„Csak szerelemből lehet bazsarózsát termeszteni” – Csizmadi Imrével, a legnagyobb hazai bazsarózsa farm tulajdonosával beszélgettünk

Kert

„Csak szerelemből lehet bazsarózsát termeszteni” – Csizmadi Imrével, a legnagyobb hazai bazsarózsa farm tulajdonosával beszélgettünk

Az idei rövid bazsarózsaszezon végén látogattunk el Magyarország legnagyobb ültetvényére, a Csizmadi Farm Bugyin működő gazdaságába. Csizmadi Imre szerelemprojektnek nevezi a bazsarózsa termesztését, de ha nem mondja, akkor is feltűnik az oda látogatóknak. Eddig is csodáltuk ezt a pompás virágot, de Imrétől azt is megtudtuk, milyen különleges növény, hogyan kell bánni vele és hol termesztik a legnagyobb mennyiségben Európában. Miközben beszélgettünk, élményfotózás és szedd magad virággyűjtés is zajlott a háttérben, mi pedig nem győztünk betelni a virágok látványával, illatával. 

A Csizmadi család és huszonkét munkatársa dolgozik a Budapesttől dél-keleti irányban egyórányi autóútra lévő Bugyin működő Csimadi Farmon, ahol többek között Magyarország legnagyobb bazsarózsaültetvénye is található. Csizmadi Imre, a farm vezetője azon fiatal gazdálkodók csoportjához tartozik, akik külföldi tanulmányaik után Magyarországot hazatértek, és – a családi tapasztalatokból okulva, valamint a külföldön szerzett tudást hasznosítva – új, korszerű gazdálkodással építettek vállalkozást. A szántóföldi zöldségtermesztéssel foglalkozó szülők 20 hektáron gazdálkodtak még, amikor Imre a közgazdasági pályát választva a Corvinus Egyetem hallgatójaként Hollandiába utazott, tanulmányútra. Bár sosem tervezte, hogy folytatja szülei szakmáját, Hollandiában irányt váltott: a közgazdaságtanról kertészeti tanulmányokra jelentkezett át, majd – látván az ottani gazdálkodási gyakorlatot –, hazatérve kedvet kapott egy friss, nyugat-európai szemléletű saját vállalkozás felépítésére. Így indult a Csizmadi Farm története kilenc évvel ezelőtt.

Fotó: Krisztics Barbara

„Világéletemben szerettem a pörgést, szerettem, ha zajlik az élet és történnek a dolgok körülöttem. Amikor hazajöttem Hollandiából, szerettem volna meghatározóvá válni a szántóföldi zöldségtermesztésben, és 20 hektáron kezdtünk el gazdálkodni – az elején sok döccenővel, de merész vállalásokkal. Nagyon megtetszett, amit Hollandiában láttam: nagy területeket tudnak megművelni korszerű gépekkel, fegyelmezett munkakultúrával és fejlett pénzügyi gondolkodással. A holland vállalkozók bátran mernek hitelt fölvenni, előfinanszírozni terveiket – ott ez természetes velejárója a gazdálkodói létnek ” – mondja Csizmadi Imre, a Csizmadi Farm tulajdonosa és vezetője, miközben besétálunk az első bazsarózsaültetvényre. Ameddig a szem ellát piros, korall, rózsaszín és fehér táblákban a kibomlott virágpompa.

A kérdésre, hogy a zöldségtermesztés mellett miért éppen a bazsarózsát választotta, Imre éppen az előbbiekben elmondottakat erősíti meg: „Hollandiában volt egy egyetemi évfolyamtársam, padtársam, akivel sokat beszélgettünk a bazsarózsáról – ők a bazsarózsa szaporítóanyagával, a tövekkel foglalkoznak otthon –, és kiderült, hogy itt korábban nyílik, mint Hollandiában, ahol viszont nagy a felvevőpiaca. Így indultunk a bazsarózsa termesztéssel. Anélkül senki nem tudná ezt elkezdeni, hogy meglenne a felvevőpiaca” – avat be a gazdálkodás logikájába Imre, aki ma már 320 hektáron termel hagymát, krumplit, zellert, céklát.

Fotó: Krisztics Barbara

Így már pontosabban értjük, hogy a bazsarózsa „csak” szerelemprojekt. A zöldséget nagyrészt itthon értékesítik, hagymát Németországba, Szlovéniába, Horvátországba is visznek, a bazsarózsának viszont Hollandiában van piaca: ezt a mennyiséget a hazai piac nem bírná el.

„Öt hektár van beültetve itt, nagyjából 200 ezer tővel. Amit most látunk, már a leszüretelt ültetvény: egy tőről 5-6 szálat is levágunk, attól függ, hogy hány szál a tő. Hároméves korában vágható először róla virág – ennek az 5 hektárnak egy része négyéves, a másik már kilencéves, tehát már öreg. Heterozigóta növény, tehát nem magról szaporodik, hanem a töveket ültetjük el, amelyek második évre hoznak virágot, és a harmadik évben lehet vágni is róluk. Sosem szabad az összes virágot levágni a tőről, hogy jövőre is teremjen” – mondja Imre. 

Fotó: Krisztics Barbara

Minthogy most éppen mindegyik szín ontja virágait a kilenc fajtát számláló ültetvényen, úgy tűnhet, hogy az egyes bazsarózsa fajták egyszerre virágoznak, de erről is tanultunk valami újat Imrétől: „A korallszínű már levirágzott, ez a vége, amit láttok, mert amikor elkezd virágba borulni, akkor a rózsaszínű még nem virágzik. A Sarah Bernhardt, a klasszikus rózsaszín hozza a legtöbb hajtást. 2015 végén telepítettük az első bazsarózsa táblát, és 2018-ban szüreteltünk először ” – magyarázza a farm tulajdonosa. 

Imre és a bazsarózsa története akkor kerekedik ki, amikor a legkorábban telepített ültetvényrészhez érünk, és elmeséli, mit szóltak a szülei, mikor bejelentette, hogy bazsarózsát fog termeszteni: „Nem messze innen van anyai nagyszüleim tanyája, mihez tartozott másfél hektárnyi föld. Ezt én szántottam föl és én ültettem be, mert a szüleim nagyon nem akartak kétkezi gazdálkodással foglalkozni” – mondja Imre. 

Fotó: Krisztics Barbara

A virágok életciklusa az ültetéstől az otthonig – ahol majd vázában gyönyörködteti vásárlóit – meglehetősen hosszú. A Hollandiából érkező tövek ősszel kerülnek a földbe – otthoni körülmények között tőosztással szaporítható –, ugyanis a bazsarózsa igényli a téli hideget. Előfordul kora-tavaszi ültetés is, de a helyes ültetési mód az őszi telepítés. A tavasszal kihajtó növények még nagyon kicsik, és nagyon kell vigyázni rájuk, hogy a gyomok ne nyomják el őket a fejlődésben. A második évben megugrik a bazsarózsa növekedése, harmadik évben pedig már vágható virágokat hoz. Virágzáskor egy erre alkalmas szedőgéppel gyűjtik be a bimbós szálakat, amelyek dobozokba kerülnek, és 0,5 °C fokos hűtőházban várnak a szállításra. Az áruforgalomban nincsenek üresjáratok: a bazsarózsával Hollandiába induló kamionok visszafelé valamilyen zöldségfélét hoznak Európa más országaiból. A bazsarózsa ugyanakkor idényvirág, ezért ilyenkor, év elején jelent nagyobb tőkeinput a cégnek. 

Mire éppen irigykedni kezdhetnénk a hatalmas virágmező láttán, Imre a piaci realitásokkal is szembesít: „Attól függ, hogy milyen évünk van a bazsarózsával, hogy mikor nyílik, hiszen minden évben máskor bontja virágait. Ha nagyon távol vagyunk a holland nyíláshoz, akkor ütközünk a francia és spanyol korai fajtákkal, tehát ha nem tudjuk jó ritmusban, a két virágzási időszak között szállítani, akkor hektikus a piacra számíthatunk. Éppen ezért csak szerelemből lehet bazsarózsát termeszteni, nem szabad stabil árbevételre számítani belőle.”

Fotó: Krisztics Barbara

Minden kihívás ellenére itthon Imréé a legnagyobb bazsarózsaültetvény. A hazai virágpiaci igényeket is bőven lefedik a hazai kistermelők – 6-8 helyen termesztenek még bazsarózsát Magyarországon – és a Bugyin két ültetvénnyel működő legnagyobb farm. „A magyar virágpiacon nagyjából 300 ezer szál bazsarózsa fogy az éves szezonban, ebből mi hozzávetőlegesen 20 ezer szálat adunk el a hathetes szezonban, Hollandiában egy nap alatt eladunk 300 ezer szálat.

A hollandokon kívül Dél-Franciaországban és Spanyolországban termesztik a legtöbb bazsarózsát Európában, ezen kívül pedig az hírlik, hogy a marokkói király tervezi 40-50 hektáros ültetvény telepítését. Érdekesség, hogy Izraelben is termesztik a bazsarózsát, méghozzá úgy, hogy mivel a bazsarózsa számára nagyon fontos a tél, az izraeliek mesterséges telet is teremtenek neki – nem véletlen, hogy az izraeli bazsarózsa szála már az aukciókon 500 forint szála. Óriási ültetvényeket egyébként sehol sem találunk, mert a bazsarózsatermesztés korlátja az idő: akkor is két hetünk van szüretelni, ha két hektárunk van, akkor is, ha száz hektárunk van – és ez ember- és technológiaigényes” – avat be a hazai és a nemzetközi bazsarózsapiac működésének rejtelmeibe a fiatal gazdálkodó.

Fotó: Krisztics Barbara 

Beszélgetés közben átgurulunk a 10 km-re lévő fiatal ültetvényre, amely idén hozta első virágait. A régi ültetvény homokos talaja után itt fekete földben látjuk növekedni az ifjabb töveket: nem kérdés, hogy a bazsarózsa ezt a földet szereti jobban. Növényorvosként Imre tudatosan választotta ki a fiatalításra alkalmas új helyszínt a farm által művelt területek körül. Amíg megérkezünk, a bazsarózsa leggyakoribb kártevőiről faggatom, hiszen élénk gyermekkori emlékeim között nem találok olyan tapasztalatot, hogy a bazsarózsáinkra különös gondot kellet volna fordítanunk. Mindig volt, minden évben megújult, nekünk csak gyönyörködnünk kellett a rózsaszín és bordó bujaságban. „Amíg egymagában van, szinte semmilyen gondoskodást nem igényel, de negyvenezer tőnél már veszélyt jelenthetnek a tipikus kártevők. Ilyenek például a nematódák, a botrytis, a fuzárium és a korai fagy: a bazsarózsa felső levele és a sziromlevél összeszurkálva nyílik – ebből tudjuk, hogy fagykárt szenvedett” – mondja Imre. 

Az új ültetvény fiatal hajtásai – Fotó: Krisztics Barbara 

Az ültetvényekről visszaérve, a hűtőházba is betekintünk, ahol a szállításra váró virágok és zöldségeket tárolják. A csomagolóegység éppen krumplit zsákol és fóliáz, Imre pedig szabadon találja a villás targoncát, és máris meglátja a munkát: le kell venni a szalagról egy adag krumplit. Amíg a kollégák odaérnek, a munka felével el is készül, és továbbhaladunk a hűtőház felé. A terepen töltött idő alatt is érzékelhettük, de a logisztikai központba visszaérkezve egyértelművé válik, hogy Imre számára a farm nem egyszerűen munka: egy friss, a korszerű megoldásokra nyitott, a kockázatvállalásban bátor, a fejlesztésben pedig kreatív fiatal gazdálkodói réteg élvonalába tartozik. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy szakmai koncepciójával, tudásával és kitartásával mintagazdaságot teremtett, amelyben a bazsarózsa a szerelemnövény, mely önmagán túlmutatva a virágzó gazdaság jelképévé vált. 

Fotó: Krisztics Barbara  

Ölnyi csokorral tértünk haza, magunkkal hozva nemcsak a virágok illatát, hanem beszélgetésünk alapélményét is: azt a jóféle energiát, amellyel egy világlátott, jól képzett és ambiciózus fiatal gazda megmutatta kortársainak és elődeinek, hogy érdemes itthon a kertészeti szakmában is nagyot álmodni. 

Látogatásunk alkalmával készült fotóink az alábbi galériában tekinthetők meg:

Ajánljuk még:

Mesél a Nemzeti Botanikus Kert – ez „Egy Mesés Program” lesz!

A közelgő gyermeknap országszerte a felnőttek számára is legalább annyi csemegét tartogat, mint az aprónépnek. Egy ilyen varázslatos kultbonbonból adunk most kóstolót, de ha minden ízére kíváncsiak vagytok, akkor érdemes elmenni vasárnap Vácrátótra, a Nemzeti Botanikus Kertbe, ahol a Meseszó Egyesület mesemondói várnak minden érdeklődőt jó szóval, csodás hangulattal és e titokzatos kert balzsamos illatával.