől függ, és a metszőollók területén kiváltképp igaz, hogy nem feltétlenül a legdrágább a legjobb. Számomra például egy ősrégi alapdarab a legjobban bevált típus, ami még ergonómiáról és ízületkímélésről sem hallott, mégis álom vele dolgozni. Próbáltam sok modern, drágább vagy komplikáltabb típust is, de egyikkel sem tudtam azonosulni, ami méginkább erősíti bennem azt a véleményt, hogy egy kertbarát számára a metszőolló kiválasztása hasonló a párválasztáshoz: az igazi öröm akkor érkezik a házhoz, ha rátalálunk az igazira.
Nyitókép:
Ajánljuk még: