Egy négyzetméternyi tetőfelületről nagyjából 30 liter víz gyűl havonta; a növényzetnek tenyészidőszakban – tavasszal és nyáron – nagyjából 10 literrel több vízre van szüksége az év többi részéhez képest, tehát
1 négyzetméternyi tető 2 négyzetméternyi területet tud ellátni esővízzel száraz időben.
„A Virágos Magyarország pályázatának zalakarosi helyszíni nemzetközi zsűrizési szemléjén kiváló láthattunk az esővízzel való gazdálkodásra: a közterületek esővíz-gazdálkodását úgy oldották meg, hogy a burkolt felületekről nyert csapadékvizet csatornarendszerrel gyűjtik össze és hasznosítják a közterületek locsolására” – mondja Borbás Marcsi, a Virágos Magyarország verseny fővédnöke, aki saját őrségi kertjében is az esővizet használja locsolásra.
Nyitókép: Unsplash / Thomas Couillard
Áldás embernek, növénynek egyaránt
„A kertművelésben – akárcsak a természetben – a legújabb kihívás a vízhiány, ezért csapadékos időben fel kell fogni az esővizet, hogy később hasznosítani tudjuk. Három nagy csatornáról gyűjtöm 450 literes csapadékvízgyűjtő tartályokba, amelyekből aztán rá tudom engedni a konyhakertre, amikor szükséges. De meg lehet oldani az esővíz gyűjtést földbe ásott ciszternákkal is vagy kisebb kapacitású esővízgyűjtőkkel, attól függően, hogy hol mi bizonyul praktikusabbnak” – mondja Marcsi, hozzátéve, hogy „A lényeg, hogy minden esővizet gyűjtsünk össze, és gondoskodjunk róla, hogy jól hasznosuljon – például takarjuk a talajt, ahol locsoltunk.”
Az esővíz többféle előnnyel is rendelkezik a vezetékes vízzel szemben – érdemes tehát értékes erőforrásként kezelni.
„Amellett, hogy az esővízzel jelentős mennyiségű pénzt megspórolunk, használata során érzékelni fogjuk, hogy ég és föld a különbség a csapadékból nyert víz és a csapvíz között: az esővíz ugyanis megfelelő Ph-értékkel rendelkezik, így jobban hasznosul a növényvédelemben, de talán a saját bőrünkön is érezhetjük, mennyivel selymesebb, ha esővízzel mosakszunk. A kertben egyértelműen azt tapasztalom, hogy eső vagy esővízzel való locsolás után a növények ugrásszerűen fejlődnek. Mivel régen kénytelen voltam csapvizet is használni locsolásra, van összehasonlítási alapom: tudom, hogy a csapvíz inkább kényszermegoldás, hiszen a növények az esővizet tudják a legjobban felszívni és hasznosítani. Régóta nem locsolok csapvízzel. Azt adom a növényeimnek, ami a legjobb nekik: esővizet” – mondja Borbás Marcsi.
Fotó: Unsplash / Markus Spiske
Számos okunk van tehát az esővíz meggyűjtésére, íme a legfontosabbak:
- környezettudatosság – ha valóban környezetkímélő, ökotudatos életet szeretnénk élni, kíméletesen és okosan kell gondoskodnunk a fenntarthatóságról az élet minden területén: ennek egyik módja, hogy az esővizet is erőforrásként kezeljük és minden cseppjét megbecsüljük;
- gazdaságosság – a fenntarthatósághoz a költségkímélő megoldások tudatos választása is hozzátartozik: az esővíz nem kerül pénzbe, a kiváló esővízgyűjtő alkalmatosságokról pedig egyszer kell beruháznunk, és hosszú távon kiszolgálják igényeinket;
- a biokertészkedés természetes megoldásokat kíván, a növények pedig esővizet – ahogy mi is azt szeretjük, ami számunkra a legjobb, a növényekkel is érdemes úgy bánnunk, ahogy nekik a legjobb, vagyis a természet adta tápanyagokat kell tudnunk biztosítani számukra, ehhez pedig a egyik legfontosabb erőforrás az esővíz.
- az esővíz sok mindenre alkalmas – nem csak locsolásra használhatjuk, hanem:
- madáritató/fürdető feltöltésére,
- a kinti bútorok, terasz takarítására,
- ha szükséges a komposzt benedvesítésére,
- WC lehúzásra,
- megfelelő szűréssel akár ruhamosásra is.
Fotó: Unsplash / Ron Dauphin
Hogyan gyűjtsük hatékonyan az esővizet?
Egyértelmű, hogy praktikus esővízgyűjtő tartályokra lesz szükségünk ahhoz, hogy megfelelő mennyiségben tudjuk felfogni, majd hasznosítani az esővizet. Adunk néhány tippet optimális megoldásokra:
1) Sokféle esővízgyűjtő edényforma létezik, ezért könnyű megtalálni a kerthez/házhoz illeszkedő formát. A gardino.hu-n a klasszikus amfóra formától kezdve, a rusztikus hordó formán át a letisztultabb, modern esővízgyűjtőkig mindent megtalálunk.
2) A kínálatban 120 literestől 720 literes esővízgyűjtőig igen széles skáláról választhatunk. Vásárlás előtt gondoljuk meg, hogy a tetőfelületeink méretéhez mekkora esővízgyűjtő kell. Úgy érdemes számolni, hogy a tetőméretből indulunk ki: a hazai átlag csapadékmennyiséggel számolva, ereszcsatornából esővízlopóval gyűjtött víz átlagban 25-30l-t/hó/nm.
3) A megfelelő gondossággal megválasztott esővízgyűjtő edény nemcsak praktikus, hanem díszíti is a kertet. Vannak olyan esővízgyűjtők, amelyek tetejébe virágokat ültethetünk, így nem csak a spórolásban segít, de a szemünket is gyönyörködteti.
4) Nagy tetőfelületek esetén több tartályt is összeköthetünk. A gardino esővízgyűjtők nagy előnye, hogy minden esővízgyűjtő tartályukkal kompatibilis összekötő szett segítségével egyszerre akár több tárolót is összekapcsolhatunk. Leginkább nagyobb tetejű házak esetében praktikus választás, ahol jelentősebb mennyiségű víz gyűjtése lehetséges.
A cikk megjelenését a Gardino támogatta.
Nyitókép: Unsplash / Stephen Hocking
Ajánljuk még: