Ártalmasabbnál ártalmasabb növényvédelmi mítoszok – ugye nem dőlsz be nekik?

Tévhit 1: A rovarölő szerek csak a kártevőket pusztítják el

Ez az egyik legnagyobb balgaság, amit valaha kitaláltak. A rovarölőszerek nem intelligens mosóporok, nem tudnak különbséget tenni hasznos és nem hasznos rovar között. Ha a természetben baktériumölőt használunk, azzal ugyanúgy elpusztítjuk a hasznos baktériumokat, mint a károsakat – akárcsak egy antibiotikum-kúra esetén a saját bélrendszerünkben megtalálható egészséges bélflórát. Az embereknek pro- és prebiotikumokat ajánlanak rá – odahaza a kertünkben mivel építjük fel a lerombolt ökoszisztémát egy alapos permetezés után? Valószínűleg a legtöbben semmivel.

A peszticidek világa masszív biokémia- nem véletlen, hogy a legtöbb szer megvásárlása és használata engedélyhez kötött. A legtöbb kiskertben alkalmazható peszticid nem tesz különbséget a kártevők és a hasznos rovarok, például a katicabogarak, a méhek vagy más beporzók között. Ezért aztán egy egyszerű, szúnyogok elleni permetezés károsíthatja az olyan rovarokat, mint a katicabogarak, amelyek természetesen irtják a levéltetveket és más kártevő rovarokat. A ragadozó rovarok elvesztése megzavarhatja az ökoszisztéma kényes egyensúlyát, és a kerti kártevők kitöréséhez vezethet. A peszticidek használata ráadásul a lepkék gazdanövényein vagy azok közelében csökkentheti a hernyók populációját, és mivel számos madárfaj számára fehérjében és tápanyagban gazdag táplálékforrást jelentenek, ez a madarak táplálékának csökkenéséhez is vezethet. Láthatjuk: egy rossz lépés tucatnyi továbbit generál.

Nincs értelme tehát össze-vissza fújogatni, mert egy átlagos kerttulajdonos nem rendelkezik elég átfogó ismeretekkel ahhoz, hogy felmérje tettei következményeit. És hiába a használati utasítás, veszélyességi figyelmeztetések – azt ugye senki sem gondolja komolyan, hogy a gyártó meg fogja jelentetni a termékén azoknak az elszomorító adatoknak az egész sorát, amelyek azzal foglalkoznak, hogy az adott terméke milyen negatív hatással van a környezetünkre?

Tévhit 2: Annyi a kártevő, hogy permetezés nélkül esélyünk sincs

Gondolkodjunk ismét egy analógia mentén: ha minden apró orrfolyásra és kósza fejfájásra a gyógyszer után nyúlunk, ne adj’ Isten már fiatalkorunktól kezdve, akkor valószínűleg egy ezer oldalról támadható immunrendszert alakítunk ki. Ugyanez a helyzet a növényeinkkel: ha állandóan permetezzük őket, semmi esélyük nincs a normális biokémiai folyamatok kialakítására.

Egy agyonpermetezett növény sosem lesz igazán erős, így aztán az első adandó alkalommal, amikor komolyabb próbatétel elé néz, elbukik.

Laikus szemmel is jól látható a különbség azon növények ellenállóképessége között, amelyek őshonosak, megfelelő helyre telepítettek és jó földben, jó növénytársítás tagjaként növekednek és azok között, amik oda lettek kényszerítve egy adott helyre, egy kimerített, agyonkezelt földbe, állandó vegyszerfelhőbe.

Nem véletlenül végtelen a növényvédőszerek egész sora, nem véletlenül jönnek újabb és újabb elemek a képletbe. Egyre több szer lesz hatástalan, mert esztelenül fújtuk őket, és nagyrészt ennek köszönhető az is, hogy olyan és annyi kártevő bukkan fel kertükben, ami évről évre kihívások elé állít bennünket.

Permetezés nélkül márpedig megy! Csak a hozzáállást kell megváltoztatni. Le kell mondani végre a vágyálmokról, és tudomásul kell venni, hogy van egy növényállomány, ami idehaza sikeresen nevelhető – ettől pedig nem szerencsés eltérni. Természetesen a klíma változásával változnak a fajok is, de nekünk kell igazán észnél lennünk, hogy felelős, tudatos döntést hozzunk a kerttervezés területén (is). Vegyszerek helyett gondolkodjunk védőnövényekben, helyes talajkezelési technikákban, talajtakarásban, megfelelő vízkezelésben, hasznos élő szervezetekben és bio készítményekben! Ne „gyógyszerezzünk”, hanem erősítsünk, ne gyógyítsunk, hanem a megfelelő fejlődés körülményeit teremtsük meg! Így lehet csak igazán élhető és erős a kertünk!

 

Tévhit 3: A permetezés lehet veszélytelen

Menjünk el egy gazdaboltba vagy keressük fel a Nébih oldalát, és olvasgassunk csak át egy-két termékcímkét, majd definiáljuk a biztonság fogalmát!

• Ha,
• amennyiben,
• eddig a mértékig,
• fontos figyelmeztetés,
• veszély,
• halálos,
• tilos...

E szavakkal van tele a peszticidek világa.

De ha ez nem elég meggyőző, hallgassuk meg olyan elismert szakemberek véleményét, akik láttak már eleget a vegyszerek világában! Olvassunk kortárs tudományos munkákat, amelyek tucatjaiban szólnak arról, mit veszít a természet a vegyszerek miatt. 

Illetve, én csak akkor mernék bármit is biztonságosnak nevezni, ha a fogyasztói oldalról bizonyítást nyer a hozzáértés, a megfelelő ismeretek megléte. Ugyanis lehet akármennyire biztonságosnak, sőt még bionak is nevezett egy szer, ha annak használója nincs tisztában a mértékkel, az alkalmazás helyes módjával és körülményeivel. Legjobb példa erre a közkedvelt bioszer, a neemolaj, ami számos rovar fejlődő lárváira mérgező, ezért használatát például kerülni kell bizonyos lepkék gazdanövényein. 

Tévhit 4: Valami megeszi a növényeimet, meg fognak halni!

Valójában a növényeket nem kell annyira félteni, hiszen túléltek pár évmilliót emberi támogatás nélkül is. Egy megfelelő földbe ültetett, megfelelő helyen és körülmények között élő növény alapesetben kifejezetten ellenálló, különösen ha őshonos fajtáról beszélünk. Igen jó hatásfokkal áll ellen a kártevőknek, amikhez alkalmazkodott. Sőt: ha tetszik nekünk, ha nem: számos növényünk nemcsak a mi kényünket-kedvünket szolgálja a kertben, hanem fontos táplálékot és menedéket biztosít a hernyók és más apró élőlények számára. Csakhogy azokra is szükség van a táplálékláncban ahhoz, hogy a nagy egész működjön.

Akármennyire is vágyunk a magazinokban látott fals képek reprodukálására, egy igazi kertben bizony nem érintetlenek a levelek, nem tökéletesek az élek és végképp nem csillog-villog minden. Legalábbis nem úgy, ahogyan azt hamisan láttatják. Fogadjuk el: növényeinknek mindig is voltak és mindig is lesznek kártevői, és ezeknek tevékenysége látszódni fog a növényen. Lesznek jobb és rosszabb évek, de összességében azon kell igyekeznünk, hogy kertünkben minden növény a maga helyére kerüljön: oda, ahol jól érzi magát, ahol környezeti igényei kielégítésre kerülnek, mert az így fejlődő növények erősek, szívósak – ellenállnak a hívatlan vendégek tucatjainak is.

Közel sem olyan egyszerű feladat a növényvédelem mint amilyennek láttatni akarják a gyors megoldásokkal kecsegtető vállalatok, de annál felelősségteljesebb.

Ezért kérlek benneteket, hogy alaposan gondoljatok át mindent, mielőtt bevettek egy-két „csodaszert”. A permetezés helyett törekedjetek az optimális környezeti egyensúly megteremtésére – a lehető legminimálisabb beavatkozás mellett.