Gyógyító kertek, kegyhelyek és legendák földje – Pannonhalma, Győr és a Szigetköz térsége

Barangoló

ITTHON

Gyógyító kertek, kegyhelyek és legendák földje – Pannonhalma, Győr és a Szigetköz térsége

E vidék sajátosan gazdag élettérré formálódott az évezredek során, köszönhetően az eltérő környezeti értékeinek, illetve a lakosság különleges kulturális és történelmi hagyományainak: a természet kincseit itt gyógyító szándék és tudomány teszi értékké, hajdanvolt mesterségek élnek tovább, kegytárgyak és ereklyék hívják imára a hívő látogatót. Ez Pannonhalma, Győr és a Szigetköz térsége.

A változatos környezeti adottságok a növény- és állatvilág számára kiemelkedően gazdag életfeltételeket jelentenek, a térség igazi paradicsom a természet kincseit megfigyelni szerető vendégek számára. A Szigetközi és Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet tanösvényein és megfigyelőpontjain a síksági területekre jellemző növény- és állatfajok éppúgy előfordulnak, mint a Bakony északi vidékéről, a Sokoró dombság gerincét borító erdőkön keresztül „idevándorolt” fajok. Kiemelt értéket képvisel a térség madárvilága, amely a táji változatosságnak köszönhetően a tavaszi és őszi vonulási időszak mellett az év egyéb időszakaiban is bőven kínál megfigyelni való ritkaságokat.

A változatos táj az itt élők számára ezerféle megélhetési módot biztosít, ami a hagyományos mesterségek máig élő fennmaradásának is alapot jelentett. A jószemű és kitartó turisták a városok sikátoraiban, falvak utcáiban a térség erőteljes iparosodása ellenére is megtalálhatják a hajdanvolt mesterségek jelenkori képviselőit, akik valódi kézműves termékeiket üzleteikben vagy éppen házuk tornácán kínálják. A velük való megismerkedés jóval több, mint egyszerű vásárlás: valódi találkozás.

Győr városa a régió lüktető központjaként ideális pihenőhely a Pannonhalma és Mosonmagyaróvár között túrázó, kerékpározó vendégek számára. Gazdag szálláskínálatával az úton levők szinte minden rétegét ki tudja szolgálni: az egyszerűséget preferáló zarándokok és vízitúrázók éppúgy megtalálhatják a számukra megfelelő helyet, mint a magasabb komfortfokozatú panziókat, hoteleket kereső vendégek.

Gyógyító kertek, különleges ételek 

A táj és természet változatossága kéz a kézben jár a kertek és a gasztronómia gazdagságával. Bár a Kisalföld egyike az ország mezőgazdaság által leginkább használt területeinek, a régi szőlőhegyeken, hajdanvolt pásztorutak mentén, hátsó udvarok mélyén a mai napig megtalálhatjuk déd- és nagyszüleink gyümölcsfáit. Ezek az ízekben, illatokban gazdag ősi tájfajta gyümölcsök nemcsak a régi idők gyermekkorára emlékeztetnek, de máig számos különleges helyi étel és ital alapját is jelentik. A térségben túrázó emberek ma már jó pár olyan „Tündérkertet” is felkereshetnek, amelyekben nemcsak őrzik, de fel is dolgozzák a térség ezen gyümölcs-kincseit. A belőlük készült ecetekkel, aszalványokkal, pálinkákkal a falusi vendéglátóhelyek mellett a minőségi kínálatot nyújtó éttermekben is találkozhatunk.

A térség változatossága a városok hetipiacain is tükröződik. A helyi termelők kínálata mellett az ételes sátrakban a Szigetköz, a Kisalföld és a Pannonhalmi-dombság jellegzetes ételeivel egyaránt jól lakhatunk. A helyiek által karácsonykor és egyéb ünnepnapokon fogyasztott eceteshal talán furcsának tűnhet azoknak, akik még nem kóstolták, pedig az ecetes-sós-cukros lében tartósított, rántott pontyszeletek errefelé igazi csemegének számítanak, amit elő- és főételként egyaránt fogyasztanak.

Tavasszal a piacokhoz közeledve messziről érezhetjük a dombvidékeken és a Szigetköz ártéri területein egyaránt gyűjthető medvehagymával ízesített ételek semmivel össze nem keverhető ínycsiklandó illatát. A medvehagymás tejföllel és helyi sajtokkal, sonkával gazdagon terített lángos kihagyhatatlan eleme a piacos reggeleknek!

A térség természetesen desszert vonalon is kínál érdekességeket! A rábaközi, vagy a speciális tésztakészítés okán „vert” perecnek is hívott, karika alakú süteményt rudakra fűzve kínálják sokfelé – könnyű, roppanós finomság!

A térségben a gyógynövények termesztésének is ezeréves hagyománya van, amelyek ismeretét a kolostorkertek művelői mellett a falvakban élők is generációról generációra örökítették tovább. Jelenkori utódaik a régi tudást napjaink ismereteivel ötvözve igyekeznek segíteni azokon, akik hozzájuk fordulnak.

Legendák földje

Ahogy a Kárpát-medencében mindenütt, ennek a zegzugos vidéknek is megvannak a maga legendái, valóság alapú vagy attól elrugaszkodott meséi, hiedelmei. Pannonhalma és a Sokoró térségének egyik legismertebb balladája Dely Máriról szól. Az 1874-ben egy molnárlegény által meggyilkolt felpéci leány történetének nem kevesebb, mint huszonegy változatát sikerült összegyűjteni. Bár a ballada az idők folyamán számos fiktív elemmel is bővült, valóságalapja olyannyira bizonyos, hogy a tragikus sorsú főhősnővel még a balladát felgyűjtő néprajzos hölgy is távoli rokonságban volt!

A Sokoró dombság másik híres legendája még a régészeket sem hagyta nyugodni. A „Vörös Barátok”, azaz a keresztes lovagok legendáját a térség több településén ismerik és őrzik. A templomos lovagok a Magyar Királyság területén először Győrben telepedtek meg, a környéken több olyan település és vár található, amelyeket egykori templomos birtokként tartanak számon. A sokorópátkai Harangozó hegyen állt, egykori kolostorukhoz számos hagyomány és hiedelem kötődik, a legendák alagutakról, elrejtett kincsekről, és holtukból feltámadva visszatérő lovagokról mesélnek. A minden évben megrendezett „kísértetjárta túrára” az ország egész területéről érkeznek vendégek.

A vaskakas története Győr város legismertebb legendája. A török hódoltság idején a hódítók bevehetetlennek gondolták az általuk bitorolt győri várat. Vezérük, Szinán pasa váltig hitt benne, hogy amíg csak meg nem szólal a várfokra erősített szélkakas, az török kézen is marad. Mikor azonban a magyar és osztrák seregek a várat vissza akarták foglalni, az ostrom idején egy suszterinas egy trombita segítségével „megszólaltatta” a vaskakast, mire a törökök pánikba esve feladták Győr várát. A vaskakast a helyi múzeumban a mai napig megnézhetik az érdeklődők, a történetet pedig még a Győri Nemzeti Színház művészei is feldolgozták.

Vándorutak földön-vízen

A térség természeti értékeit hagyományos módon, jelzett turistautakon is felkereshetjük. A Sokoró zegzugos dombvidékén és a Szigetköz ágrendszerében kanyargó ösvények mellett azonban a vidéket több zarándokútvonal is érinti. Ezek közül a legismertebb talán a Szent Jakab út itteni szakasza, amely Budapestről indulva Pannonhalmán és Győrön keresztül egészen az útvonal hazai központjához és kegyhelyéhez, Lébényig vezet. A jól jelölt és gondosan karbantartott útvonalon számos zarándokszállás és pihenő áll a zarándokok rendelkezésére.

Pannonhalma és Győr, valamint kisebb szigetközi kegyhelyek a Mária út alternatív szakaszának is részét képezik. A győri székesegyházban Szent László királyunk fej-ereklyéjével együtt őrzött Könnyező Szűz Mária kegyképet évente több ezer hívő keresi fel, hogy imádkozzon előtte.

gyor-pannonhalma-terseg-utazas

 

A gyalogos útvonalak mellett a térséget jó minőségű, épített kerékpárutak is behálózzák. Az aktív pihenés szerelmesei immáron a Szigetköz felső részétől kezdve Győr érintésével egészen Pannonhalmáig tekerhetnek biztonságos utakon, amelyek mentén a kerékpárosokat kiszolgáló létesítmények, szálláshelyek várják az arra biciklizőket.

A Szigetköz ágrendszere, a Mosoni-Duna és a Rába folyók vadregényes vidéke ideális terep hosszabb vagy rövidebb vízitúrák szervezésére. A dunaszigeti ágrendszerben a tájfutásokhoz hasonlóan megrendezésre kerülő Tájevező verseny az ország minden vidékéről vonzza a vízi sportok szerelmeseit! Helyi vállalkozóknak köszönhetően a különféle közlekedési módok akár vegyíthetők is: az evezős napok kikötőiből bérelt kerékpárokkal is fel lehet keresni a környék látványosságait.

gyor-pannonhalma-terseg-utazas

 

Múlt és jelen…

Északnyugat-Magyarország gazdasági szempontból hazánk egyik legfejlettebb régiója. Bár a nyugati végek számos világcégnek, modern kutatóintézetnek, egyetemnek adnak helyet, a modernitás mégis a múltban, a térség történelmében gyökerezik.

Múlt és jelen együttélésének, a korszakokon átívelő jelen-létnek kiváló példája a Pannonhalmi Főapátság, amely immáron több mint ezer éve a térség fejlődésének egyik meghatározó szereplője. A rendalapító Szent Benedek jelmondata szerint „imádkozó és dolgozó” szerzetesek a múlt értékeinek megőrzése mellett a mindenkori jelen vívmányait, ismereteit is meghonosították kolostorukban, elősegítve ezzel az egész térség fejlődését. Az UNESCO világörökség részét képező Főapátság nemcsak a hazai, de a külföldi turistáknak is kedvelt célpontja.

gyor-pannonhalma-terseg-utazas

 

Győr városában sétálva szintén megérinthet a történelmi korok szele: a belváros különféle épületei, vagy akár a pincerendszerekben és mélygarázsokban feltárt és bemutatott faltöredékek évszázadok emlékeit hordozzák, miközben a felszínen egy pezsgő kulturális és gazdasági élettel büszkélkedni tudó város lüktet. A középkori vár helyén kialakult barokk belváros nemcsak a helyben lakók számára teremt élhető közeget, de az ide látogató turisták számára is egész éven át tartalmas kulturális és szórakozási lehetőségeket kínál. Intézményei közül feltétlen említésre méltó a Győri Nemzeti Színház és a világszerte ismert Győri Balett, de kár lenne kihagyni az Állatkert vagy a Vaskakas Bábszínház programjait is.

Ha valaki a Szigetköz központjaként is emlegetett Mosonmagyaróváron jár, feltétlenül látogasson el Magyarország legnagyobb tudományos játszóházába. A négy szintes intézményt egy háromszáz éves műemlék magtárban alakították ki, ahol a látogatók a négy őselem, a víz, a föld, a levegő és a tűz titkainak felfedezése mellett a Szigetköz növény- és állatvilágával is megismerkedhetnek.

A cikk megjelenését a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatta.