Őrizzük meg kéknek a Dunát! – ma van a Nemzetközi Duna Nap

A Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény aláírói között szerepel valamennyi dunai ország (Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Németország, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) és az Európai Unió Bizottsága is.

Aláírásukkal elismerték a Duna történelmi és ökológiai jelentőségét, és felelősséget vállaltak azért, hogy a Duna használatát és kezelését a fenntarthatóság és a vízi ökoszisztéma megőrzése jegyében szervezik meg.

Egyik legnagyobb folyamunk már a Római Birodalom idejében is fontos szerepet töltött be: határvédelemként szolgált. Évezredes története során életek milliárdjainak boldogulásában játszott főszerepet, ökoszisztéma-szolgáltatásaival segítette a földi élet egyensúlyát, és számos területen szolgálta ki az emberi világot is: a közlekedéstől kezdve a vízenergián át egészen az éltető vízig.

A Duna-deltában – Fotó: Unsplash / Răzvan Mirel

A Duna Európa második legnagyobb vízgyűjtője: a folyam tíz országon folyik keresztül, és további kilenc államból folyik bele víz. Ezzel nem kevesebb, mint 19 országot és 81 millió kulturális, nyelvi és történelmi szempontból is sokszínű embert kapcsol össze – olvashatjuk a Duna Nap honlapján. Ez a jeles nap minden évben valamilyen fő téma jegyében zajlik: idén az „Őrizzük meg kéknek a Dunát!” jelmondat köré szerveződnek a programok.

A szervezők Európa-szerte azt várják e jeles naptól, hogy segít rávilágítani ennek a nélkülözhetetlen folyamnak az értékeire, és az azokkal történő felelős bánásmód fontosságára.

A Duna Nap szervezői úgy gondolják, hogy a sikerek ünneplésével megmutathatják, milyen eredményeket lehet elérni a folyó- és folyamvédelem területén, a jövőbe tekintő üzenetekkel pedig felhívhatják a figyelmet az előttünk álló kihívásokra. Mindezeken túl nem titkolt céljuk az is, hogy mozgósítsák az embereket annak érdekében, hogy ők is tegyenek lépéseket a Duna kiegyensúlyozott jövőjéért. 

Idehaza az egyik legnagyobb Duna ünnep az esztergomi Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeumban, a Duna Múzeumban várható, ahol június 29-én reggel 10 órától délután 17 óráig várják a látogatókat. Lesznek ismeretterjesztő játékok, mesélő kártyás játékok, lesz árvízvédelmi bemutató, méghozzá a nyúlgát építés kipróbálásának lehetőségével, és a látható és láthatatlan vizek terepasztala is segít közelebb kerülni a természethez. A Duna-kvízen mindenki tesztelheti tudását, a versenyszellemben égők számos megmérettetésen is részt vehetnek, és a rendezvény keretein belül adják át a Duna Művészeti Mestere 2024 díjakat is.

Pelikánok a Duna-deltában – Fotó: Unsplash / Marian Strinoiu

A Danube Art Master verseny a fiatalok kreativitását és a Dunához való kötődésüket hivatott ünnepelni: a nemzetközi verseny keretein belül arra ösztönzi a tanulókat, hogy kiránduljanak a Duna mentén vagy mellékfolyóinál, és az itt szerzett tapasztalatok alapján hozzanak létre egyedi művészeti alkotásokat. Az országos verseny legjobbjai részt vesznek a nemzetközi megmérettetésen is, ami 2024 őszén zajlik majd, és olyan pályaműveket mérettet meg, amelyek a folyó mellett található természetes anyagokból készültek.

Megtartják a jeles napot Szigetzugon is: egy, a Duna menti régió épített és kulturális örökségére építkező előadó-képzőművészeti, tudományos és sport fesztivál keretein belül. 2024. június 29-én vehetnek részt az érdeklődők a rendezvényen, ahol a Régészeti Közösségek 5. Találkozójára is sor kerül. 

A Duna a Vaskapu-szorosnál – Fotó: Iuliu Illés

Kisbodakon a Szigetköz Natúrparkkal közös megemlékezés és ingyenes vízitúra is lesz a Nemzetközi Duna Napon: június 29-én, szombaton délután 14:00-tól. A kellemes vízitúra az ágrendszer közeli részein vezet majd, az evezés után pedig ünnepélyes koszorúzás, köszöntők és tábortűz is lesz, ráadásul minden résztvevőt megvendégelnek egy tábori vacsorán. 

De nemcsak idehaza találhatunk vízközeli programot: a rendezvénysorozatra Európa-szerte a #DiscoverDanube hashtag használatával hívják fel a figyelmet, így ha rákeresünk a közösségi felületeken, máris számtalan izgalmas, határokon túli lehetőséget is felfedezhetünk.

Azoknak pedig, akiknek nincs idejük vagy kedvük utazni, esetleg bármilyen más okból kifolyólag nem tudnak részt venni egy Duna Napi programon sem, összegyűjtöttünk pár érdekes tényt a Dunáról, természetkapcsolódás gyanánt:

• Európa második legnagyobb folyama Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patakocska, a Brigach és a Breg összefolyásával Donaueschingennél.
• A Duna a világ „legnemzetközibb” folyama, mivel összesen tíz országon halad át, ahogy a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig ér.
• Magyarország egész területe a Duna vízgyűjtőjén terül el, az itteni főágának hossza 417 km. Így nem meglepő, hogy a Duna hazánk vízrajzának meghatározó eleme.
• Az első Duna-hidat a rómaiak építették – a hídfők romjai a folyó több pontján is fellelhetők. Az első római hidak egyike volt a Szörényvárnál épült híd is, ami a történészek szerint 106-ban magasodott a folyó fölé.
• Bár ma már tudjuk, hogy ez nem igaz, a legendák sokáig úgy tartották, hogy Mátyás királyt a Duna jegén koronázták meg 1458. január 24-én.
• Az eddigi legnagyobb dunai árvíz az 1838-as pesti árvíz volt: a tetőzés idején Józsefváros, Erzsébetváros és Ferencváros legnagyobb részét több mint két méter mély víz borította.
• A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta a Duna közlekedési útvonala részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, ami az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig tart. Nagymértékű áruforgalom áramlik át a hullámokon: 1987-ben a Dunán szállított áruk össztömege elérte a 100 millió tonnát.

• A főváros jellegzetes pontja az Ínség-szikla, ami egy általában vízzel fedett sziklaszirt a Gellért-hegy lábánál. A nevét onnan kapta, hogy csak olyan alacsony vízállásnál látható, ami aszályos időszakban, azaz „ínség idején” fordulhat elő.
• A világháború idején bevett szokás volt, hogy a gabonát gondosan lezárt és szurokkal körültapasztott hordókban a Duna fenekére süllyesztették: így akarták megmenteni az ellenség kezei elől. 
• A történelem során számos művészt és költőt megihletett: szinte megszámlálhatatlan azoknak az alkotásoknak a száma, amelyek hozzá vagy róla íródtak. Már görög legendákban is feltűnik, de román népdalokban is találkozhatunk vele. A legtöbben ismerik Johann Strauss Kék Duna keringőjét vagy Jancsó Miklós ugyanezen névvel jegyzett filmjét. Verne ismert műve A dunai hajós, de a legtöbben felelésre szavaltuk József Attila: A Dunánál című versét is.
• A Duna szerelmeseinek szól a több mint két hónapos Nemzetközi Duna-túra. A TID-nek (Tour International Danubien) nevezett program összesen 2455 folyamkilométer hosszan fedezi fel a folyót a németországi Ingolstadttól a Fekete-tengerig. A maratoni túrán kenusok és kajakosok kísérik végig a folyót, de aki csak kisebb távra tud vállalkozni, az se szomorkodjon: számos ponton lehet kapcsolódni a menethez.

Nyitókép: Unsplash / Oláh Dániel