GolfÁramlat

Miért fontos repülőről oltani a rókákat? – Erről is kérdeztük az országos állatvédelmi főfelügyelőt

Szeptember végén megkezdődött a rókák veszettség elleni őszi immunizálása a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakembereinek irányításával. A vakcinák repülőgépes kiszórása az ország déli és keleti vármegyéit érinti – itt ugyanis a legnagyobb az esélye a veszett rókák szomszédos országokból történő megjelenésének. Hogy miért éppen ezek a területek a veszélyeztetettek és hogy hogyan viselkedjünk, ha rókával találkozunk a városban? Erről is beszélgettünk dr. Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelővel.

A veszettség napjainkban is az egyik legrettegettebb fertőző betegség, amely állatról emberre képes átterjedni. Akár állat, akár ember fertőződött meg a veszettség vírusával, a végeredmény halálos kimenetelű – éppen ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez a vírus egy veszett állatról az emberbe ne juthasson át.

Magyarországon a veszettség legfőbb terjesztője a vörös róka, amelynek hazai állománya körülbelül ötvenkilencezer egyedből áll a Nébih szerint. „A vörös róka jellemzően az erdősült és mezőgazdasági területeken él. Ha sikerül elérnünk, hogy ezek a rókák ne fertőződjenek meg a veszettség vírusával, akkor elkerülhetjük, hogy a betegség átkerüljön a háziállatainkra, vagy ránk, emberekre. Szerencsére nagyon jó a járványügyi helyzet hazánkban, a szükséges vakcinázási terület az utóbbi években keletre tolódott. A szeptember végén kezdődő őszi immunizálás a Dunától keletre eső vármegyéket érinti, ott is főleg a határtól számított 50 kilométeres sávot. Annak ellenére ugyanis, hogy nagyon jó eredményeket értünk el az elmúlt időszakban a veszettség visszaszorításának területén, és gyakorlatilag öt éven keresztül nem is találkoztunk veszettséggel hazánkban, sajnos az elmúlt egy évben ismét megjelent a betegség. Hat rókában, valamint egy kutyában is kimutatták a vírust” – tudtuk meg dr. Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelőtől, aki hozzátette, hogy az említett esetek mind közel voltak az ukrán határhoz, s

feltételezhetően a háború sújtotta Ukrajnából jöhettek át hazánk területére a veszett állatok.

Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani, hogy Romániában és Szlovákiában is előfordul a betegség, így onnan is érkezhetnek fertőzött állatok.

Mit tegyünk, ha szembejön velünk egy róka?

Rókával jellemzően az esti órákban találkozhatunk. A főfelügyelőtől megtudtuk, hogy ha estefelé sétálunk haza, és rókát látunk az utca túloldalán, semmiképpen nem szabad megijedni, hiszen nagy valószínűséggel egészséges rókáról van szó (kivétel ez alól a már említett ukrajnai határszél, ahol a kiemelt figyelem jelen pillanatban mindenképp indokolt). Ezek a városban felbukkanó rókák már nem tartanak nagyon az embertől, megpróbálnak táplálékot keresni. Az viszont jellemző az egészséges rókára, hogy az ember közvetlen közelségét nem tűrik, vagyis kitérnek az ember elől.

Érdemes egy tapssal vagy kiáltással felhívni magunkra a figyelmet, ami a rókát arra készteti, hogy kitérjen az utunkból.

„Abban az esetben azonban, ha például azt tapasztaljuk, hogy a róka belopózott a portára és összeverekedett a kutyával, sőt, a róka kezdeményezte ezt a verekedést, már mindenképp legyünk óvatosak, hiszen a rókának alapvetően menekülnie kellene a kutya és az ember elől. Nagyon fontos, hogy semmiképp ne próbáljuk meg a  rókát annyira megközelíteni, hogy testi kontaktusba kerüljünk vele, azt mindenképpen kerüljük el. Ha ugyanis a róka egészséges, és tapsolunk vagy kiálltunk egyet, akkor ki fog térni az ember elől. A beteg róka azonban szinte keresi a kutya vagy az ember társaságát, de akár a legkisebb külső ingerre is agresszívvé válhat, és támadásba lendülhet. A harapás útján a kórokozót bejuttathatja az ember vagy a háziállat testébe, ezáltal megfertőzve azt. Szerencsére elmondhatjuk, hogy 1996 óta nem fordult elő emberi megbetegedés Magyarországon, és ezt mindenképpen szeretnénk fenntartani. Ugyanakkor világszerte évente még mindig több tízezer ember halálát okozza a veszettség. Világviszonylatban nézve valóban az egyik legrettegettebb zoonózisról van szó, az ellene való védekezés mindenképpen indokolt” – magyarázta dr. Pallós László. 

Hogy kerülnek rókák a városba?

A rókák nagyon okos állatok: rájöttek, hogy az ember közelében mindig akad számukra valamilyen táplálék. A tanyákon vagy a falvak szélén lévő házakban megjelenő rágcsálók, a könnyen elérhető baromfiállomány, akár a kint hagyott kutya- és macskaeledel, vagy kiszóródott ételmaradék is csábító lehet számukra. Az utóbbi időben egyre inkább megjelenik a róka a nagyobb városokban is. Ha például a fővárost nézzük, akkor az erdősült budai területek utcáin de időnként akár már a belvárosban is lehet látni egy-egy példányt. Ez önmagában még nem ad okot az aggodalomra, hiszen a róka „tudja”, hogy sokkal

kisebb energiabefektetéssel megfelelő táplálékhoz juthat az ember közelében a lakott területen belül, ezért megtanult együttélni az emberrel.

Ráadásul arra is „rájöttek” a rókák, hogy az ember nem bántja őket, sőt, bizonyos helyeken akár etethetik is, bár ettől azért határozottan óva int mindenkit a Nébih munkatársa.

Városi, lakott környezetben lehetőleg ne hagyjuk kint éjszakára a kutya- vagy macskaeledelt, fordítsunk nagy hangsúlyt a rágcsálóirtásra, és ne felejtsük el bezárni éjszakára a szárnyasokat. Vagyis csökkentsünk minimálisra minden olyan körülményt, amely odacsalogathatja a rókát. Ezzel elkerülhetjük, hogy találkozzunk a rókával. Az óvintézkedésekhez hozzátartozik az is, hogy az ország egész területén kötelező a kutyák rendszeres évenkénti veszettség elleni oltása, a kijáró macskáké pedig ajánlott. Abban az esetben pedig, ha gyanúsan viselkedő rókát, vagy elpusztult vadállatot látunk, azt mindenképp be kell jelenteni az állategészségügyi hatóságnak.

Harapás esetén menjünk orvoshoz!

A vírus a veszett állat nyálával harapás, marás útján terjed: a veszett állat megmarja a másikat, vagy éppen az embert. A kórokozó elkezd szaporodni a marás helyén, majd az idegpályák mentén eljut az agyba. Ekkor kezdenek megjeleni a betegség tünetei. Ha ismeretlen állat harap meg valakit, akkor azonnal el kell menni az orvoshoz, aki a körülmények ismeretében dönt arról, hogy elrendeli-e az illető veszettség elleni oltását. Miután viszonylag hosszú lappangási idejű betegségről van szó, ezért van idő arra, hogy a marást követően egy úgynevezett oltási sorozatot kapjon a megsebesített ember. Ennek eredményeként

még mielőtt eljutna a vírus az agyba, kialakulhat a védettség,

ami meggátolja a betegség tüneteinek kialakulását és megmenti az érintett ember életét.

Amennyiben ismert és veszettség ellen érvényes oltással rendelkező állat harap meg valakit, például elmegyünk vendégségbe, ahol a házigazda kutyája a játék hevében megharap bennünket, akkor is indokolt, hogy orvoshoz forduljunk a seb ellátásért. Ilyenkor jellemzően elrendelik a kutya kéthetes megfigyelését abból a célból, hogy nem jelentkeznek e nála a veszettség tünetei. Ha ez az időszak kedvező eredménnyel eltelt, akkor a tudomány mai állása szerint kijelenthető, hogy a marás pillanatában nem volt vírus az állat nyálában, így az orvos valószínűleg nem tartja majd indokoltnak a harapott személy veszettség elleni oltásban részesítését. Ismeretlen háziállat, kóbor állat vagy vadállat, harapását követően is nagyon fontos a mielőbbi orvosi vizsgálat, és nagy valószínűség szerint az orvosok nem kockáztatnak, inkább beadatják az oltásokat – tudtuk meg a Nébih szakemberétől.

Rókaoltás repülőről

A rókák veszettség elleni vakcinázását repülőgépekről végzik. Kijelölt repterekről szállnak fel a kisrepülők, amelyek tartalmazzák a hatalmas mennyiségű csalétket, amelyben a rókák számára megfelelő veszettség elleni vakcina található. Ezek a csalétkek kis csokipralinékhoz hasonlóak és az ember számára rendkívül bűzösek. Ezekből általában négyzetkilométerenként húsz adagot szór ki a repülőből egy automatizált rendszer.

Lakott területek és vízterületek fölött nem szórnak vakcinákat, de a lakóterületeken kívüli erdősült, illetve mezőgazdasági területekre igen. Nagyon fontos, hogy miután ez a szórás megtörténik, a  területileg illetékes járási főállatorvos 21 napos ebzárlatot rendel el, ami azt jelenti, hogy kutyát csak pórázon, illetve szájkosárral lehet a tartási helyéről kivinni. Ennek az az oka, hogy ne a kutya szedje föl a csalétekbe rejtett vakcinát, hanem az eljusson a rókákhoz. Ugyanígy 21 napos legeltetési tilalmat is elrendel a járási főállatorvos, aminek pedig az a célja, hogy a legelő haszonállatok ne tapossák be a vakcinát a talajba, vagyis az ne vesszen el, hanem valóban eljusson a célpopulációhoz. A külterületeken kirándulók figyelmét plakátokkal hívják fel a rókavakcinázással kapcsolatos tudnivalókra.

Ajánljuk még:

Amire nem is gondolunk, avagy mit ne vegyünk az unokáknak az ünnepekre?

Az Amerikai Fogyasztói Termékbiztonsági Bizottság (CPSC) figyelmeztetést adott ki egyes amerikai, kínai és dél-koreai gyártású mágnesgolyós játékkészletek ellen, mert súlyos sérülést vagy halált okozhatnak, ha gyermekek lenyelik a mágneseket. Az ügynökség adatai szerint 2017 és 2021 között 2400 sürgősségi ellátás és hét haláleset állt összefüggésben ezekkel a mágnesekkel. Ennek kapcsán gyűjtöttük össze azokat a tényezőket, amelyekre figyelnünk kell, amikor unokánknak vagy más kisgyereknek játékot veszünk.

 

Már követem az oldalt

X