Valószínűleg kénytelenek leszünk hozzászokni, hogy a régi rend helyett a jövőben csak jóval sietősebb ütemben tudjuk majd gyűjteni a növényeket az időjárási körülmények miatt. Ráadásul a látszólag céltalan, sétálás közbeni gyűjtögetés helyett az egyes növények tudatos felkeresésére lesz szükség, hiszen az időjárás hatására az élőhelyek is átalakulnak. Érdemes fejben tartani azokat a gyűjtőhelyeket, ahol nagy biztonsággal találhatjuk meg a kívánt fajokat, de természetesen ilyen esetekben is mindig észben kell tartani két főszabályt:
gyűjteni csak tisztán és tartamosan!
Egy nagyobb galagonyabokor esetében például meghosszabbíthatja a gyűjtési időszakot, hogy a bokor eltérő oldalain néhány nap különbséggel nyílnak a virágok a hajtásvégeken. Míg a virágzás jellemzően a keleti-déli oldalon kezdődik, a bokor hűvösebb északi feléről néhány nappal később szedhetjük a szív- és keringési problémákra javasolt virágos hajtásvégeket.
Fotó: Pixabay / Manfred Richter
Az évszakok változása különös módon a növények nevezéktanában is keveredést okozhat, mi sem jobb példa erre, mint a vérehulló fecskefű. A klasszikusan tavaszi növényke latin nevében (Chelidonium majus) a fecskét jelentő „Chelidon” ugyanis arra utal, hogy a virágzás nagyjából egybe esik a vonulásból hazatérő fecskék érkezésével, míg a tudományos név fajt azonosító második része szintén a virágzás időszakára utal.
Ebben az évben viszont ez a növény is már áprilisban hozta virágjait… A frissen szedett növény jellegzetesen sárga tejnedvével vírusok okozta szemölcsöket kezelhetünk, melyeket két héten keresztül naponta minimum két alkalommal érdemes a tejnedvvel festegetni. A szemölcsök saját védelmük érdekében külső részükön száraz, kérges felszínt alakítanak ki, melyet a fecskefűvel való kezelés előtt kevés krémmel érdemes bekenni, hogy fellazuljon, így a hatóanyagok könnyebben átjuthassanak rajta.
Fotó: Pixabay / Wikimedia Images
A tavalyi esős hideg után ebben az évben a fehér akác rég látott mennyiségben hozza virágjait, a 18. században Észak-Amerikából behurcolt fafaj lombkoronája vattacukorhoz hasonló képet mutat. A kevésbé szeles napokon már-már émelyítően erős, édes virágillat messziről a fákhoz vonzza a nektárt gyűjtő beporzó rovarokat.
A különösen jóízű virágzatokat minden esetben száraz időben gyűjtsük, mert szárítókeretekre terítve még így is könnyen befülledhetnek, bepenészedhetnek.
Ennek elkerülése érdekében a szárítás első napjaiban célszerű napi két-három alkalommal is átforgatni a begyűjtött drogot. A szárított virágokat nem csupán megfázásos betegségekre alkalmazhatjuk, de kellemetlenebb ízű teakeverékekben ízjavítóként is kiváló lehet!
Fotó: Pixabay / Anna Armbrust
Köhögéses betegségek esetében különbséget kell tenni a száraz és hurutos változat között. Míg előbbi esetében a köhögést valamilyen nyálka bevitelével csillapíthatjuk, a hurutos köhögést éppen a nyálka felszakításával tudjuk mérsékelni. Az idei évben ritkán látott mennyiségben találtuk a köhögést csillapító szirupok egyik alapvető alapanyagát jelentő lándzsás útifüvet, melynek leveleiből otthon is könnyen készíthetünk méz alapú készítményt.
Fotó: Pixabay / Wikimedia Images
A hurutos köhögés két klasszikus gyógynövénye a szintén most virágzó kakukkfű és a zsálya, mely növényeknek számos vad és termesztett faja, változata is ismert. A növényeket akár friss, zöld formában is használhatjuk tea alapanyagnak, míg leszárítva egész évre betárolhatjuk őket.
Fotó: Pixabay / Conger Design
Köhögős időszakokban a belőlük párolt illóolajat párologtatóba is tehetjük, amely kisgyermekek hálószobájába téve az éjszakai köhögést is hatékonyan csillapítja.
Ajánljuk még:
„Kivált az igen érzékeny aszszony személyeknek hasznos orvosság sokféle elgyengítő nyavajákban” – a mezei katáng csodája
Kertünk leghasznosabb sündisznója, amelyért lopásra is vetemedtek az oklahomai nyerészkedők – a bíbor kasvirág
Nagyanyáink multivitaminja: mindent a gyógyító fokhagymáról!
