A virágzó barackfákat nem félteni kell, hanem óvni a fagyok ellen

Vegyes érzelmekkel hallgatjuk a híradásokat: miközben nagyon várjuk a tavaszt, a meleg időt, aggasztónak tűnik, hogy idén sokkal korábban elkezdték bontogatni virágaikat a barackfák. Egyértelműen a fagyveszélytől tartanak a gazdák. Hol tart most ez a folyamat?

Kis túlzással mondják, hogy virágba borultak a barackfák, hiszen valóban bomlik már egy-két fehér virág, de nem minden barack fajta virágzik. Pécs környékén, a Tenkes-hegyen valóban kinyíltak már a Pricia, egy nagyon korai sárgabarack fajta első virágai, de ez nem minden barackfajtára jellemző.

Mi okozza a korai virágzást? 

Két oka van ennek. Az egyik oka, hogy tényleg meleg van. A meleg hatására kikerültek abból a mélynyugalmi állapotból, amiben november-december folyamán teleltek, elindult bennük az élet, kirügyeztek és virágozni kezdtek. Ez azt jelenti, hogy ha mostantól kezdve nem fordulna hűvösebbre az idő és nem lenne fagy, május végén már szüretelhetnénk is a barackot. Ha azonban visszahűl az idő, ez a folyamat lelassul. Másrészt fontos odafigyelni arra is, hogy mely fajták virágoznak: a nagyon korai fajták, amelyeket Olaszországból, Franciaországból hoztak be, gyorsabban reagálnak az időjárás pozitív hatásaira, mint egy hagyományos magyar fajta, hisz ők ahhoz vannak hozzászokva. Olaszországban február végén virágoznak a fák, tehát ott ez természetes, de a magyar barack március végén kezd el virágozni. Nyilván azért hozzák be a korai fajtákat, hogy hamarabb lehessen friss gyümölcshöz jutni, tehát nem kell meglepődni azon, hogy korán virágba borulnak. Ilyen korán viszont valóban kockázatos. Ezek a fajták érzékenyebbek is a fagyra, mint a magyar fajták, hiszen őshonos környezetükben nem kell ilyen alacsony hőmérséklettel megküzdeniük.

Fotó: Pixabay

Profi kertészek körében nyilván nem kérdés, de a hobbikertekben és az otthoni kiskertekben mit tehetünk a barackfák védelme érdekében miután már virágbab borultak? Hogy tudjuk megmenteni a gyümölcstermésünket az esetleges fagyoktól?

Arra tényleg nincs garancia, hogy már nem következik be fagy, tehát fel kell készülni rá, hogy szinte biztos, hogy lesz. Ilyenkor több fagy elleni módszerrel védhetjük virágzó gyümölcsfáinkat. A legrégebbi és talán a leghatásosabb módszer a vízpermetes öntözés, ami első hallásra riasztónak tűnhet, de nem kell félni tőle. Úgy működik, hogy a virágokra permetezett víz ráfagy a növényre, jégburkot képez rajta, így a fagy nem tud kárt tenni benne. Hatékony módszer lehet még a füstölés – például beáztatott szalmabála meggyújtásával – és a levegőmozgatás is, de a fagykár elleni védelem módját aszerint kell megválasztani, hogy szállított fagy érkezi vagy kisugárzási fagyra számíthatunk.

Mi a különbség a szállított- és a kisugárzási fagy között?

Szállított fagyról beszélünk, amikor például Szibéria felől megérkezik a hideg levegő: ilyenkor nincs különbség a talajszinten lévő hőmérséklet és az öt méterrel magasabban lévő levegő hőmérséklete között. Ez ellen nagyon nehéz védekezni, legfeljebb tüzelni lehet, és talán még a locsolás segíthet. A kisugárzási fagyot hívjuk talajmenti fagynak, mert a talaj hőmérsékleténél történik a nagy hőmérsékletváltozás, és onnan jön fölfelé a hideg. Az ilyen típusú fagyásnál szoktuk tapasztalni, hogy 2 méter magasságig nem lesz gyümölcs, de afölött megmarad a termés egy része. Ilyen esetben a levegőmozgatás, -keverés is hatásos lehet, például szélturbinával szoktak védekezni: a szélturbina öt méter magasról beszívja a levegőt, és alulra kifújja.

Fotó: Unsplash

Nagyobb gazdaságokban talán rendelkezésre áll ilyen szélturbina, de nem biztos, hogy az otthoni kiskertekben is van. Mit tehetünk a saját kertünkben a fagy ellen?

A hobbikert lényege, hogy szerelemből tartjuk fenn, és sokan nem is számolják, mennyit költenek a gyümölcsfáikra. A füstölés ideális módszer lenne, de Magyarországon tilos alkalmazni lakóövezetben. Legfeljebb kis tüzeket lehet rakni: például régi hordókban tűzifát gyújtani, és annak a melegével lehet a fákat védeni vagy légkeveréses hősugárzóval melegíthetünk, aminek nyilván nagyon komoly költségvonzatai lesznek. Emellett persze vannak a fagyvédelemre tervezett készítmények is, permetszerek, amelyek megóvják a virágokat és a rügyeket, felerősítik a zsenge hajtásokat, hogy ellenállóbbakká váljanak a faggyal szemben.

Sokszor halljuk, hogy vannak fagytűrő fajták és érzékenyebb gyümölcsfajták: ezek szerint a gyümölcsfajták kiválasztásával is elejét tudjuk venni a fagykároknak? 

A fajták kiválasztásakor mindig szempont kell, hogy legyen, hogy az adott gyümölcsfajta mennyire generatív, azaz mennyi virágot hoz. Minél több virágja lesz a fának, annál nagyobb eséllyel képes túlélni a fagyokat, hiszen egy része lehet, hogy lefagy, de nagyobb eséllyel marad is rajta. Sok esetben az enyhe fagy még jót is tesz. A kockázati tényező mindig az új fajtákban, a modern fajtákban, a külföldi térről származó genetikával rendelkező fajtákban benne van. Tehát amikor gyümölcsfajtát vásárolunk, akkor ne csak a várható termés ízére és szépségére figyeljünk, de azt is nézzük meg, hogy mennyire érzékeny a tavaszi fagyokra. Összességében elmondható, hogy

a hagyományos régi magyar fajtakör alapvetően sokkal inkább ellenáll a tavaszi fagyoknak, mint a mi klímánkon idegen genetikájú, délebbről behozott fajták 

– igaz, az őshonos magyar fajták még nem olyan korán indulnak be, mint a Mediterráneumból behozott fák. Tévedés ne essék: mindegyik ugyanúgy elfagy mínusz öt fokon, de nem mindegy, hogy a délebbi fajták már virágba borultak, a hazaiak viszont még nem.