Így védd kerted növényeit a különböző stresszhatásoktól
Olvasási idő: 7 perc

Így védd kerted növényeit a különböző stresszhatásoktól

A gondos kertész pontosan tudja, hogy a bontakozó kert azon túl, hogy minden figyelmét megkívánja, különleges segítség nélkül nehezen képes – sok esetben nem is tud – ellenállni a különféle környezeti stresszhatásoknak. A növényi stressz megértése és a megfelelő védekezési módszerek alkalmazása kulcsfontosságú a sikeres kertészkedéshez. Ehhez nyújtunk némi támpontot.

Minden baj tökéletes orvossága a megelőzés, így a növényeket érő stresszhatások ellen is úgy tudunk a leghatékonyabban védekezni, ha a már kihajtott növénykéket támogatjuk ökológiai szempontból is biztonságos tápoldattal. Ezzel egyrészt növeljük ellenálló-képességüket, másrészt védelmet nyújtunk számukra a kórokozókkal és egyéb káros környezeti hatásokkal szemben.

A tökéletes védelem zászlóshajója egy magyar fejlesztésű készítmény, az Algafix levélpermet, melyet 6-10 naponként a zöld növényi részekre – főként a levelekre – kijuttatva megóvhatjuk gyümölcseinket, zöldségféléinket és a szőlőültetvényt az extrém stressz káros hatásaitól. Júniustól, amikor már a burgonya levélzete is kifejlődik, kifejezetten ajánlott ezzel a levélpermettel kezelni.

Fresh vegetable in wicker basket in garden
Fotó: 123RF   

Milyen stresszhatások érhetik növényeinket?

Abiotikus stresszhatások – a környezeti feltételek szélsőségei

A növények életét számtalan olyan környezeti tényező nehezíti, amelyek nem élő szervezetektől származnak. Ezeket összefoglalóan abiotikus stresszhatásoknak nevezzük. Az egyik leggyakoribb ilyen tényező a vízhiány, amely globálisan a terméscsökkenés elsődleges okozója. A növények szárazság esetén először bezárják légzőnyílásaikat a párologtatás csökkentése érdekében, ami azonban a fotoszintézis hatékonyságának romlásához vezet.

Vegetable in garden
Fotó: 123RF 

Tartós vízhiány esetén a növényi sejtekben található fehérjék denaturálódhatnak, a sejtplazmának a sejtfalra gyakorolt hidrosztatikai nyomása csökken, ami hervadáshoz vezet.

Kutatások szerint már 15-20%-os vízdeficit is 40-60%-os termésveszteséget okozhat érzékeny fajoknál, mint például a paradicsom vagy az uborka.

A másik véglet, a túlzott vízmennyiség szintén veszélyes. A talaj telítettsége oxigénhiányos állapotot idéz elő a gyökérzónában, ami anaerob légzésre kényszeríti a gyökérsejteket. Ennek során etanol és más toxikus vegyületek halmozódnak fel, amelyek sejtpusztulást okoznak. A gyökérrothadás mellett fokozódik a talajban élő kórokozó gombák, például a Phytophthora fajok aktivitása is, melyek a túlöntözött talajban könnyebben fertőzik meg a legyengült növényeket.

Close-up of hands harvesting organic lettuce. Clean crops of fresh vegetables
Fotó: 123RF 

A hőmérséklet szélsőségei szintén jelentős stresszfaktorok.

A 35 °C feletti hőmérséklet a legtöbb mérsékelt övi növénynél enzimműködési zavarokat és membránkárosodást okoz.

A hőstressz során termelődő reaktív oxigéngyökök sejtkárosodást idéznek elő, ami a növény általános leromlásához vezet.

Fotó: 123RF  

A virágzás időszakában jelentkező magas hőmérséklet különösen veszélyes:

paradicsomnál például 32 °C felett már nem történik megfelelő megtermékenyülés, a pollenek életképessége drasztikusan csökken.

Az alacsony hőmérséklet ezzel szemben a sejtmembránok merevségét fokozza, ami a membránfunkciók zavarához vezethet. Fagypont alatt a sejtekben jégkristályok képződhetnek, amelyek fizikailag roncsolják a sejtstruktúrákat, ami a szövetek elhalásához vezet.

Strawberry leaves covered with ice crystals in the morning sun
Fotó: 123RF 

A talaj kémhatása és tápanyagtartalma szintén stresszforrássá válhat a kertben. A növények többsége 5,5-7,0 pH tartományban fejlődik optimálisan. Az ettől eltérő értékek esetén bizonyos tápanyagok felvehetősége korlátozottá válik. Savas talajokon (pH < 5,5) az alumínium toxicitás jelenthet problémát, amely gátolja a gyökérnövekedést, míg lúgos közegben (pH > 7,5) a vas, mangán, cink és foszfor felvehetősége csökken, ami hiánytüneteket eredményez.

A tápanyaghiány és -többlet egyaránt stresszt jelent:

nitrogénhiány esetén például a növények növekedése lelassul, levelei sárgulnak a klorofillszintézis zavara miatt, míg túlzott nitrogénellátás esetén a vegetatív növekedés túlsúlyba kerül, a növények fogékonyabbá válnak a betegségekre és kártevőkre.

Fotó: 123RF 

A fény mennyiségének szélsőségei is problémákat okozhatnak. Az árnyéktűrő növények, mint a páfrányok vagy az árnyékliliom-fajták, erős napfényben levélperzselődést szenvedhetnek, mivel fotoszintetikus rendszerük nem képes megbirkózni a túlzott energiamennyiséggel. A fényhiány ezzel szemben az árnyékos helyeken nevelt fényigényes fajoknál – mint a rózsa vagy a legtöbb zöldségféle – megnyúlt, vékony hajtásokat és csökkent virágzást eredményez. A fény minősége is számít: az üvegházakban és beltéri kertészetekben használt mesterséges fényforrások spektrális összetétele befolyásolja a növények morfogenezisét és virágzási hajlamát.

small young plant
Fotó: 123RF  

A légszennyezés növekvő problémát jelent – különösen a városi, külvárosi kertekben. Az ózon, a kén-dioxid és a nitrogén-oxidok károsítják a levelek kutikula rétegét és behatolnak a légzőnyílásokon keresztül, ahol sejtkárosodást okoznak. A légköri ózon koncentrációja nyári hőségriadók idején elérheti a 120-150 µg/m³ értéket is, ami jelentősen meghaladja a növényi szövetekre már károsnak tekintett 40 µg/m³ koncentrációt.

Az ózonkárosodás tipikus tünete a levelek felszínén megjelenő apró, világos foltosodás, amely később nekrotikus területté alakul.
Red beetroot, fresh sprouts and young leaves front view . Vegetable, herb and microgreen. Also beet, table, garden or red beet. Macro photo with water drops.
Fotó: 123RF  

Biotikus stresszorok – kórokozók és kártevők

A növénybetegségek jelentős részét gombafertőzések okozzák. A lisztharmat (Erysiphe, Podosphaera, Sphaerotheca nemzetségek) a leggyakoribb gombabetegségek egyike, amely a levelek és a hajtások felszínén képez fehér, lisztes bevonatot. A gomba szívógyökerei (hausztóriumai) behatolnak az epidermisz sejtjeibe, ahonnan tápanyagokat vonnak el. A betegség terjedését a 20-25°C közötti hőmérséklet és a 70-85% relatív páratartalom segíti elő, bár a spórák csírázásához nincs szükség nedvességre a növény felszínén – ez különbözteti meg sok más gombabetegségtől.

A peronoszpóra (Plasmopara, Peronospora, Pseudoperonospora nemzetségek) szintén elterjedt kórokozó. Ez a gombaszerű szervezet (valójában az Oomycota törzsbe tartozik) nedves, csapadékos időben fertőz, és a levelek fonákján szürkésfehér sporangiumtartókat fejleszt.

A betegség korai tünetei a levelek színén megjelenő sárgás foltok, amelyek később megbarnulnak, nekrotizálódnak.

A kórokozó 10-25 °C között aktív, de fejlődéséhez mindenképpen szabad víz jelenléte szükséges a növény felületén, legalább 4-6 órán keresztül.

A gardener examines the leaves of a cucumber plant affected by cucumber mosaic disease. Spots on a green leaf
Fotó: 123RF  

A fuzáriumos hervadás kórokozója (Fusarium oxysporum fajkomplexum) elsősorban a talajban él, és a gyökereken keresztül támadja meg a növényeket. A kórokozó a növény szállítószöveteit kolonizálja, ahol micéliumával és toxinjaival elzárja a vízszállító edényeket. Ennek következtében a növény hervadni kezd, levelei sárgulnak, végül elhalnak. A Fusarium oxysporum rendkívül változékony faj, számos specializált formája létezik, amelyek csak bizonyos növényfajokat vagy -fajtákat képesek megfertőzni.

A fertőzött talajban akár 10 évig is életképes marad a kórokozó, ami megnehezíti a védekezést.

A baktériumos betegségek közül a Pseudomonas és Xanthomonas nemzetségek fajai okozzák a legtöbb kárt. A Pseudomonas syringae pv. tomato a paradicsom bakteriális levélfoltosságát okozza, amely 2-3 mm átmérőjű, sötét foltok formájában jelentkezik a leveleken és a terméseken. A baktérium 18-24°C között szaporodik leggyorsabban, és csapadékos, párás időben terjed. A fertőzés forrásai lehetnek fertőzött vetőmagok, növényi maradványok és a talaj is.

Fotó: 123RF   

A vírusos megbetegedések közül a dohány-mozaikvírus (TMV) és az uborka-mozaikvírus (CMV) a legjelentősebbek. Ezek a vírusok mechanikai úton (metszés, kártevők) vagy vetőmaggal terjednek, és a növények fejlődési rendellenességeit, törpülést, levéltorzulást, mozaikos mintázatot okoznak. A dohány-mozaikvírus rendkívül ellenálló; fertőzött növényi maradványokban vagy dohánytermékeken akár 50 évig is fertőzőképes maradhat. A vírusokkal szemben nincs hatékony kémiai védekezési mód, a megelőzés és a rezisztens fajták használata jelenthet megoldást.

A fonálférgek (Nematoda) közül a gyökérgubacsképző fonálférgek (Meloidogyne spp.) okozzák a legtöbb kárt. Ezek a mikroszkopikus méretű kártevők a növények gyökereit támadják meg, ahol jellegzetes gubacsokat képeznek. A megtámadott gyökerek vízfelvétele és tápanyagszállítása romlik, ami a növény hervadásához, sárgulásához vezethet. A fonálférgek 20-30 °C közötti talajhőmérsékleten a legaktívabbak, és nehezen irthatók ki a talajból, ahol akár 4-5 évig is túlélhetnek gazda növény nélkül is.

Vegetables grow in the garden. Selective focus.
Fotó: 123RF  

A környezeti stresszhatások és kórokozók elleni védekezés legfontosabb eleme tehát a megelőzés. A megfelelő termőhely kiválasztása, az optimális talajviszonyok biztosítása és a helyesen alkalmazott tápanyag utánpótlási és öntözési technikák jelentősen csökkenthetik a környezeti stressz hatásait.

A növények ellenálló képességének fokozásában fontos szerepe van a kiegyensúlyozott tápanyagellátásnak. A kálium különösen jelentős a stressztűrés szempontjából: szabályozza a sztómák működését, javítja a vízháztartást és fokozza a fagytűrést.

Kutatások szerint a megfelelő káliumellátottságú növények akár 20-30%-kal is jobban tolerálhatják a szárazságot, mint a káliumhiányos egyedek.
Rich vegetable garden harvest in basket
Fotó: 123RF   

A biodinamikus kertészkedés olyan módszereket kínál, amelyek a növények természetes ellenálló képességét erősítik. A komposzttal, zöldtrágyázással javított talajélet fokozza a hasznos mikrobák jelenlétét, amelyek nemcsak a tápanyagok feltárásában segítenek, hanem biológiai védelmet is nyújthatnak a kórokozókkal szemben.

A mikorrhiza gombák például szimbiózisban élnek a növények gyökereivel, javítják a víz- és tápanyagfelvételt, valamint védelmet nyújtanak bizonyos talajlakó kórokozókkal szemben.

A vetésforgó és a társnövények alkalmazása szintén hatékony módszer a kórokozók és kártevők populációinak szabályozására. A monokultúrában termesztett növények fogékonyabbak a betegségekre, míg a változatos növényállomány biológiai diverzitása természetes védelmet nyújt. Bizonyos növénytársítások specifikus előnyökkel járnak: a hagymafélék gyökérváladékai például gátolják egyes talajlakó fonálférgek fejlődését, míg a bársonyvirág (Tagetes spp.) nematocid hatású (fonálféreg-ellenes) vegyületeket bocsát ki.

A megelőzésben és a folyamatos odafigyelésben tökéletes társunk lehet az Algafix levélpermet, egy élő algás biostimulátor, mely többféle, rendkívüli támogatást nyújt növényeinknek:

  • jelentősen javítja a növény stressztűrő képességét,
  • fokozza a tápanyag- és vízfelvételt,
  • gyorsítja a növény fejlődését,
  • serkenti a növekedést.

Az Algafix levélpermet természetes összetételével tökéletesen környezetbarát, alkalmazása rendkívül egyszerű, hiszen csak rá kell permeteznünk a növények leveleire és a levélfonákra, ráadásul széleskörűen hasznosíthatjuk a kertben: alkalmas zöldségnövények, gyümölcsök, szőlő és dísznövények kezelésére is.

Fotó: 123RF 

A növényi stresszhatások és a kórokozók elleni védekezés tehát összetett feladat, amely megköveteli a kertész alapos szakmai tudását, megfigyelőképességét és a megfelelő növényvédelmi készítmények igénybevételét. A megelőzés, a megfelelő növényfajták kiválasztása és az integrált növényvédelmi módszerek alkalmazása együttesen biztosíthatja kertjeink egészségét és termékenységét a változó környezeti kihívások között is.

A cikk megjelenését az AGRO.bio Hungary Kft. támogatta.