Piactól a plázáig – Bezzeg régen sem volt minden jobb

 

A piac minden bizonnyal egyidős az emberrel, a kérdés csupán az, hogy a jelenléte vagy hiánya mekkora mértékben befolyásolta a hétköznapokat. Könnyen belátható, hogy egy alapvetően vidéki életmódot folytató társadalom életében ez emberek földközeli mindennapjaiból adódóan jóval kisebb szerepe van mondjuk egy zöldségpiacnak, mint egy urbánus közösség esetében. (Nyilván fordítva is lehetne példát találni.) Egy azonban biztos, rosszat drágán soha senki nem akart és nem szeretne ma sem vásárolni, bármi is legyen az alku tárgya, mindenki igyekszik a lehető legjobb áruhoz hozzájutni.

Minőség tekintetében a legbiztosabbak értelemszerűen akkor lehetünk, ha az adott terméket mi magunk állítjuk elő. Bizonyos termékkörök esetében, szakmák, életmódok és igények szerencsés találkozásakor ez ma sem lehetetlen, azonban természetszerűen mindenkinél eljön az a pont, amikor a szükséges árut kénytelen külső forrásból beszerezni. A régiségben itt jött szóba a szélesebb család, beleértve a komasági és egyéb fogadott viszonyokat is, vagy ha már ez is kevésnek bizonyult, következett a falu. Mer’ hát ott ugye mindenki mindenkit ösmer, s a kettővelodébb szomszédnak mégiscsak a jobbféléből illik adni, mer’

a rossz portéka híre oly makacsan ragadna rajtunk, mint az agyagos őszi sár az eke hajlatában.

Ha a beszerzés céljára már a falu is szűknek bizonyult, következtek a kisebb-nagyobb vásárok. S bár ezek hírét a portékák mellett az ottani történések (bicskázás, leányrablás s egyéb virtuskodások) is erősen befolyásolták, egy tekintetben kivétel nem volt közöttük: a pult alól valahogyan mindig jobb portéka került ki, mint ami a köz számára az asztalra kiteríttetett. Ezek azonban az árussal való személyes kapcsolat nélkül elérhetetlenek voltak, és azok mind a mai napig.

Tömegtermelés hiányában

a régiség embere egy vásárlás során látszólag sokkal inkább rászorult a személyes kapcsolatokra, tapasztalatokra,

mint az internetes piacterek vásárlói. Azonban ha jobban belegondolunk, a neten vásárló embertársaink is folyamatosan azt keresik, kutatják, melyek a legmegbízhatóbb online felületek, ahonnan rendelve valóban a képen látható termékkel csenget majd a futár. A különféle webáruházak értékelésére létrehozott online fórumok lényegüket tekintve talán nem is olyan sokban különböznek a vasárnapi mise után karikába gyűlt asszonyok jólmegmondásától.

Eladó és vásárló között a bizalom nem csak személyes ismeretség okán, de az adott termékek régóta ismert és elismert minőségének köszönhetően is kialakulhat, ezt figyelve ismét alig különbözik a régi idők mesterembere a jelen kor webáruházat is működtető gyártóitól. Egy valóban jó minőséget képviselő termék esetében

a név éppolyan garanciává válhat, mint a jó vásárt követően közösen megivott áldomás.

No de akkor mit is tegyünk, ha a fogyasztói világ virtuális túlkínálata ellenére is jót s jól szeretnénk vásárolni? A „titok” valójában ugyanaz, mint rég volt: nézz körül helyben, s csak akkor indulj kifelé, ha ott nem találod, amire szükség van. Mert hosszú távon a helyi termelők és vállalkozások támogatása még akkor is megtérül, ha termékeik adott esetben valamivel drágábbak a multik polcain sorakozó áruknál!