Kert

A szép balkonkert titkai: alapszabályaim többszörösen visszaeső kertészkedőként

Mielőtt telepakoljuk a kocsi csomagtartóját a virágládákba szánt növényekkel: vegyük figyelembe az edényben nevelt virágok sajátosságait. Ugyanis igen felszaladt már ezek ára is, ne legyen pénzkidobás és csalódás a balkonkertészkedés gyümölcse. 

Elsősorban arról az egyszerű tényről van szó, hogy az edényben nevelt növényeknek a rendelkezésükre álló szűkebb hely és földmennyiség miatt jóval gyakoribb és koncentráltabb gondozásra van szükségük. Ez színtiszta matek: a talpalatnyi föld pikk-pakk kiszárad, ráadásul a balkonok legnagyobb részénél gyakori légmozgásokra is számítanunk kell, ami tovább szárítja a növény talaját. Így ha akarjuk, ha nem, nemigen ússzuk meg az öntözést egy-két napnál tovább.

Sokak számára evidensnek tűnhet, de aki nem ért hozzá, az könnyedén vélheti úgy, hogy „jó lesz az hetente egyszer is”, hiszen a kertben sem kell naponta kannázni, a szobanövények is hasonló mennyiséget igényelnek. S mielőtt bárki jót nevetne rajta, kezdem én a vallomások sorát: a növénygondozással még éppen csak ismerkedős életszakaszomban pontosan ugyanebbe a hibába estem,

két hét alatt sikerült leamortizálnom az ültetés napján még hét nyelven beszélő balkonkertemet.

Tehát a pompázó terasz nem lustáknak és időhiányban szenvedőknek való foglalatosság, ezért kialakításához és főleg a fenntartásához bizony kompromisszumok szükségesek.

Fontos a mindennapos „jó éjt” öntözés. Forró nyári napokon elkerülhetetlen. Tehát, mielőtt minden szabad négyzetcentiméterre újabb és újabb szépséget tervezünk: számoljuk ki, mennyi időnk van esténként vagy kora reggel végigkannázni az adott esetben többtucatnyi cserepünket. Tölt, locsol, tölt, locsol – legyünk őszinték! Menni fog mindennap, de legalább minden másnap? Egész nyáron, ha elutazunk is?

Apropó, utazás. A balkonkertünk következő akadálya. Mert olyan nincs, hogy egy hétre lelépünk, a teraszon meg minden lesz valahogy. Negyven fok, rekkenő hőség, semmi eső, semmi öntözés. Aztán majd jól meglepődünk, amikor hazaérkezünk: valami ismeretlen növényevő lerágta a virágainkat, támad az új kártevő, árulás történt. Nem! Éppen csak elmaradt hét napi öntözés, és szegény növényeink nem bírták a kiképzést. Tehát vagy legyen egy jó fej szomszédunk, kedves anyósunk, mindig rendelkezésre álló barátnőnk, vagy nem éri meg: felesleges pénzkidobás lesz telezsúfolni az erkélyt.

És hiába hirdetik nagy betűkkel a jobbnál jobb szlogenek, hogy szárazság- és forróságtűrő növény,

„itt a mindent is bíró csodanövény, még a szaharai forróságnak is ellenáll”. Persze, megfelelő öntözés mellett.

Ne essünk hát bele a csapdába, ha edényes növény, akkor kanna, napi rutin – ezt nem tudjuk kikerülni.

A következő szempont, amit figyelembe kell vennünk: a balkonunk tájolása. Éri-e a déli napsugár, egyáltalán hány órán át tűz oda a nap? Ha nagy lesz a próbatétel, akkor csak olyan fajokkal próbálkozzunk, amelyek tényleg bírják a szárazságot: ilyen a porcsinrózsa, a bársonyvirág és az illatos ternye is. Ők egész sanyarú körülmények között is elvannak, viszont a pangó vizet nem szeretik, ezért a túlöntözést érdemes elkerülni. Napos helyre jó választás lehet a záporvirág, verbéna, petúnia, kakassarkanytú és a sétányrózsa is. A napégéssel óvatosan! Idén feltűnően sok balkonnövényemen tapasztalom a napégés jeleit, legújabban például pont a sétányrózsák leptek meg barnuló leveleikkel.

Ha vannak olyan helyeink, ahol inkább az árnyék a jellemző, akkor azt a fuksziák és Pistikék szeretni fogják, de a lobélia, bakopa és a begónia is szépen fejlődik a kevésbé világos helyeken.

Sokan figyelmen kívül hagyják az üvegfelületeket, pedig hatalmas jelentőségük van. Ládába, ablak elé, tűző napra ültetett növények esetében csak a legkeményebb harcosok jöhetnek szóba. Itt még olyan fajok sem bírják a gyűrődést, amelyek a szárazságot még el-el viselik, hiszen az üveg és a forróság, a napsugár ilyen szempontból a legrosszabb kombináció.

Kulcskérdés a láda, az edény mérete, kialakítása, sőt még a színe is. A sötét edények jobban magukba szívják a meleget, hamar felhevülnek, a keskeny és a növényünkhöz túl kis méretű edények hamar kiszáradnak, és ugyancsak fokozottan kitettek a túlmelegedésnek. Az ilyen, nem megfelelően választott edényekben növényeink szenvednek, ezért még

ha túl is élik a megpróbáltatásokat, sosem lesznek olyan szépek, mint amilyennek gondolatban elképzeltük őket.

Kevesen alkalmazzák a mulcsot, pedig szabadföldi előnyeihez hasonlóan az edényes növények esetében is áldásos hatásai lehetnek. A mulcsozás ugyanis segít megakadályozni az edényben lévő táptalaj gyors kiszáradását, tartja a nedvességet, nem mellesleg véd az edényben megjelenő gyomoktól és tápanyagot is pótol. A kis felületek miatt legalkalmasabb az aprított kéreg, de a lemetszett kerti növények részei is megfelelőek lehetnek, ha nem vágyunk magazinos designra.

Óva intenék mindenkit az impulzusvásárlástól, és attól is, hogy felkészületlenül, ismeretek hiányában vágjon neki a balkon-projektnek. Szánjunk rá pár órát, mérjük fel, mihez kell igazodni, tervezzük meg, és kétszer is ellenőrizzük vissza. A kertészeti árudákat és kisebb boltokat járva ugyanis egyértelművé vált számomra, hogy

drasztikus mértékű áremelkedés jelentkezett a növények piacán is, így pár négyzetméternyi balkonkert kialakítása vagyonokba kerülhet.

Nincs értelme szervezettség és átgondoltság nélkül belevágnunk, mert abból csak csalódás lesz, ami az arra érzékenyeknél akár egy életre is elveheti a próbálkozási kedvet – ezt nem szabad kockáztatnunk!

Ajánljuk még:

Egyik legellentmondásosabb növényünk, a farkasalma gyógyíthat és mérgezhet egyszerre – és ez még nem minden...

Vannak növények, amiket mérgezőnek nevezünk, de a mérgezés nem okoz nagyobb gondot egy napnyi rosszullétnél vagy kellemetlen tüneteknél. A most bemutatott növény azonban nem ilyen: a benne rejlő veszélyeket nagyon is komolyan kell venni, mert fogyasztása már kisebb dózisban is komoly egészségkárosodást okozhat. Egy pozitív, egy negatív: nagyjából így tudjuk sorolni a farkasalma értékeit és veszélyeit. Óvatosságra intünk, ugyanakkor ámulunk is azon, hogy a természet ilyen csodákra képes: egyetlen növénybe zárja a végleteket.