Hidegtűrő, melegszerető – lehet, hogy a pasztinák fittyet hány a klímaváltozásra?

Kert

Hidegtűrő, melegszerető – lehet, hogy a pasztinák fittyet hány a klímaváltozásra?

A répa egyik legközelebbi rokona, Európában is őshonos gyökérzöldségünk a pasztinák. Egészen a burgonya térnyeréséig uralta a konyhaművészetet, és bár a mindennapok konyhájából némiképp kiszorult, a mai napig a konzervipar kedvelt alapanyaga. Számos pozitív tulajdonsága merült feledésbe az elmúlt évtizedekben – éppen itt az ideje, hogy felelevenítsük ezeket!

Az ókor leghíresebb görög orvosa, Dioszkoridész meddőség ellen és vágyfokozóként is ajánlotta. A népi gyógyászatban legyengült, idős embereket gyógyítottak vele, és még a XIX. században is a tejben főtt pasztinákot adták gyógyírként. Az írek állítólag a magas cukortartalmú gyökereiből maláta és élesztő hozzáadásával sört készítettek, de jutott belőle pálinkának és lekvárnak is.

Számos tulajdonságában hasonlít a petrezselyemhez, de nagyobb tápértékkel rendelkezik: nem véletlen, hogy a konzervipar is a pasztinákot részesíti előnyben.

Keményítő, fehérje, pektin és C-vitamin tartalmáról ismert, de kiváló rostforrás is, emellett vizelethajtó és vesetisztító hatást is tulajdonítanak neki.

Fotó: PxHere

Kiváló kísérője a babos ételeknek, és készülhet belőle chips, püré vagy aszalvány is. Felhasználható élő ételek készítéséhez, só nélkül kifőzve édességekhez is, és a méltán népszerű levesízesítő házi változatának is értékes összetevője lehet. Sőt, egy apró trükköt is megosztunk olvasóinkkal:

ha a frissen reszelt torma csípősségét szeretnénk enyhíteni, keverjünk hozzá reszelt pasztinákot, egyenlő arányban – az íz, az élmény megmarad, a könnyezés viszont elmarad.

Van azonban pár hasznos tanács, amit érdemes megfogadni vele kapcsolatban: először is tudnunk kell, hogy az arra érzékenyeknél leveleinek érintése bőrgyulladást okozhat, főleg akkor, ha utána az érintett felületet erős napsugárzás éri. Ilyenkor akár égési sérülésekhez hasonló hólyagokat is okozhat, ezért a kerti munka során érdemes ezt észben tartani.

Fotó: Picryl

A másik fontos dolog, amit tudnunk kell, az elkészítésének helyes módja. Egyrészt figyeljünk arra, hogy ne főzzük túl, mert így az állaga sem lesz olyan jó, és az íze is kesernyéssé válik.

Erős aromájú, jellegzetes ízű zöldségünk, ezért kevesebb is elég belőle – érdemes a kezdeti kísérletezésnél a fokozatosság elvét követni.

Kedvelt étele volt mind a hazai, mind a Szovjetunió lakosságának az idehaza gyártott, majd exportált Zakuszka, ami nem más, mint paprikába töltött vegyeszöldség konzerv paradicsommártással. De porított formája is ismert: ehhez szárítják, majd őrlik, és különböző élelmiszeripari felhasználásra értékesítik tovább.

Fotó: Pixabay / Bernadette Wurzinger

Ma már nem is gondolnánk, mennyi mindent lehet készíteni belőle: főzelék, krémleves, párolt pasztinák, túrós pasztinák galuska, lecsós pasztinák vagy bundázott változat, saláta vagy krém – szinte kimeríthetetlen a pasztinák feldolgozási lehetőségeinek tárháza.

Egyik legizgalmasabb recept, amire a pasztinákos ételek keresgélése során bukkantam, a vajas-fahéjas pasztinák.

Ehhez vajat kell felolvasztani, mézet és fahájat belekeverni, majd a megtisztított, hosszában négy felé vágott pasztinák darabokat tepsibe helyezve leönteni a vajas mártással. Ízlés szerinti fűszerezés után (az eredeti recept sót és borsot ír) aranysárgára sütjük, és melegen tálaljuk. Leginkább az ünnepi asztalok szárnyas fogásainak köreteként tudom elképzelni, de ahogy ízlése válogatja…

Fotó: Pixabay / Annillart

Télre történő elrakásával kapcsolatban bevett szokás a pincében, homokban történő tárolás, azonban ez nem feltétlenül jó megoldás. A sokáig alkalmazott hagyományos módszer szerint eltett pasztinák, azaz amikor retekkel, répával és egyéb gyöknövényekkel a pincében homokba vagy földbe ásták, akkor a pasztinák „taplós és igen maró ízű” lett.

Orvosolva a problémát, kifejlesztettek egy jobb módszert: gödörben ásták el.

Ezt a gödröt száraz helyen ásták, körülbelül egy lábnyi mélységre és a belehelyezendő pasztinák mennyiségének megfelelő szélességben. Ebbe a gödörbe rétegezték a pasztinákot egy réteg zöldség, egy réteg föld szerint feltöltve. Végül a kiásott földdel betakarták a gödröt, a föld fölé egy 10-15 cm vastagságú szalma réteget helyeztek, majd arra ismét földet raktak.

A pasztinák helyes teleltetése – Forrás: A kert – 1897.01.15. 2. szám

pasztinák (Pastinaca sativa) az egyik leghidegtűrőbb zöldségnövényünk, ami nem mellesleg a meleget is jól bírja, és öntözni is csak érzékenyebb időszakaiban kell.

Érdemes tehát helyet adni neki kertünkben, és felfedezni a benne rejlő lehetőségeket, mert nemcsak tápértékével és áldásos hatásaival örvendeztethet meg bennünket, hanem sokszínű felhasználási lehetőségeivel is.

Nyitókép: Pixabay / Leopictures