A virágcserepek titkai – Mit és hogyan ültessünk a balkonra?

„Szóval az van a mi kis lakásunkban és balkonunkon, hogy van jó pár szép terrakotta cserepem. Kicsi, nagy, régi, új, kancsóformájú is, és azt figyeltem meg, hogy elég sok növényem kipusztult bennük. Persze tavaly nyáron abban a több hét szárazságban a tűző napon a balkonon az a csoda, ha valami nem pusztult ki, de a terrakottákban különösen csúnyán pusztultak. Az olaszoknál meg minden olyan szép bennük. Arra gondoltam, lehet a cserepeknek valami titkuk, amit én nem tudok… segítenél?” – így szólt egy hozzám intézett kérdés, nézzünk hát a cserepek mélyére!

Maga a szó: terrakotta, égetett (vagy főtt) földet jelent, azaz megtisztított, formázott és kiégetett agyagot. Tehát ennél jobb ültetőedényt nem is találnál kedvenc növényeid számára! A jó minőségű terrakotta cserepek, virágládák időjárásállóak, fagytűrők. Az agyagcserép lélegzik, megtartja a nedvességet, hőszigetel, továbbá a súlyával stabilitást ad a növénynek, tehát ha éppen viszonylag száraz a föld, akkor sem borítja fel egy nagyobb szellő. Gazdaságos a használata, hiszen hosszú évekig szolgál, ha vigyázunk rá.

A legtöbb növény sokkal jobban érzi magát egy terrakotta cserépben, mint a műanyagban.

Ez utóbbi leginkább praktikumból született: könnyebb a szállítása, tisztítása, tárolása. Ám hatalmas mennyiségű hulladék keletkezik általa, és a növények egészséges, hosszú életéhez sem a legjobb választás.

De még mielőtt bármit is beleültetnénk, figyeljük meg a hely adottságait!  Árnyékos, napos, kietlen? Lesz-e időnk a gondozásra, vagy olykor hosszabb időre is elszólít az élet a növényeinktől? Fűszer-, gyógy-, haszon- vagy dísznövényt szeretnénk ültetni? Ha szükséges, konzultájunk egy szakemberrel a kertészetben, de jó, ha ezeket előre átgondoljuk.

Érdemes átkukkantani a szomszéd balkonjára, nézzük meg jól a párkányán a legszebben viruló növényeket: azok nálunk is jól fogják magukat érezni.

Ha egész nap tűzi az erkélyedet a nap, egészen mást kell választanod, de a pozsgás növények meg például a kakukkfű jól fogják magukat érezni. Ha neked jutott a földszinti sarok, ahol napsugár egy szál sem, akkor az árnyékkedvelők közt érdemes keresgélni, mert azokban biztosan örömödet fogod lelni. Ilyenkor az árnyékliliomok, vagy például a vitorlavirág is szóba jöhet. A jó növényválasztás már fél siker!

A gyökérzet földlabdájához megfelelő méretű cserepet vegyünk. Minél nagyobb a gyökereknek a tér, annál jobban fogja érezni magát a növény. Ha a régi cserepeidet használod fel, azokat tisztítsd meg alaposan! A vízkő-lerakódásokat, a mohamaradványokat és egyéb, makacs szennyeződéseket tiszta vízzel, kefe segítségével lehet eltávolítani. Vannak, akik az ecetes vagy szódabikarbónás súrolásra esküsznek, a nagyobb terrakotta edények újjávarázsolásához pedig nagynyomású mosóval is neki lehet állni. A tisztítás nemcsak esztétikai okokból szükséges, az esetleges növénybetegségek és kártevők terjedésének is elejét vehetjük ezzel.

Ha olyan terrakotta edényt választunk, amelynek lyuk van az alján, beültetés előtt tegyünk rá egy cserépdarabot, amely elfedi a lyukat, hogy a föld ne potyogjon ki. A nedvesség ettől még el tud belőle távozni. Ha az edényen nincsen lyuk, érdemes az aljába 1-2 cm vastagságban sódert vagy agyaggranulátumot szórni, és azután következhet a tápanyagban gazdag, akár érett marhatrágyával kevert virágföld.

A növényeknek megfelelő földet kell választani, ebben is a kertészetben tudnak segíteni. A jó földválasztás is hozzátesz ahhoz, hogy minél előbb növekedésnek induljon a növény. Ültetés után egy alapos beöntözés, és máris a végleges helyére kerülhet az új lakó. Érdemes csapvíz helyett esővízzel öntözni a növényeket, hogy megelőzzük a fehéres sókiválást. A lerakódások nagyrészt a csapvízből, illetve a felhasznált műtrágyákból kioldódó sókból állnak össze. Ha csak fedőcserépnek vagy kaspónak választunk egy szép terrakotta edényt, és ebbe helyezzük a növényünket, akkor ügyeljünk arra, hogy ne álljon meg az aljában a víz: tegyünk bele néhány tégladarabot, arra állítsunk rá a cserepet.

A rendszeres gondozás elengedhetetlen ahhoz, hogy buja és egészséges balkon- vagy teraszkertünk legyen! Megfelelő időben kell öntözni, eltávolítani az elszáradt leveleket. Időszakosan tápoldatozni, mert a cserép, bizony, kicsi, szüksége van a növénynek plusz tápanyagra ahhoz, hogy fejlődhessen, virágot, esetleg még termést is hozzon. A tápoldat kiválasztásánál fontos szempont, hogy ehető vagy dísznövényről van-e szó? Kiváló bio tápoldatokat lehet kapni kifejezetten edényben nevelt haszonnövényekhez, amelyek biztonságosak. A használati javaslatot minden esetben célszerű betartani.

Figyeljünk arra, nem támadta-e valami betegség vagy kórokozó a növényt, nem kell-e a hajtásait visszametszeni vagy éppen kikarózni? Ha túl sok a csapadék, vizsgáljuk meg, nem ütötte-e a fel a fejét valami bolond gombabetegség? Ha hetek óta tikkasztó a kánikula, nagyon száraz a levegő, akkor próbáljunk meg a levelek körül párásítani, a nagyobb leveleket lágy, langyos vízzel lemosni, hiszen azokon keresztül is kitikkadhatnak.

Nap mint nap figyeljük a növényeinket, mert a gazda szeme is hizlalja őket! Ez a gazdának is boldogság.

Sokan elfelejtik, hogy a növény él. Helyváltoztatásra nem képes, de éppen annyi örömet és foglalkozást ad a gazdájának, akár egy kis állat.

Amikor nagy sóhajtva arra gondolsz, hogy ott, abban az itáliai kisvárosban milyen gyönyörűségesek voltak azok a virágok azon a teraszon, azokban a szépséges terrakotta cserepekben, jusson eszedbe, hogy te abból csak egy pillanatot láttál, legfeljebb néhány órán vagy pár napon át élvezted a látványukat. Más éghajlaton, másmilyen körülmények közt élnek. Biztos volt ott valaki láthatatlanul, aki öntözte, gondozta, dédelgette őket, szedegette róluk a hernyókat, mint a Kis herceg, és talán énekelt nekik délutánonként.

Nyitókép: Pixabay