A női lélek kibontakozása: így köss csokrot egyszerűen!

Csokrot kötni nem ördöngösség, és ha betartunk néhány apró szabályt, akkor gyönyörű kis kompozíciókkal leszünk gazdagabbak. Most, amikor a tavaszi kert, a rét apró kis virágokkal örvendeztet, érdemes elkezdenünk az alapoknál – és akkor nyár derekán már megpróbálkozhatunk a dáliákkal és kardvirágokkal is felvenni a harcot, vagy legalábbis hatalmas bokrétába rendezni őket.

A kerek csokor egy hagyományos forma, ami vázában is jól mutat, ajándékba is adható, könnyen megköthető, és hamar megtanulható. Talán az egyik legősibb csokorkötési eljárás, ami az egyszerű emberek körében terjedt el, mint dekoratív megvalósulás és magától értetődő művészet.

Az első lépés a virágok előkészítése. Hasonló méretű virágokat gyűjtsünk össze, és fajtánként, jól áttekinthetően rakosgassuk ki őket a munkaasztalra. Készítsünk elő ollót, metszőollót, a megkötéshez madzagot, és ha szeretnénk a csokrot zöld levelekkel díszíteni, akkor azokat is. A virágok, levelek szárait tisztítsuk meg – tavasszal könnyű dolgunk van, mert a legtöbb virág szára csupasz, nem találhatóak rajta levelek, indák. Az egyenes, tiszta szárakkal könnyebb dolgozni, szebb lesz a csokor és a vízben tovább friss marad.

Ha egyféle virágból készül a csokor, akkor szépen helyezzük egymás mellé a virágfejeket, miközben a szárakat spirálisan rendezzük el. Ez első hallásra bonyolultnak tűnhet, de valójában szinte adja magát, ha virágszálak vannak a kezünk ügyében. A végeredmény akkor lesz szép, ha a virágfejek egy szép félgömböt alkotnak.

Ha elkészült, vagy minden virágszálat felhasználtunk, akkor kössük át erősen, és a szárakat vágjuk egyenesre. Az előre kiválasztott edényhez igazítsuk a szárak hosszát. Ma már csak a fantáziánk szabhat határt, hogy milyen edényt használjunk vázának: pohár, mécsestartó, tojáshéj, befőttes üveg – bármi szóba jöhet, ami megtartja a vizet, és küllemében, stílusában illik a virághoz, harmonikus a csokor méretével.

Ha többféle virágot használunk, akkor ezeket tehetjük egymás mellé vegyesen, vagy kialakíthatunk belőle mintákat. A különféle fajták sorba rendezése szépen mutat, ezt a módszert szívesen alkalmazzák a virágkötők menyasszonyi csokrok készítésénél is. A mintát kialakíthatjuk a fajták vagy a színek váltakozásával is. Gyönyörű kis csokor készülhet többféle színű ibolya kombinálásával, így a lila és a kék árnyalataival játszhatunk.

Hatásos, ha apró levelek vagy világos színű, apró virágocskák zárják le, ölelik körül a csokrot. Ehhez a kiválasztott virágokat, leveleket körben, egymás mellé rakosgatva alakíthatjuk ki a végleges formát.

Ahogy nyílnak a tulipánok, nárciszok, jácintok, egyre nagyobb, egyre inkább színgazdag csokrok kerülhetnek ki a szorgos kezek közül.

A nárcisz nagy kedvencem, ám dolgozni vele nem annyira egyszerű. Egyrészt a szára szögletes, nem idomul olyan kecsesen. Trombita vagy csillag formájú virágai ráadásul egy irányba néznek, ezért nagy figyelmet igényel kerek csokorban való elhelyezésük. De megéri a fáradságot!

A fehér és sárga árnyalatokba tobzódó nárciszok kellemes ellenpontjai a lila jácintok, a fürtös györgyike, a sárgának pedig nyomatékot adhatunk a mahónia illatos, apró sárga virágfürtjeivel.

Érdemes elsajátítani a csokorkötés apró trükkjeit, akár egy workshop alkalmával, vagy ellesni egy virágkötőtől, mert sokszor jól jöhet ez a praktikum. A női léthez pedig nemcsak a virágok tartoznak hozzá, mint az édenkertből maradt szépség és jóság, hanem a virágok rendezésének felemelő csodája is.