Minden ember képzeletében él egy kert. A kert ahol felnőttünk, vagy a nagymamánk kertje, ahol a nyarakat töltöttük, kertek amelyekbe utcán sétálva beláthatunk és talán titokban a kapun belülre vágyakozunk. Egy ideális kert. Buja, illatos, madárcsicsergős könnyen hajladozó virágokkal megszórt, nyári fülledt estén paradicsomillatot árasztó, friss sárgarépát rejtegető kert. Mindenkinek más az ideális kert. Mindenkinek más az az egy.
Egy virtuális utazásra hívlak benneteket térben és időben egyaránt. Tartsatok velem őrségi kertembe,
ahol hétről hétre bemutatom az udvaron végzett munkát. Reményeim szerint egy csodálatos út előtt állunk, melyen haladva idővel megtapasztalhatjuk, milyen az, mikor gondozod, táplálod a földet, a növényt, az életet, és cserébe kapsz is majd, talán többet, mint megérdemled.
Nem fogunk senkit egy tökéletes kert látványával nyomasztani. Inkább egy igazit mutatunk majd: egy olyat, amiben időről időre megjelennek a kártevők, amiben néha szarvasok garázdálkodnak, és amiben a sikernek rengeteg munka sem lehet záloga. Mert egy dolgot mostanra nagyon megtanultam: egy igazi kert mindig meg tudja lepni az embert.
Nem fognak emberseregek dolgozni a kezem alá, ezt megígérhetem nektek: amit láttok, én csinálom majd egyedül, vetéstől aratásig minden lépésében. A forgatások sem a megszokott rendben zajlanak, nincs körülöttem sminkes, fodrász és egy kész technikusi csapat:
én és a férjem dolgozunk meg mindenért – ő a kamera egyik, én a másik oldalán.
Tudom, nagy fába vágtam a fejszémet. Hetek, sőt, mondhatom, évek óta dédelgettem már ezt az ötletet: egy műsort, amiben nem a főzésnek, hanem egy másik szenvedélyemnek hódolhatok. Most minden nehézség dacára kijelenthetem: számomra már az öröm, hogy dolgozhatok ezen a sorozaton, ami minduntalan eszembe juttatja a gyerekkorom, a közeget, ahol nevelkedtem, az embereket, akikkel akkor együtt lehettem. Sok erőt ad mindez ezekben az elzárkózó, kicsit egyhangú napokban. Újra felfedezem mindazt, amit gyerekként ismertem és szerettem, így válik kész időutazássá minden újabb feladat, megpróbáltatás a kertben. Úgy érzem, részesévé válok egy nagy közös kihívásnak, élménynek: megtapasztalom azt, amit az ősök éreztek, és amit az utódok fognak, ha a földdel dolgoznak.
Jó érzés annyi évnyi többé-kevésbé városokban végzett munka után újra bekapcsolódni valami ősi, elemi körforgásba, kivenni a részem ebből is.
Amíg a termés leszedéséig eljutunk, biztos lesznek majd akadályok és nehézségek. Be kell ismernem, ha tökéletesen kezdő nem is, de amatőr vagyok! Hibázni fogok, lehet olykor bukdácsolni is, de tudjátok mit, én ezt is várom! Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy a lehető legjobb munkát végezzem, hibáimból pedig talán sokan tanulhatunk majd.
Persze, éppen azért, mert nem vagyok a téma nagy mestere, olykor segítséget is kérek, ha csak elméletben is. Földi Ádám és Pottyondy Ákos, akiknek cikkeit már ismerhetitek az egy.hu oldaláról, hétről hétre oszt majd fontos tudnivalókat a kertről, a kerti munkákról mindannyiunkkal, Halmos Monika pedig az ehető virágok világába kalauzol bennünket.
Ahhoz, hogy ezt a sok videót és cikket könnyen megtaláljátok majd, létrehoztunk számukra egy gyűjtőoldalt, az egy.hu Szeretem rovatában, az egyszerűség kedvéért Kert néven.
Itt találkozhattok majd Kertem című videósorozatom részeivel és számos hasznos és okos cikkel!
Ha van kedvetek, tartsatok velünk!
Borbás Marcsi
A témában ajánljuk:
TALAJMUNKÁRA FEL! MINDEN, AMIT A JÓL TERMŐ FÖLDRŐL TUDNOD KELL
A FÖLD, A KERT, A GAZDASÁG – ÉS NEKED MI AD BIZTONSÁGOT A VÁLSÁGOS IDŐKBEN?
PITYPANGSZÖRP ÉS PESZTÓ – MI MINDENRE JÓ AZ ELHANYAGOLT GYERMEKLÁNCFŰ?
